José Mourinho és a Real Madrid lépéskényszerben volt a spanyol kupa negyeddöntőjének visszavágója előtt. Az első meccsen 2-1-re nyert a Barcelona a Bernabeuban, és Madridban a szurkolók, sőt, már a játékosok is kezdték elveszteni a türelmüket. Mourinhót nem szokták meghatni a kritikák, de az előzményeket figyelembe véve muszáj volt változtatnia, és egy támadóbb szellemű csapatot pályára küldeni. A Barcelona nyeregben érezhette magát a meccs előtt, de majdnem kiestek onnan is, meg a kupából is. Szakedzői elemzés a rangadóról.
A hazaiaknál Guardiola ugyanannak a 11 embernek szavazott bizalmat, akik az első mérkőzésen előnyt szereztek, így a Pinto – Alves, Piqué, Puyol, Abidal – Xavi, Busquets, Fabregas – Messi, Sanchez, Iniesta összetételű csapat futott ki a pályára. A másik oldalon a Casillas – Arbeloa, Pepe, Ramos, Coentrao – Alonso, Diarra – Özil, Kaka, Ronaldo – Higuaín kezdett.
A Real feltolta a védelmét, már az ellenfél térfelén szorosan odaálltak az emberek mellé, így a Barcelonának kevesebb területe maradt a labdakihozatalokra. Ráadásul sokkal pontatlanabbul és dekoncentráltabban játszottak, mint az első meccsen, így rengeteg labdát tudott szerezni a Madrid, és ezekből gyakran helyzetbe is kerültek.
Ha pedig átküzdötte magát a Real térfelére a Barca, akkor fegyelmezetten visszazártak a vendégek, és várták a lehetőségeket a gyors kontrákra. Egy ilyen után, a 11. percben Ronaldo lemásolhatta volna múlt heti gólját, de ezúttal blokkolták a lövését. Addigra ez már a negyedik nagy Real-helyzet volt, a Barcelona egyáltalán nem találta a játékát.
Hiányzott a támadójátékukból a védők mögötti üres terület megjátszása. Míg múlt héten rendre tették be oda a labdákat Sancheznek, most ezek elmaradtak. Az első komoly helyzetüket is egy madridi hibának köszönhették, amikor Alonso vétette el a labdát, de Fabregas rosszul passzolt 3:1-es szituációban Messihez.
A 30. perc után kezdett magára találni a Barcelona. Egyre magabiztosabban gurigatták ki egyérintős passzokkal a rájuk rontó védőket, de komoly veszélyt továbbra sem jelentettek a kapura. Aztán egy kontrából vezetést szereztek. Alves labdaszerzése után négy támadó vezette a labdát három védőre, és Messi a kilépő hátvédek között Pedro (a megsérült Iniesta helyére állt be) elé tálalt, aki nem hibázott.
A félidő hosszabbításában Alves bődületesen eltalált egy lecsorgó labdát, így a semmiből szerzett kétgólos vezetést a Barcelona. Hiába volt a Real-fölény, Real-helyzetek, összesítésben 4-1 volt a Barcának, úgy tűnt, vége a párharcnak. Pedig messze nem volt még vége.
A Real folytatta a letámadást, a Barcelonának pedig továbbra is gondot okozott a labdakihozatal. Az 50. percben bejött Granero Diarra helyére, majd a 60.-ban Kakat és Higuaínt Callejón és Benzema váltotta. Ekkor Benzema és Ronaldo volt elöl, Callejón és Özil a két szélén, a Madrid 4-2-3-1-ről átállt 4-4-2-re.
A Barcelona viszont megnyugodott, átvette az irányítást, és kényelmesen elkezdték járatni a labdát. Amikor viszont a Real megszerezte azt, akkor a szélsőhátvédek támadásba lépésével továbbra is veszélyesek tudtak lenni.
Még fel sem ocsúdhatott a Barca, máris kapta a másodikat. A Real letámadása sokadszor hozta meg gyümölcsét, ám ezúttal sikerült is gólra váltani. Összesítésben ekkor 4-3 volt a Barcelonának, de egy újabb madridi gól már a Real továbbjutását jelentette volna.
Vérszemet kapott a Real, az volt a kérdés, fel tud-e újra pörögni a Barcelona. Arbeola és Coentrao feljebb léptek, Özil pedig Abidalt forgatta meg rendszeresen. Ronaldo és Benzema előtt is adódott gólszerzési lehetőség, ám a védők az utolsó pillanatokban odaértek. A másik oldalon Messi volt az, aki megpróbálta felvenni a ritmust, a kitámadó madridiak között gyakran üresen kapta a labdát, és rágyorsíthatott a védőkre, és az pedig végzetes tud lenni. Ám Piquének hosszú volt a kiugratása, egy keresztbevezetett labda után pedig centikkel, de elvétette a bal alsót.
Az utolsó percekben már a játékvezetőé volt a főszerep, így maradt a 2-2, összesítésben 4-3-mal jutott tovább a Barcelona.
Guardiolának nem igazán sikerült éberen tartania csapatát, míg Mourinho fel tudta tüzelni a Realt. A Madrid letámadása ezúttal kitartott a meccs végéig. A Barca szervezői, Xavi és Fabregas gyenge napot fogtak ki, de a Puyol-Piqué kettős sem állt a helyzet magaslatán. Pinto ugyan hozott bravúrokat, de lábbal nagyon bizonytalan volt a hátratett labdáknál.
A Realnál Kaka jól mozgatta a támadókat az első félidőben, a másodikban pedig Özil kergette őrületbe Abidalt. Ronaldo, ha kellett a saját alapvonalánál szerelte Messit, és Benzema beállítása – a három ziccert is kihagyó Higuaín helyére – is jót tett a csapatnak. Jobb helyzetkihasználással a Real Madrid megnyerhette volna ezt a mérkőzést, de így is bizonyította, hogy egy Clásico előtt sem szabad őket leírni.