Egy nemzet labdarúgását, a sportág helyi fejlődését segíthetik az ott futballozó külföldi játékosok; a PFPO (The Professional Football Players Observatory) a közelmúltban jelentést adott ki a játékosimportról.

Megelőztük a Serie A-t, a Bundesligát, a La Ligát is

101 bajnokság 1569 klubját vizsgálták, a 2010-es adatok alapján Magyarországon 123 külföldi futballozott, a most véget ért bajnokságban már 127, azaz több mint az olasz, a német, vagy a spanyol első osztályban.

A sort Ciprus vezeti, ott 219 olyan futballista volt, aki nem a szigetországban született. A második Görögország (205), majd Portugália (182), Anglia (143) következik. Németország (113) a 11., Olaszország (112) 12. a sorban. A klubcsapatokat tekintve a ciprusi AE Pafosz vezetett 18 külföldivel, a korábban angol és afrikai játékosokból összerakott a Ferencváros 12-vel a 16. helyen állt.

A ciprusi focinak használt a sok külföldi - a 2005-ös 29.-ről néhány év alatt a 17.-re lépett elő a világranglistán -, a magyarnak nem: 1995-ben a 21. helyen álltunk, most a harmincadikon.

Érdemes vizsgálni, hogy a külföldiek mennyire válnak be: a Magyarországra érkező 123 légiós a 35 százaléka maradt az országban, de a Győrnek ebben a szezonban például volt olyan meccse, amikor a kezdőcsapatba egyetlen magyar sem tudott beférni.

Saját nevelés helyett értéktelen, egyből továbbálló légiósok

A góllövőlista élén két külföldi, a brazil Andre Alves és a máltai André Schembri végzett; a Videoton kapusa, a montenegrói Mladen Bozsovics kapta a legkevesebb gólt. Rajtuk kívül győri Vladimir Djordjevics, Rati Alekszidze és Linas Pilibaitis, az azóta eligazolt ferencvárosi Marek Heinz (inkább az őszi játéka) és Gabriel Morales, a kecskeméti Foxi, a fehérvári Marko Andjics és Dusan Vasziljevics nyújtott idén kimagaslót.

Külföldiek nélkül is lehet eredményt elérni: a Paks csak magyarokkal megnyerte a Ligakupát és története legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy a második, így Európa Ligát érő helyen végzett a bajnokságban.

Európa jelentősebb bajnokságaiban sztároknak számító futballisták alkotják a külföldi kontingenst, de a környező országok bajnokságaira is jellemző, hogy a gazdagabb klubok vásárolnak nagy számban, magyar szinten vagyonokba kerülő légiósokat. Az orosz bajnokságot leszámítva – itt 125 külföldi volt – az összes olyan nemzet, amely az UEFA-koefficiens alapján előttünk áll, kevesebb, de jobb játékosokat alkalmaz.

Magyarországra számos olyan focista jön, aki nemhogy a nemzetközi, de a magyar szintet sem üti meg. Nem csoda, hogy nagy részük egy idény után továbbáll, és hasonlóan tesznek az egy kimagasló szezont maguk mögött tudók is.

A légiósok értékesítésében a Debrecen és a Zalagerszeg jár pozitív példával elől. Előbbi Dorge Rostand Kouemahát, majd Ibrahima Sidibét értékesítette, utóbbi pedig a lett Artjom Rudnjevs eladásából kasszírozott haszonnal, ráadásul a focisták új csapataiknál is megállták a helyüket.

A gazdasági válság miatt sok klub került nehéz anyagi helyzetbe, a játékosok, hogy újra csapatot találjanak, szinte bárhova hajlandóak elmenni. A klubok pedig nem akarnak éveket várni, míg egy fiatal beérik, inkább az ingyen szerződtethetőket választják. Összehasonlításképpen: a felcsúti akadémia kuratóriumi elnöke, Mészáros Lőrinc nyilatkozata szerint egy fiatal nevelési költsége négy év alatt 4.5–5 millió forint, addig például a Vasasban szereplő szerb Dusan Mileusznics piaci értéke a transfermakt.de szerint 45 millió forint.

Az öt topligát – az angol, a német, az olasz, a spanyol és a francia bajnokság – figyelembe véve a 2010–2011-es szezon végén a 15 legtöbb gólt szerző közül csak öten játszottak saját hazájukban. Az angol gólkirály megosztva a bolgár Dimitar Berbatov és az argentin Carlos Tévez, a spanyol a portugál Cristiano Ronaldo, a francia a szenegáli Moussa Sow lett. Németországban (Mario Gómez) és Olaszországban (Alessandro Di Natale) hazai játékos volt a leggólerősebb.

A Premier League év csapatába csak két angol, Ashley Cole és Jack Wilshire tudott beférni, de az angol másodosztály, a Championship legjobb tizenegy játékosa közé is csak öt. Franciaországba az afrikai kontinens francia ajkú országaiból érkeznek a legtöbben, akik rövid idő után már futballfranciának számítanak. Az olasz és német bajnokságban évről-évre csökken a külföldiek száma.

Brazília és Argentína a legnagyobb exportőr

A PFPO tanulmányából kiolvasható, hogy az olaszok választják ki a legfiatalabb légiósokat. A Serie B-be érkező külföldiek átlagéletkora 22,79 év, ez a szám a Serie A-ban 23,56 év. A listán magyar NB II. a hetedik (23,8-as mutatóval). A magyar játékosok ugyancsak fiatalon vágnak bele a légióséletbe, 24,02 az átlagéletkor.

Ahogy az évek óta tapasztalható, Dél-Amerika exportálja a legtöbb játékost, Brazília és Argentína kettő híján félezer futballistája próbált máshol szerencsét 2010-ben. A legtöbb, 95 brazil focista Portugáliába szerződött, Magyarországra öten jöttek. Ugyanez a két ország viszi haza a legtöbb légióst, előbbi 135, utóbbi 131 futballistája tért vissza az adott időszakban.

A beáramlást tekintve Ciprus vezet, mindössze négy ciprusi vállalt külföldön munkát, miközben 178-an érkeztek, köztük magyarok is. Legutóbb a magyar válogatott, de brazil születésű Leandro, valamint néhány meccs erejéig a Siófokon szereplő Sowunmi Thomas.

Ami Magyarországot illeti, a vizsgált időszakban 60 játékos távozott az első két ligából, 108-an érkeztek külföldről.

Kevesen és keveset játszanak külföldön a magyarok

A külföldre szerződöttek közül ketten mondhatják el, hogy sikeres szezont zártak. Tőzsér Dániel és a Genk megnyerte a belga bajnokságot és BL-főtáblán szerepelhet. Tőzsér a negyven meccsből csak egyről hiányzott, 8 gólt szerzett. Szabics Imre a Sturm Grazcal lett bajnok. A magyar csatár 33 bajnokin játszott, kilencszer volt eredményes, a válogatottba is visszaverekedte magát. Rajtuk kívül a Zenitben szereplő Huszti Szabolcs léphet pályára a következő BL-szezonban.

A 2010–2011-es szezonban tíz olyan magyar volt, aki idegenlégiósként bajnok-, vagy kupagyőztes csapat tagja lehetett. Tőzséren kívül a kapus Köteles László is tagja volt a Genk keretének. Megyeri Balázs és Németh Krisztián az Olympiakosz aranyérmét vehette át, bár utóbbit kölcsönadták szezonközben a Volosznak. Hasonlóképp lett bajnok Hajnal Tamás, mert a Dortmundban kezdte a szezont.

A másodosztályban lett első Buzsáky Ákos a QPR-ral, Dárdai Pál a Herthával, Laczkovich Donát a Dukla Prahával. A ciprusi bajnokságban szereplő Leandro kupagyőztelmet ünnepelt az Omoniával.

Dzsudzsák Balázs a PSV-vel – bár lecsúszott a bajnoki címről – klubja legjobbjaként bekerült az év csapatába. 33 meccsen 16 gólt szerzett, amely az ötödik legtöbb a listán. A holland bajnokságban az utrechti Ricky van Wolfswinkel, aki hazai játékosként a legjobb hétbe tudott kerülni 15 találatával.

A válogatott játékosok közül Vanczák Vilmos a Sionban, Szélesi Zoltán a Voloszban, Juhász Roland az Anderlechtben, Vadócz Krisztián az Osasunában volt alapember. Az olasz bajnokságban Koman Vladimir és Lazckó Zsolt a Samdoriával, Rudolf Gergely a Barival, Vass Ádám a Brescia-val zuhant ki az első osztályból.