A magyar futballválogatott kedden 1-4-es vereséget szenvedett Hollandia ellen. A magyarok a leggyengébb csapat, Andorra ellen, idegenben kezdték a világbajnoki-selejtezőket, most a D csoport legerősebb csapatát hazai pályán kellett volna megállítaniuk.

Ami pozitívat el lehet mondani a magyar válogatottról az az, hogy még a sikeresebb környező országok is elégedettek lennének, ha annyi góllövő játszana náluk is mint nálunk. A csatárokon kívül Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs, Koman Vladimir, Rudolf Gergely és Juhász Roland is rendszeresen rugdossa a gólokat a válogatottban.

A mérkőzés előtt ennek megfelelően magabiztos nyilatkozatokat hallhattunk, hogy egy pontra sőt a három pontra is jók lehetünk a vb-ezüstérmes hollandok ellen, noha az már Andorra ellen látszott, hogy góllövőkben hiába nincs hiány, a játék a középpályán nincs megszervezve, a magyar válogatottnak nincs játéka. Tegnap az is kiderült, hogy a védelem is lyukas.

Hungary 1-4 Holland by goalsarena2012

Értékelésünket a kapus Bogdán Ádámmal kezdjük. A kiváló karakter Bogdán az elmúlt év nagy felfedezettje volt Angliában. Olyan védésekre is képes, amik egy kapust naggyá tesznek. Tegnap azonban egyetlen bravúrt sem láthattunk tőle, és noha nem szeretnénk a nyakába varrni, de a 4 gólból bravúrral kettő is fogható lett volna.

Az első gól egy tökéletesen helyezett fejes után született, a labda viszont lassan hullott a hálóba, nagy ívet járva be. Láttunk már ilyet védeni. Ugyanezt elmondhatjuk a 2. és a 3. gólról is. Hogy Bogdán nem volt csúcsformában, az abból is látszott, hogy egy viszonylag gyenge lövés után a labda kiesett a kezéből. Sajnos, amit a mérkőzés előtt nyilatkozott, hogy szeretne nagyokat védeni, az most nem jött össze.

Persze két Bogdán-védéssel is vereség lett volna a vereség, de ez a magyar válogatott éppen kapuspozícióban lehetne erősebb az átlagnál.

Nem a kapus, hanem a védelem volt tegnap a csapat leggyengébbje. Bármelyik gólt nézzük, hibázó védelmet látunk. Az elsőnél előbb Juhász maradt le a szélen Narsinghról, akire Elek próbált kiváltani. Sikertelenül. Szinte a szögletzászlótól érkezett a beadás, amit Lens három védő között tudott elérni. A hozzá legközelebb álló Vanczák még csak fel sem ugrott vele, leütközni próbálta. Háttal.

A második gólt nem is a hollandoknak, hanem a magyaroknak kellene adni. Kezdve a szabadrúgás-szituációtól, amire még visszatérünk, a megdermedő védelemig, baki baki hátán. A beadásnál, ha jól láttuk, Koman csúszott el, aztán már senkinek sem volt meg az embere, akivel együtt kísérte volna szabadrúgást. A védelem oszlopa, Juhász is megindult, majd megtorpant, és a többiekkel együtt figyelte a hollandokat.

A 3. és a 4. gól szót sem érdemelne, hiszen azt már általános iskolában tudja a többség, hogy középre nem fejelünk labdát, ami Eleknek nem jutott eszébe. Az utolsó gólnál pedig a hollandok megcsinálták azt, amit a magyarok tavaly ellenük (sikertelenül), majd nyáron a csehek ellen: a szabadrúgáshoz felálló lomha védelmet kihasználva gyors támadásból gólt szereztek.

Egervári Sándornak ezt a védelmet össze kell ráznia. Nem tudjuk eldönteni, hogy amiatt volt ennyire gyenge, mert ilyen összeállításban talán még egyszer sem játszottak együtt, vagy mert ezek a játékosok egyszerűen formán kívül vannak, és nincsenek játékban. Sem Juhász, sem Elek nem játszik a klubjában, Vanczák is hiába volt tavaly a Sion egyik legjobbja, simán lefutották a szélen. Még egy lehetőség: egy holland vagy hasonló szintű csapat ellen ennyire képesek.

A legszomorúbb a helyzet a középpályán. A legjobb korban lévő játékosok, akik valóban a magyar futball legjobbjai, úgy játszottak tegnap, mintha sosem látták volna még egymást. Gera, Dzsudzsák, Koman, Varga, Lipták, meglehet, még tényleg nem alkotott együtt középpályát, de gyanítjuk, nem ez az ok. Gera Zoltánt nem lehet eleggé méltatni, annak ellenére, hogy a legidősebb közülük, mintha ő futná a legtöbbet, és futballra emlékeztető megmozdulásokat is kizárólag tőle láthattunk. De 34 éves, már lepattan a fiatalabb és jobb erőben lévő hollandokról. Mi lesz itt, ha Gera már nem fog játszani? Ki fogja helyettesíteni?

A magyar futball reménye, Dzsudzsák Balázs is mintha kezdené elveszíteni a hitét önmagában. Már a pályának azt a részét sem tudja uralni, amelyben mozogni szokott. Uralni?! Dzsudzsáknak a csapat vezérének kéne lennie, de az első félidőben egy lehetőséget leszámítva, mintha nem esett volna le neki, hogy ő lenne a kreatív játékosunk, tőle várnánk a váratlan helyzetek kialakítását. Ő is csak várt, a labda meg elkerülte.

Varga József Egervári Sándor egyik legfontosabb találmánya, de a védelemben a jobb szélen eddig nagyobb hasznát láttuk. Tegnap nem szerzett elég labdát, és azokat sem sikerült jól megjátszania. Lipták sem tudta helyettesíteni Pintért, és azt kell mondjuk, Koman sem tudta megfelelően pótolni Hajnalt. Pedig már Hajnal sem játszik válogatott szinten, a klubjában folyamatosan bírálják, lomha, könnyen szerelhető lett.

Visszatérve Komanra, olyanra nem emlékszünk, hogy egy focista minden egyes mérkőzésén elkövesse ugyanazt a hibát. Erre egyedül Koman képes. Szinte védjegye lett, hogy a félpálya jobb oldalán elkezd cselezgetni, elveszíti a labdát, amiből gól vagy veszélyes helyzet alakul ki a magyar kapu előtt. Nem sokszor. Meccsenként csak egyszer. A mostaniból szabadrúgás lett, abból meg a 2. holland gól. Koman különleges játékos, szükség van rá a válogatottban, de mintha még nem nőtt volna be a feje lágya. Teljesen jogos volt a cseréje, de hasznosabb lenne a fejébe verni, hogy milyen fontos pozíció az övé, ott, a félpályánál tilos labdát veszítenie.

A legnagyobb baj, hogy a válogatottnak jelenleg nincs vezére. Gera az ő korával már nem lehet képes 90 percen keresztül cipelni a terhet. Dzsudzsáknak valami baja van magával, Koman éretlennek tűnik, Hajnal csillaga pedig leáldozóban. Egy hozzá hasonlóan technikás és erőszakos játékosra van szükség. Egyet ismerünk, Huszti Szabolcsnak hívják, de Egervári kapitány regnálása alatt várhatóan már nem lesz válogatott.

A csatársor a legelviselhetőbb. Priskin vagy Szalai? Nem szekálnánk halálra a kapitányt, hogy miért az előbbit játszatta a mainzi helyett, elfogadjuk, hogy jobbnak látta az elmúlt napokban. Priskin egészen jó évet tudhat maga mögött, ezért sem kárhoztatjuk a döntést, mindenesetre érdekes, hogy ha ennyire kulcskérdés volt, hogy a mieink a hollandoknál magasabbak, miért nem a hórihorgas csatárt játszatta. A magyar csatárok agilisek, erőszakosak, nem rajtuk múlott, noha Priskin előtt megvolt a lehetőség, de a kapus védeni tudott.

A nagy kérdés már nem az, hogy mennyire jó a magyar csapat, hiszen az kiderült, olykor képes csapatként működni, de ahhoz, hogy egy jó csapat ellen valóban esélye legyen a pontszerzésre, a válogatottnak legalább egy, klasszis megoldásokra képes labdarúgóra is szüksége van. Aki mozgatja, a vállán viszi a csapatot, és van szíve 90 percen keresztül harcolni.

A kérdés az, hogy ezzel a gárdával a válogatott mit tud. Valaki meg tudja mondani, miben jó ez a csapat? Veszélyesek a kontrái vagy a pontrúgásoktól várhatjuk a gólokat? Nagy szükség lenne egyvalamiben tökéletesednie.