Szó szerint példátlan megoldással, élete első stadionját tervezi Bordás Péter Debrecenben. Méghozzá olyat, ami egyedi, környezetbarát, és Debrecennek ráfizetéses sem lesz. A tízezres látogatottságú mérkőzések között esküvőkből, termékbemutatókból tartja fent magát az erdőbe illeszkedő intézmény.
Megállapításunkat – mely szerint Magyarországon nem tudnak stadiont építeni – az új debreceni stadion terveinek bemutatásakor Bordás Péter tervező árnyalta, reményük szerint a debreceni projekt ezt átértékeli. „Páratlan megoldásokkal Európában egyedi stadiont tervezünk és valósítunk meg”.
„A stadionépítés többnyire lelátóépítésre szakosodott. Abba ne menjünk bele, hogy azt jól vagy rosszul tették. A stadionépítésnek négy generációja van, az első, amikor még a földmunkáknak volt szerepük, ezt követte a második világháború után a szerkezeti bumm, a vasbeton megjelenése, amikor a nagy befogadóképesség volt a lényeg. Az üzleti szemlélet a hetvenes években jelent meg és vette át a szerepet, amikor a stadion önálló üzleti egység, nemcsak futballmeccsekre alkalmas."
„Kollégáimmal sok stadionban voltunk. Először nem meccsen, utána pedig a meccsen is. A Bayern stadionja minden szempontból egy fantasztikusan jól működő egység. Először mindenkinek a külső világító homlokzata, és a lenyűgöző lelátó jut az eszébe, de belülről, üzemeltetési szempontból egy nagyon hatékonyan és egyszerűen működő struktúra. Kisebb stadionokat sokkal bonyolultabban oldottak meg. Az Allianz Arena tökéletes profitcenter, amit az is mutat, hogy csupán a sajtórészleg kiadásából származó bevétel is közel hárommillió euró évente."
Bordás Péter, okleveles építészmérnök 1978. július 5-én született Jászberényben. A BME építészmérnöki karán végzett. Pályáját a MÁV Tervező Intézetben kezdte, majd 2000–2006 között a Zoboki–Demeter & Társai Építésziroda projektépítészeként dolgozott, ahol többek között a Művészetek Palotája tervezési munkálataiban is részt vett. Saját irodáját BORD Építész Stúdió néven 2006-ban hozta létre. A Varsói Koncertterem megtervezésére kiírt pályázaton kiemelt megvételben részesült, a Renova cégcsoport skolkovói központi épületének megtervezésére kiírt pályázatán megbízást nyert. Megépült munkái közül kiemelkedik az etyeki Korda Filmpark látogatóközpontja, a mádi Moonvalley borászat épülete, és a Villa Budapest.
„Debrecen vezetése is úgy gondolta, hogy legyen egy új stadion, aminek fenntartására nem szeretne ráfizetni. Egy stadion képes önmaga eltartására, mert nemcsak 25-30 meccs lesz benne, hanem közösségi tér is egyben, szimbiózisban él a környező parkerdővel. Az év 365 napján biztosít rekreációs lehetőséget az embereknek, a stadion VIP-része esküvőkre, termékbemutatókra is alkalmas” – fejtette ki Bordás.
Bordás örül, hogy tervezési elvek egy emblematikus stadiont eredményeztek, bár a formáját még nem látta maga előtt sem pólón, sem kulcstartón, ennyire nem szaladt előre.
„Egy stadion természetesen mindig presztízsberuházás. Ugyanakkor tervezési elv volt, hogy ne lehessen szembetűnően észrevenni, hol kezdődik a stadion, és hol a természet. A természetet pedig nem szerettük volna megerőszakolni. Itt az erdő adott volt építészeti irányelvként, csak fel kellett használni. A település szövetébe beleilleszkedik a Nagyerdő. Megvannak a helyszínhez kapcsolódó szokások. Hiszek benne, hogy tízezren ki fognak egy átlagos meccsre is menni, mert jól érzik ott magukat. A teltség érzete már ennél a létszámnál is jelentkezik, tekintettel a lelátó kialakítására, ez is egy nagyon fontos szempont volt a tervezésnél.”
„Sohasem szoktuk előtérbe tolni magunkat, a sokoldalú épületeink segíthettek hozzá ehhez a megbízáshoz” – mondta a magát futballszeretőnek mondó, kispályán még játszó Bordás. „2011 végén pályáztam meg a stadion projektcég felelős tervezői munkakörét, korábban nem terveztem egyet sem, de igazából az vonzott, hogy egy ikonikus parkerdő legyen egy szép stadionnal együtt. Azonnal az első gondolatom volt, hogy a stadionnak a park részének kell lennie, nem egy különálló egységnek, egyszerűen bele kell olvadnia. Nekem nagyon tetszett, hogy a parkerdőt akarták megújítani, a terület rekreációja ugyanis elkerülhetetlen. Ebbe szinte beleolvadt a képzeletemben egy aszimmetrikus stadion.”
Hozzátette, igazi építészeti feladat, hogy a szurkolók jól érezzék benne magukat, de időközben az üzleti üzemeltetés is megvalósuljon. „Az építészetnek mindig a háttérben kell maradnia. Káros, ha építészeti csodát szeretnénk, a szemléletünkbe ez nem fér bele. A szurkolók persze gondolhatják úgy, de szakember soha. Az építészet pszichológia. A szurkolónak biztonságban, védve kell magát éreznie, és ehhez kell társítani a maximális nyitottság érzetét, maximális szabadságfokot. A lelátó lejtése a felső soroknál sem több mint 34 fok. Alapelv volt, ahogy a játékteret nem mozgatjuk, megtartjuk annak eredeti helyzetét.”
Bordás úgy véli, hogy 12,5 milliárdból a tervek megvalósíthatóak 2014-re. Még akkor is, ha az odavezető felület nem szimpla aszfalt, egyszerű betontömeg lesz, hanem színes, hangulati elem, ahol nem meccsnapokon szívesen sétál bárki. Külön csapat foglalkozott már a tervezés fázisában azzal, hogy a megvalósításra biztosított keret, illetve a tervek műszaki tartalma összhangban legyen.
Áramlástani és szélkomfort-vizsgálatokat végeztettek a Budapesti Műszaki Egyetemmel. A tetőszerkezetnél is kikérték a tanácsaikat, mert lehet nagyon költséges tetőt építeni, de nekik a költséghatékonyság az elsődleges. Sokáig nem volt elégedett, sokszor újratervezték, de a mostani állapot tökéletes eredményeket hozott.
„Debrecen értelemszerűen büszke a csapatára. Abban is biztos vagyok, hogy ebben a stadionban a játékosok hangulata is jobb lesz. Akusztikusokkal vizsgáltattuk meg, mit hová kell terveznünk, hogy a tűzfészekhatás megmaradjon, a hang bent maradjon, eljusson a pályán lévőkhöz. Azt gondolom, ennek a célnak is megfelelünk. Bilbao nagy hatással volt rám. Nem vagyok egy kiabálós fajta, de az ottani miliő megfogott. Bizseregtem. Vannak vak ismerőseim, akik itthon is kijárnak meccsekre, mert szeretnék átélni az atmoszférát, a morajlást. Rájuk is gondoltunk a tervezés alatt.”