A FIFA 2010 decemberében ítélte oda a 2022-es futballvilágbajnokság rendezési jogát Katarnak, az arab ország a korábban favoritnak tartott Egyesült Államokat győzte le az utolsó körben, Japán, Ausztrália, Dél-Korea volt még versenyben korábban.
A France Football húszoldalas anyagot közölt a napokban, részletesen leírják, az arab ország hogyan bundázhatta meg a szavazást a döntéshozó bizottság tagjainak megvásárlásával.
A lap azt állítja, Sepp Blatter egyik tanácsadója már két héttel a szavazás előtt jelezte nekik, hogy Oroszország kapja a 2018-as, Katar pedig a 2022-es vébét, és még azt is tudta, ki, kire fog szavazni.
Az afrikai szövetség elnökét, a kameruni Issa Hayatout és az elefántcsontparti képviselőt, Jacques Anoumát másfél millió dollárért vették meg. A katariak az afrikai szervezet 2010-es kongresszusát is 1,25 millióval támogatták, hogy négy újabb afrikai tisztviselőhöz közel tudjanak kerülni. Az egyiküket, a nigériai Amos Adamut még a szavazás előtt felfüggesztették.
A France Football szerint a franciák is sárosak, az akkori elnök, Nicolas Sarkozy és az UEFA-vezetője, Michel Platini 2010 novemberében találkozott a katari koronaherceggel, Tamim bin Hamad bin Khalifa Al-Thani sejkkel az Elysée-palotában, a francia köztársasági elnöki hivatalban, hogy a katari szerepvállalásról tárgyaljanak a francia futballban.
A PSG azóta katari tulajdonba került, és rengeteg pénzt áldozott igazolásokra, megszerezték Zlatan Ibrahimovicot, Thiago Silvát, Javier Pastorét és a brazil tehetség Lucas Mourát többek között. Platini állítólag az amerikaiak pályázatát támogatta volna, de Sarkozy meggyőzte, geopolitikai okokból szerencsésebb lenne egy katari világbajnokság. A közös találkozó után változtatta meg véleményét, de utólag azt mondta az UEFA elnöke, hogy csak együtt vacsoráztak, nem esett szó a tornáról.
Platini később beismerte, hogy Katarra szavazott, mert már ideje volt, hogy a világnak azon a részén is vb-t rendezzenek.
Azóta kezdeményezte, rendezzék télen a tornát, mert nyáron túl lesz a hőség, és így több országnak esélye sem lesz a végső győzelemre. A FIFA egyelőre nem támogatta az ötletet, azzal érveltek, a katariaknak kell kezdeményezniük az időpontváltoztatást. Ha a vb-t mégis télen rendeznék, akkor azzal a világ klubfutballjának naptára borulna, a bajnokságokat, és a nemzetközi kupákat is át kellene szervezni.
A katariak az argentin futballba is be akartak szállni, milliós befektetéseket ígértek, hogy az argentin Julio Grondona szavazatát is megszerezzék. A France Football szerint a paraguayi Nicolas Leozt, a guetemalai Rafael Salguerót és a brazil Riciardo Texeirát is megvehették, utóbbi már többször is keveredett korrupciós botrányba.
A francia lap azt írta, a katariaknak a Spanyol Labdarúgó Szövetség elnökét, Angel Maria Villart is sikerült meggyőzniük, hogy mellettük kampányoljon. Cserébe megígérték a spanyol-portugál 2018-as vb-pályázatot támogatják, és egy barátságos meccset is leszerveztek Katarba, Uruguayjal játszik majd a világbajnok csapat Dohában februárban. A 2018-as tornát végül az oroszok kapták, Villar pedig dühöngött az eredményhirdetés után.
A Le Figaro bizonyítékként hivatkozik egy emailre, amit Jérôme Valcke, a FIFA főtitkára 2011 májusában írt Jack Warnernek, a FIFA alelnökének: "Megvették a 2022-es vébét." Ezt később mégis tagadták.
A France Football szerint több futballnagykövetet is pénzzel állítottak maguk mellé. Katarnak sosem voltak nemzetközileg ismert, nagy játékosai (a világranglistán a 106. helyen áll az ország válogatottja), ezért egykori sztárokat vásároltak meg, hogy népszerűsítsék a 2022-es tornát.
Az argentin Gabriel Batistutát, a holland Ronald de Boert és a kameruni Roger Millát is megkörnyékezték, a legtöbbet a francia Zinedine Zidane-nak és a nyártól a Bayern Münchent irányító Pep Guardiolának fizették, akik tizenegymillió euró közötti összeget tehettek zsebre.
Guardiola akkor még a Barcelona edzője volt, melynek mezszponzora a Qatar Fundation volt. A spanyol futballistaként játszott is az arab országban, 2003 és 2005 között az Al-Ahli játékosa volt.
A korábbi New York-i ügyvédet, Michael Garciát tavaly nevezte ki a FIFA annak a független vizsgálóbizottságnak az élére, aminek az a feladata, hogy felgöngyölítse az ügyet. A France Football szerint csak akkor lenne esélye, hogy megváltoztassák a döntést, és másnak adják oda a világbajnokságot, ha súlyos bizonyítékkal tudna előállni.
Ha mégis elvennék a katariaktól a tornát, akkor a szabályok szerint annak az országnak jár a rendezés, ami a második lett az utolsó szavazáson. Ez az Egyesült Államok lenne, nyolc voksot gyűjtöttek a tizennégy katarival szemben. Az amerikai szövetség szóvivője azt mondta, feltételezésekre nem akar reagálni.