Az Eb eddig 69 góljából 20-at fejjel szereztek, ez 29%-os arány. Az eddigi legtöbb fejesgól a kontinenstornákon 2004-ben esett, akkor 17 volt ez a szám, ami az összes gól 22%-át jelentette. Mitől lehet ez?
Már biztos, hogy megdől az eddigi rekord, hiszen lássuk be, valószínűtlen, hogy 26 gól essen a hátralévő három mérkőzésen úgy, hogy ezek egyike sem fejes. Alapvetően három okot lehet megemlíteni, ami a fejjel szerzett találatok számát növeli.
A legutóbbi nagy, nemzetközi tornák előtt/alatt állandó támadások célpontjai voltak a labdák. Főleg a kapusok panaszkodtak, hogy össze-vissza szitálnak a levegőben, képtelenség kiszámítani, hova fognak pontosan érkezni. Az idei Eb labdája nem okozott ilyen felháborodást, sőt, megelégedve konstatálták a résztvevők, hogy végre nem kacsázik annyit, mint eddig. Akkor viszont kiszámíthatóbban száll, pontosabban oda lehet rúgni a támadók fejére, nem kanyarodik el az utolsó pillanatban a homlokuk elől.
Ezt az elméletet természetesen a rendszer megvalósítója, Michel Platini, az UEFA elnöke favorizálja. Szerinte az alapvonalon helyet foglaló bíró olyan közel van a tizenhatoson belüli csetepatékhoz, hogy a védők, félve a büntetőtől, nem mernek annyit lökdösődni, mezt cibálni. Így a csatárok nem veszítenek ütemet, több idejük és területük nyílik, könnyebb tökéletes időzítéssel odaérni a beadásokra. Elég csak az olasz–angolra visszagondolni, milyen birkózások voltak egy-egy pontrúgás előtt a büntetőterületen belül, úgyhogy ez így jól hangzik, de egy kissé erőltetettnek tűnik.
Több csapat játszik három belső középpályással, akik védekezésnél teljesen lezárják a térfél középső részét, így ott rettentő nehézzé válik a támadásvezetés. Viszont egyenletesen lezárni a pályát nem lehet, valahol mindig egy kicsit több terület marad az ellenfélnek, és a védekező csapatok többsége úgy gondolkozik, hogy legyen ez inkább az oldalvonalak mellett. Ezért ide szorulnak ki a támadók, innen pedig már adják magukat a magas beadások.
A három lehetséges ok pedig kiemeli a pontrúgások jelentőségét. Adott egy zárt, nehezen feltörhető védekezés. Adott egy labda, ami pontosan odamegy, ahova rúgják. Ráadásul Platini szerint zavartalanabbul lehet ezekre érkezni, mint korábban. Máris három nyomós okuk van a szakvezetőknek, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a támadópontrúgások gyakoroltatására.