Egyszer azt nyilatkozta, hogy nem szeret határidőkről beszélni, mert azok fogságában nehéz jól dolgozni, mégis, most ki meri jelenteni, mikorra készülhet el az új Albert Stadion?

Egy angol politikai veteránt szoktam idézni, én is vallom, hogy a terv fontos, a határidő is fontos, de az még fontosabb, lehetőleg ezek ne szerepeljenek egy mondatban. Az új Albert Stadionról azonban már kijelenthető, hogy 2014 őszére elkészül, reményeim szerint a 2014-15-ös szezont már itt kezdi a futballklub. A tervezés fázisán már túl vagyunk, október óta jogerős építési engedéllyel rendelkezünk, február végén lezárul a közbeszerzés is. A nyertes március közepén elkezdheti a régi stadion bontását és az új építését. A közbeszerzést végő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt. (MNV) szerződéses határidőket ad a nyertesnek, és a kivitelezői késedelmet súlyos kötbérrel bünteti.

A kiírt közbeszerzési pályázatot többen erősen versenyszűkítőnek nevezték, ami miatt csak néhány cég adhatta be a pályázatát. Védhetőek a megszabott feltételek?

Semmilyen kifogás nem volt, egyetlen cég sem kezdeményezett jogorvoslatot. A feltételeknek
jónéhány cég meg tudott felelni. A közbeszerzést az MNV írta ki, mielőtt ezt megtették, arra kértem őket, hogy csak olyanok pályázhassanak, akik hasonlóan nagy összetettségű és műszaki tartalmú projektekben vettek részt, ugyannakkor stabil pénzügyi háttérrel rendelkezzenek, mert nem tehetjük meg, hogy az adófizetők pénzén kísérletezgessünk. Senki sem akar rossz stadiont, időközben eltűnő kivitelezőkkel, kivitelezési problémákkal.

A másik kérésem röviden összefoglalva az volt: hogy hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Tehát a hazai és az uniós jogszabályok betartásával, amennyire csak lehet, hozzuk helyzetbe a magyar munkaerőt, magyar cégeket.

A 14 milliárdos állami támogatás csak a stadionépítésre szól, ha felépül az új aréna, hogyan tartják majd fenn, miből számítanak bevételekre? Bár még mindig a Ferencvárosnak van a legtöbb szurkolója, egyelőre nem látszik, miért növekedne három-négyszeresére a számuk, hogy megtöltsenek egy 22 ezres stadiont.

A nézők megnyeréséhez elsősorban jó futball kell, a Ferencváros az utóbbi évben látványosan erősödni kezdett, amit az is igazol, hogy a spanyolországi edzőtáborban a Basel, a Steaua Bucuresti és a Dinamo Kijev előtt nyert tornát . Nemcsak a jó futballra építünk azonban, nemzetközi példák igazolják, hogy egy új stadion a rendben tartott környezetével önmagában is lehet vonzerő.

A stadion teljes egészében önfenntartó lesz, azt akarjuk elérni, hogy egy mérkőzés háromszor kilencven percből álljon, legyenek olyan programok és olyan hangulat, ami miatt érdemes előbb kijönni, és a meccs után is maradni. Ha ez megvalósul, családi szórakozássá válhat egy mérkőzés, és növekedhetnek a vendéglátásból származó bevételek is. Ahhoz, hogy több nő és gyerek jöjjön ki, a szurkolói magatartásnak is változnia kell, de a kiépülő 21. századi biztonsági rendszer, amit a rendőrség és a klub szakembereivel közösen dolgoztunk ki, önmagában is nagyon sokat fog javítani ezen.

A stadionban olyan szolgáltatások is lesznek, amelyek Európában csak pár helyen valósultak meg. Minden mérkőzésről belső kamerás felvételek is készülnek, amelyekhez a szurkolók wifin már a meccs közben is hozzáférhetnek A gólok a stadionban is visszanézhetőek. Az új stadion a szponzorok számára is vonzóbb lesz, tőlük is több pénz érkezik majd, és az összesen 2-3000 fős vállalati páholyok eladott helyei is emelik majd a bevételeket.

Végeztek olyan számításokat, hogy mekkora átlagnézőszámmal működhet nyereségesen a stadion?

Úgy találtuk, hogy évi 30-50 felnőttmérkőzéssel és 7000-es átlagnézőszámmal már rentábilis lehet a működtetés. A Fradinak persze jóval nagyobb ambíciói vannak, és ha csak minden második évben jut be nemzetközi kupába, akkor is könnyen nagyobb nézőszámokat produkálhat majd, és az is előfordulhat, hogy 15 év után újra kicsi lesz a stadion. Nekünk azonban józanul kellett gondolkodnunk, ezért maradtunk a 22 ezer férőhelyes stadion mellett. Természetesen csak a mérkőzésekre nem szabad építenünk, az év 365 napból áll, és a meccsnapokon kívül is bevételt kell termelni.

A stadion nagyon szerencsés helyen van, a belvárosból is jó az elérhetősége, ezért arra számítunk, hogy az 1500 négyzetméteres rendezvénytermet sokszor tudjuk kiadni, amibe az is beletartozhat, hogy mondjuk egy Fradi-szurkoló ott tartsa az esküvőjét, érettségi bankettjét.

A Fradi előző tulajdonosa, az angol Kevin McCabe is új stadionban gondolkodott, mennyit vettek át az elképzeléseiből a tervezéskor?

McCabe-nek, aki valószínűleg ingatlanbefektetésként tekintett a Ferencvárosra, jó elképzelése volt az, hogy a stadiont el kell tolni, és akkor egy értékes telek nyerhető. Az elvet megtartottuk, csak a körüljárhatóság biztosítása miatt egy kicsit arrébb helyeztük el az új arénát. A McCabe által felkért építészirodával dolgoztunk mi is együtt, és a már kész terveken tettünk módosításokat, de mára elmondható, az Albert Stadion minden négyzetcentiméterét, a külsőtől a belső építészetig megterveztünk.

Mik voltak az előképek, a legfontosabb átemelendő dolgok a stadion tervezésénél?

Nem akartuk felfedezni a spanyolviaszt, arra voltunk kíváncsiak, mitől működnek jól máshol a sportlétesítmények. Sok nyugat-európai és észak-amerikai stadiont tanulmányoztunk, ahonnan megtanultuk, milyen ritmusban kell rávezetni a nézőket a stadionra, hogyan kell a lelátók bejáratait megtervezni, és hogy milyen meredekséggel kell a lelátókat szerkeszteni, hogy megteremthessük a legjobb atmoszférát.

A stadion új elhelyezése miatt felszabaduló telket el fogják adni, mekkora bevétel várható, mikor értékesítik?

A telket az MNV fogja eladni, várhatóan még a tavasszal. A legmagasabb ár lesz a nyerő, titkon arra számítok, hogy a beruházási összeg közel felét is megadják majd érte, amit az év közepén már meg is kaphatunk, és akkor elmondhatnánk, nemcsak Európa egyik legmodernebb stadionját, hanem a legolcsóbbat is mi építettük.

Milyen kritikákat kapott a fradistáktól a projekt közben?

A Fradi-szurkolók leginkább azt nem hitték el, hogy egyáltalán új stadionjuk lesz, mert ilyenről már hallottak párszor az utóbbi évtizedben. Sokak legnagyobb félelme az volt, hogy csak lebontatjuk a stadiont, és utána nem történik semmi. Ezért is írtuk ki a bontási és építési tervet egyben, hogy ne fordulhasson elő, hogy hónapokig áll a munka. Biztos hiányolják majd a fradisták a régi stadiont, de a tervek szerint a mostani épület tégláit majd megvásárolhatják és emlékként hazavihetik a lelkes Fradi-szurkolók.

Tíz évvel ezelőtt egy másik sporlétesítmény, a Budapest Aréna építését vezényelte le. Milyen a különbségeket lát a két projekt között?

Az Arénába, 28 évesen, kicsit zöldfülűként vágtam bele. Nagyon sokat kellett tanulnom. Tősgyökeres fradistaként hihetetlen megtiszteltetés részt venni az Albert Stadion építésében. Tízévesen, 1982 áprilisában vitt ki először édesapám az Üllői útra egy Fradi-Dózsára, sosem felejtem el azt a napot, az egész napos készülődést, ahogy az iskolában már húztuk egymást a dózsásokkal. Aztán sok évig örültem vagy éppen szomorkodtam a Fradi-meccseken. Most egy kicsit úgy érzem, az én történetem is keretbe van foglalva, mert a tervek szerint március 10-én, egy Fradi-Újpesttel búcsúztatjuk először a régi stadiont, és most sem bánnám, ha 5-0-ra nyernénk, mint 1982 tavaszán. A második búcsúmeccset a tervek szerint három nappal később a bécsi zöld-fehérekkel, a Rapid Wiennel játssza a csapat.