Az álomcsapatot általában már a döntő előtti napokban el lehet kezdeni összerakni, ám most, hogy tényleg a két legjobb csapat jutott a döntőbe, várni kellett az Eb utolsó percééig. Természetes, hogy spanyolok és olaszok dominálnak, és még közöttük is voltak olyanok, akiket csak nehéz szívvel lehet kihagyni. Csak egy külsős van, vagyis nem olasz és nem spanyol, lehet vitatkozni, befér-e, és ki férne még be, ha ő nem.
A hibátlan az egyetlen szó, amivel jellemezni lehet a szereplését. Védett nagyokat mezőnyben, ráadásul kulcspillanatban, a horvátok ellen, fogott büntetőt talán még fontosabb pillanatban, a portugálok ellen, és nagyon a helyén volt akkor is, amikor az olasz szépítés volt a tét a döntőben. Ráadásul bajnok lett, ráadásul úgy, hogy egyetlen gólt kapott, azt is a legelején. Azért Buffon védene, ha az olaszok nyerték volna a finálét.
A spanyolok újonca a legjobbkor, a kieséses szakaszban kezdett belejönni, balbekkből nagyjából védekezésben hibátlan volt, a portugál meccsen már támadott is, a döntőn gólt rúgott. Önbizalma akkora már annyira megjött, hogy akár a finálé emberének is választhatták volna.
A középhátvéd, akinek szinte sosem hallottuk a nevét ezen az Eb-n, valójában Casillashoz hasonlóan hibátlanul csinálta végig a tornát az első percétől az utolsóig. Portugáliának tizenegyest is rúgott, fix helye van a legjobbak csapatában is.
Az olaszok elleni nyitómeccsen megbízhatatlanul futballozott, az írek ellen átlagot hozott, a horvát meccstől kezdve világklasszisként játszott, a portugál elődöntőn ő lett a meccs embere. És az a panenka, azt sosem fogjuk elfelejteni.
Azt lehetne róla elmondani, mint Piquéről, hogy szinte azt sem vettük észre, hogy a pályán van. Többnyire középhátvédet játszott, de nincs szívünk kihagyni, boldogulna a jobb oldalon is, főleg, hogy ezen a poszton nem brillíroztak az Eb futballistái.
A spanyol válogatott motorja, egyszerre volt balszélső, baloldali középpályás és irányító középpályás. Minden meccsen hozta magát, bár gólt nem lőtt, rengeteg kulcspassz az övé, az olaszok elleni első meccs góljánál, a franciák elleni negyeddöntő első góljánál és a döntő első góljánál ő indította a támadást egy-egy szenzációs passzal, a horvátok elleni ki-ki meccsen gólpasszt adott a győztes találathoz. Nagyon sanszos volt, hogy őt fogják a torna játékosává választani, így is lett, övé az Eb-aranylabda.
Olaszország esze, aki 32 éves korára lett a legjobb. Végigvezette csapatát a döntőig, osztogatott, indított úgy, hogy kvázi egyetlen labdát nem adott el. Pláne nem utolsó emberként, amint azt milanos korában jópárszor megtette. Világklasszis, kihagyhatatlan. Ja, és a panenkája az angoloknak, ráadásul vesztett állásnál.
Az olasz két poszton is beférne, középhátvédként és védekező középpályásként. Barzagli felépülésééig hátul, utána a középpályán volt kiemelkedő, Pirlóval együtt a torna egyik legjobbja. Még helyzetbe is került az angolok ellen, és nekik lőtte az Eb kapufáját is vagy 28-ról, ami ha bemegy, a torna gólja.
Nem fix kezdőjátékos ritkán kerül az álomcsapatba, de az ő helyzetében kivételt kell tennünk. Bár vagy le, vagy becserélték, de az az ember, aki beindította a spanyolokat az olaszok elleni egyenlítésével, majd a döntőn zseniális gólpasszt adott, ráadásul az első gólhoz, nem maradhat ki. Pozícióján kívül játszott, megalkotta a hamis 9-es posztját a spanyolok nyerő felállásában, a 4-6-0-ban, egyszerre volt középpályás és csatár. Rúgott még egyet az íreknek, a döntőn is pazar volt.
Az egyetlen nem olasz vagy spanyol, ő nem jutott döntőbe, mert a portugálok a négy között elbuktak, talán azért is, mert önző volt, és az utolsó 11-est akarta rúgni. Amit viszont addig csinált, azzal a torna legjobb játékosa lehetett volna: számtalanszor került helyzetbe balszélsőként, a hollandok elleni, továbbjutásról döntő meccsen kettőt lőtt, a cseheknek fejelt góljával a negyeddöntőben is ő döntött. Egy hétig mindenki az egyszemélyes portugál csapatról beszélt, amiben ugyan remek futballisták vannak, mégis valószínű, hogy nélküle a csoportból sem jutottak volna tovább.
Casillas - Jordi Alba, Piqué, Ramos, Bonucci - Iniesta, Pirlo, De Rossi, Fabregas - C. Ronaldo, Balotelli
Gyengén kezdett, a spanyolok ellen poroszkált a csoportmeccsen, majd belejött, és az íreknek már nagyon fontos gólt rúgott. Németországot az ő duplájával verték ki, amiből a második akár a torna gólja is lehetne. Az Eb gólöröme is az övé, ez egyértelmű, karakter, aki három hétre önmagát is legyőzte, és baromságok helyett futballozott: bizonyított.
11-et sajnos nem hirdet az UEFA, a legjobbakat 23-as keretbe osztották, vagyis:
Casillas (ESP), Buffon (ITA), Neuer (ALE), Piqué (ESP), Coentrao (POR), Lahm (GER), Pepe (POR), Sergio Ramos (ESP), Jordi Alba (ESP), De Rossi (ITA), Gerrard (ENG), Xavi (ESP), Iniesta (ESP), Khedira (GER), Busquets (ESP), Özil (GER), Pirlo (ITA), Xabi Alonso (ESP), Balotelli (ITA), Cesc (ESP), Cristiano Ronaldo (POR), Ibrahimovic (SWE), Silva (ESP).