Kassai Viktor sztár lett. Bizonyos értelemben eddig is az volt, de az egészen biztos, hogy az a régi jobban tetszett neki, mint ez az új sztárság. Nem ezért lett futballbíró. Kassaiból mém lett, röhögnek rajta, gyűlölik, gúnyolják, és ez egy ideig még egészen biztosan így is marad. Persze Magyarországon egy kicsit hosszabb ideig lesz még téma, hiszen mi ennyit adtunk hozzá az Eb-hez. Meg a gyepet.

Aztán majd egy másik játékvezető elkövet egy még nagyobb hibát, és akkor ővele fognak foglalkozni, a kedélyek Kassai körül lecsillapodnak.

Ez persze Kassait most egyáltalán nem fogja megnyugtatni. Ő az életét befolyásoló döntés előtt áll. Cikkünkben végignéztük, hogy mit kínál egy nagyot hibázó játékvezetőnek a jövő.

Volt, aki azonnal visszavonult, amint elindult a gyűlölethullám, és olyan is volt, akit egyáltalán nem zavart a gúnyolódás, tette tovább, ami a dolga. Pierluigi Collina, a játékvezetők mostani főnöke is erre utalt, mint mondta, emberek vagyunk, néha hibázunk.

Kassai vajon folytatni fogja? Nem tart attól, hogy ezek után mindenki úgy fogja emlegetni, hogy ő az a bíró, aki a 2012-es Eb-n nagyot hibázott?

Persze miért is ne folytatná. Most ezt dobta neki a gép. Talán többet nem fordul elő. A hibáról természetesen még újabb cikkeket fogunk közölni, de lankadó lelkesedéssel, mert a konkrét ügy helyett egyre inkább az az érdekes, hogy miért ilyen a rendszer. Miért állít oda a nemzetközi futballszövetség egyetlen embert, és hagyja, hogy hibázzon, ezzel tönkretéve milliók szórakozását? Miközben működő technológiák állnak bevetésre készen, hogy segítsenek a döntésben, hogy ami gól, legyen gól, ami les, legyen les.

Miért viselkedik a FIFA és az UEFA fafejű öregember módjára, és miért nem hajlandó a szabályokon kicsit módosítani? Attól a foci még foci maradna, de pontosabb lenne, és végre nem arról beszélne mindenki, de tényleg mindenki, hogy egy hat méterre álló ember vajon hogy nem látta a gólt, és nem az lenne a központi kérdés, hogy a gólbíró milyen látószöget zárt be a kapufához képest.

Erre válaszolni csak akkor lehet, ha megpróbáljuk megérteni az egész nemzetközi labdarúgást átszövő korrupciót, a rasszizmust nevetséges mértékű büntetésekkel szinte bocsánatos bűnként kezelő hozzáállást, a bundameccseket évtizedekig kitermelő rendszert, és a mindezt eltűrő vezetőket. Mindez az ő saruk, nem Kassaié.

Kassai mostanáig csak egy kedvezményezett játékvezető volt, egy kis kedvenc, de most ő lett a balek, aki elviszi a balhét. Kassai és az egész játékvezetői kar mögött pedig feltűnik a két bűzlő szervezet és annak vezetői, akik joviális öregurakként barackot nyomnak a fejére, miközben védelmükbe veszik. Megsimogatják a fejét, és közben azt hiszik, hogy azzal, hogy hazaküldték, a szurkolóknak nagy szívességet tettek. Probléma megoldva, újítás, megújulás kérdése szkippelve.

Legalább addig sem róluk esik szó.