Az 1989-es évfolyam alapos kiválasztás után Both József irányításával olyan elitképzést kapott, amely a korosztályos tornákra kijuttatta a csapatot, és az U20-as világbajnokságon bronzérmet szereztek két éve.

A következő korosztály, a Both szerint még tehetségesebb 91-esek idején a program előbb szétesett, aztán megszűnt, így a versenyeztetésük, fejlődésük 2006 februárjától nem megfelelő volt, nem is lettek sikeresek.

Az MLSZ csütörtökön jelentette be, nyolc hónapos előkészület után a program újraindul, és bíznak abban, hogy hat vagy nyolc éven belül lehet eredménye is.

„Ha nem is a nulláról, de újra kellett építkeznünk” – mondta Nyilasi Tibor, a szövetség sportigazgatója.

Az újjászületésből Both József is kivette a részét, megint kiépített egy olyan rendszert, hogy ha valahol az országban feltűnik egy tehetség, nem veszhet el. Megyei szakmai igazgatók vannak, akik nagyon lelkesek, és felkészültek.

„Először a romokkal kellett szembesülni. Voltak olyan kistérségek, amelyek nem voltak lefedve, ebből adódóan elvesztek éveken át a magyar futball számára. Ezt a munkát újra kell kezdeni, lesznek regionális válogatottak, amelyek egymás ellen játszanak, így tudnak fejlődni a játékosok, ha éppen az egyesületükben már nincs megfelelő motiváció, tehát nagyon kikapnak vagy esetleg nagyon nyernek. A spanyolok által felépített rendszer nagyon hasonlít a magyarra, de bízom benne, hogy a miénk még jobb lesz. Dunai Anti, aki többször tanulmányozta az ottani regiós felosztást, meg is erősített ebben. Rengeteg nemzetközi meccset fogunk játszani, határon túli magyar csapatokkal, de másokkal is. Amit megkaptak Komanék, Némethék, Gulácsiék és amitől folyamatosan fejlődtek – egy évben legalább húsz meccset lekötöttek nekik számottevő csapatokkal -, azt kell továbbvinni, mert az eredmények önmagukért beszéltek. Nem utolsósorban megmutattuk, milliárdok nélkül is lehet komoly szakmai munkát végezni, a mert a lelkesedéssel sok minden pótolható” – mondta Both. A szakember heti három napra kivette a klubjaikból, az akadémiákról a játékosokat, és külön foglalkozott velük.

Nyilasi hozzátette, a korosztályos válogatottak sikertelensége is visszavezethető oda, hogy a Bozsik-program rendszere összeomlott.

„Vannak most is jó játékosaink, de nem vagyunk eredményesek, mert épp a játék hiányzik a játékosokból. A klubjaikban nem játszanak, ennek megfelelően nincs meccsrutinjuk, rossz döntéseket hoznak fontos helyzetekben. Jövőre valamennyi klubbal, akadémiával megállapodást kötünk, mikor kell elengedniük a játékosokat a korosztályos válogatottakba. Ehhez mindenkinek kötelezően tartania kell majd magát. Az persze álom, hogy portugál mintára 92 napot együtt tölthessünk, de a mostani tizennégy és tizenöt évesektől már várható előrelépés, ők nagyon tehetségesek, talán belőlük jön majd a következő olyan generáció, amelyikre építeni lehet” – jelentette ki Nyilasi.

A program 400 millió forintos állami hozzájárulással indul, az OTP és a Mol feltornázza az összeget egymilliárd fölé, infrastruktúrára is költenek.

Hernádi Zsolt, a Mol vezére Ernst Happel osztrák edzőt idézte: minden futball nélküli nap elvesztegetett nap. Korábban a vállalat csak felfüggesztette az utánpótlás támogatását, és most elérkezett végre a felfüggesztés felfüggesztése.

„A lehetetlen csupán egy szó, amivel a kisemberek dobálóznak” – zárta mondandóját egy Muhammad Alitól származó megállapítással.

Ebből az egymilliárdból kellene kiszélesíteni a sportág tömegbázisát, az igazolt játékosok számát, a futball megszerettetését hároméves kortól kezdik, de a legfontosabb persze a már említett elitképzés, mert hosszú távon abból lehet eredményt elérni.