A jövő héten lesz öt éve, hogy Puskás Ferenc meghalt. A hagyatékot Felcsúton gyűjtötték össze, a naplórészletekből kiderül, Puskásnak meg kellett szenvednie, hogy Madridban is elismerjék, letette az alkoholt, és hogy a saját maga által összeállított futball tízparancsolathoz tartotta magát.
"Az anyám szerint az első lépésemnél a labdát rúgtam” – ez az első mondata annak a naplónak, amelyet Felcsúton a Puskás-hagyaték között találtunk. Eddig soha senki nem látta, és nem is nagyon tudott arról, hogy az Aranycsapat kapitánya egy kockás füzetben számolt be életének fontosabb eseményeiről. Maga a miniszterelnök is erre a füzetre volt kíváncsi, amikor a héten bejelentette, hogy összegyűjtötték Puskás örökségét. Megelőztük vele. A húsz ládányi hagyaték a benidormi nyaralóból, és a Logodi utcai lakásból került a Puskás Akadémiára.
Amikor Puskás Ausztráliában volt edző, valamennyi láda egy spanyolországi raktárban porosodott, majd lányához, Anikóhoz került San Sebastianba, végül a spanyolországi nyaralóban kötött ki. Az Aranycsapat kapitánya még 1988-ban készítette össze feljegyzéseit, kupáit, könyveit, holott akkor még nem sejthette, hogy Ausztráliából Budapestre vezet az útja, és korábbi emlékeit sohasem látja viszont.
„Az örökséget szerették volna felhasználni a Puskás, Hungary filmhez, mert ismerve Öcsi bácsi gazdag életútját, szinte mindenki sejtette, hatalmas kincsek vannak a ládákban. A lánya, Anikó azonban ezt nem hagyta. A fordulat akkor következett be, amikor megnézte a filmet 2009 elején, majd másnap a családjával a Puskás Akadémiára látogatott. Utána egyre inkább úgy gondolta, mégsem a Real Madridnál, hanem Magyarországon lesz jó helyen a hagyaték. Természetesen a Real Madrid is régóta szerette volna, ha a múzeumába kerül” – mondta Szöllősi György, aki az örökségmentést vezető Jakab János miniszterelnöki tanácsadóval együtt először láthatta Spanyolországban a ládákat.
Szöllősi, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója, Puskásról hiánypótló életrajzi könyvet írt, vele indultunk, hogy felbontsuk a ládákat.
„Egy éve itt vannak, a miniszterelnök úrnak sem volt még ideje átnézni a hagyatékot, amelyet a keddi bejelentés előtt egyáltalán nem bolygattunk, így ti vagytok az elsők, akik leporolhatják a régi képeket, füzeteket, kitüntetéseket, díjakat” – jegyezte meg Szöllősi.
Puskás precizitása szembetűnő, ahogy tájékozottsága is. Olvasta például a korabeli magyar folyóiratokat, sportkönyveket, Végh Antal Gyógyít6atlan című könyvét is, amely a mexikói égés után született. Puskás ott volt Mexikóban, és találkozott Mezey Györggyel is, nem igazán értette, miért olyan a hangulat a csapat körül, amilyen, például miért vigyáznak fegyveres őrök a válogatottra.
Jó sokat kutakodtunk, fotók, kupák, kitüntetések között, míg végre felbontottuk a ládát, amelyben a cikk elején említett, az Életem sorrendje című kockás spirálfüzetet találtuk. Ebben azt is elárulja, hogy tizenkét éves koráig nem játszhatott volna a Kispestben, de az igazolásán átírták a dátumot. Nagyváradon mutatkozott be, 3:0-ra kikapott a Kispest az akkori magyar bajnoktól. Bozsik is bekerült a csapatba, de igazságtalanul kikerült utána. Leírja, hogy részt vett a Ferencváros mexikói túráján, amiért 1250 dollárt kapott, ebből vett házat Kispesten. (Testvére azóta is ebben lakik.)
Hogy miként csinált a politika nagycsapatot a Honvédból, amely aztán a világ legjobbja lett? „A siker titka a barátság volt.” Barátok nyilván másként küzdenek egymásért, a köztük lévő kapcsolat sokkal mélyebb, mint az egyszerű csapattársaknál.
Aztán eljutunk 1952-ig, amikor olimpiát nyert. Így jellemezte az öt győztesen megvívott találkozót. Románia (2:0) – kemény meccs volt, Olaszország (3:0) és Törökország (7:1), sima meccs volt. Svédország (6:0) nagy meccs volt, Jugoszlávia (2:0), a döntő nehéz meccs volt. Megemlékezik arról, kihagyott egy tizenegyest még 0:0-nál, és hogy Czibor lőtte az első gólt.
Az elveszített 1954-es vb-döntőről nem ír hosszan, mert értelmetlen szerinte, de azt cáfolja, hogy Mercedeseket kaptak volna a németektől. Nem kritizálja Sebes kapitányt, miért került a csapatba Tóth Miska, és miért maradt ki a gólpasszokat adó Budai. „Nem tudom, miért, fáradt volt, utólag ezt hallottam” – írja.
„Nálunk jobban senki sem akart nyerni. De 2:0-nál elhittük, megnyertük. 2:0-nál kihagytuk a helyzeteket, könnyedén rúghattunk volt öt-hat gólt. Senki sem vethet semmit a többiek szemére, tizenegyen veszítettük el a meccset. A magyar labdarúgásra nem tudtuk feltenni a koronát” – pár mondattöredék.
Puskás életművének egyik legfontosabb időszaka az 1956-os forradalom után történtek. Itthon halálhírét keltették, rágalmazták, megdöbbentő hangvételű című cikk jelent meg róla, ami csak erősítette és tudatosította benne: nem tér haza.
„Elkeserített, ami itthon történik, nem tudtam, mit tegyek” – írja a forradalom utáni helyzetről. Marokkóban is volt – ez az információ Szöllősinek is teljesen új volt -, az Inter fizetett játékosa volt. A Realhoz az akkor már ott dolgozó Östreicher Emil ajánlotta be, akivel egy Bologna-Milanon egyeztek meg a részletekben (Östreicher a Real Európa-kupa ellenfelét térképezte fel), ez is friss információ. Bernabeu nem akarta mindenáron Puskást, mert élénken élt benne egy kép, amikor nem ment neki a játék, és arrogáns volt. Östreicher azonban meggyőzte, így Puskás 1957. május huszonnyolcadikán jelentkezett Madridban. Nehezen telt az idő, emlékszik vissza, egyéves eltiltást kapott ugyanis a disszidálásért.
„Hat hét alatt tizenhat kilót kellett fogynom, megtörtént. Hét és fél év alatt nem ittam szeszes italt, szintén megtörtént” – írja az előkerült naplóban. Egyszersmind felvázolta, mi volt szerződtetésének előfeltétele.
Puskás magyar nóta szövegeket, slágerszövegeket is lejegyzetelt – szeretett mulatni, bár a legfontosabb időszakokban visszafogta magát, lemezt is kiadott -, részint, hogy el ne felejtse, és nyilván jólesett neki magyarul írni. A nóták szövegeire tökéletesen emlékezett, és a Tanulj meg fiacskám komédiázni című örökbecsűt is pontosan ismerte.
Puskás fóliába csavarta a testét, ahogy a birkózóktól látta, és nekiállt fogyni. Nekiállt helyesen étkezni, és lemondott az alkoholról. Leírja, hogy a kondíciót a legkönnyebb megszerezni – a technikát nehezebb –, és a táplálkozás mennyire fontos ebben, jelentősen megelőzve korát szemléletével.
Nem akarta, hogy megtanuljanak magyarul a spanyolok, az edzők, mint a nyolcvanas évek magyar légiósai, be akart illeszkedni. Nem zavarta, hogy mindaddig rendre elsőként vonult ki az öltözőből, Madridban pedig rendre utolsóként. Volt benne erő az újrakezdéshez, az itthon elkényeztetett sztárban tombolt az ambíció, pedig a nulláról kezdte.
Még egy nagy csatája azért így is volt, Caniglia mester ugyanis nem kedvelte, de két év után vele szemben is csatát nyert. Az edzőnek mennie kellett, mert az 59-es BEK-döntőn kihagyta Puskást a kezdőcsapatból, és az elnök akkor már a magyar pártjára állt. Puskás bekerült a csapatba, a 60-as BEK-döntőn – 7:3-ra verte a Real a Frankfurtot - négy gólt lőtt.
Ezt a meccset egyébként nem adta az állampárti tévé, és csak pár éve lehet megkapni DVD-n. Amikor az akadémisták megnézték, Mezey György az akadémia korábbi vezetője állítólag felháborodott, minek néznek régi meccseket.
„Büszke vagyok a másodvirágzásomban elért eredményre. De ennek is vége lett, 1969. május huszadikán a bécsi Rapid ellen volt a jutalomjátékom” – áll a kockás lapokon.
Bernabeu annyira megszerette a mindig kifogástalanul öltözködő tízest, hogy utolsó meccsének bevételét nekiadta. 75 ezren voltak kíváncsiak rá, míg a három nappal korábban, ugyanabban a stadionban rendezett BEK-döntőn 40 ezren voltak. (A kiöregedett Di Stefano az Espanyolban fejezte be, Puskás nem.)
Őszintén ír arról, mi történt utána. „A szaúdiak ajánlata még akkor sem tetszett, miután megmondták, mit fizetnek.” Az ugyancsak világhírű volt realos csapattárs, Hector Rial viszont igent mondott, így ő is ment.
„A futballban minden nap lehet tanulni” – sommázza. A technika a labda nélküli helyezkedésben is szembetűnő, ez is rendkívüli mondat.
A futball tízparancsolatában megállapítja: „a tudás megszerzése, ismereteink bővítése nem tehetség, hanem elhatározás és akaraterő kérdése.” A csapat gondolkodásban és játékfelfogásban megmutatkozó egységét a sikeresség alaptételeként említi meg.
A ládákból előkerült Baróti Lajos alapos elemzése az 1962-es vb-n résztvevő valamennyi ország játékrendszeréről, Lakat Károly edzéselméleti, gyakorlati anyagai a későbbi, 1964-ben olimpiai bajnok csapat felkészítéséről. Puskás ezeket tanulmányozva is merített, és lett sikeres edző a Panathinaikoszt a BEK-döntőbe vezetve.
Amikor arról kérdezem Szöllősit, meg lehet-e becsülni az értékét a hagyatéknak, széttárja a kezét. Bodnár György egy kisebb gyűjteményért 40 millió forintot fizetett, amikor a család Londonban értékesíteni akart belőle. Bodnár egyébként megígérte, ha lesz méltó kiállítóhely, rajta nem múlik, kiegészíti az örökséget.
Csak két ládát bontottunk fel, tizennyolcat nem, azt majd a Puskás Intézetben fogják. Ha egyszer megépül.