A miniszterelnök által alapított futballakadémia szombaton az NB I.-es Kaposvár másodosztályú fiókcsapatával játszik, ha legyőzi, akkor fél nyolctól - minden más eredménytől függetlenül - megvan az NB II. nyugati csoportjának bajnoka, és ezzel eldől, melyik csapat kerül be a magyar focielitbe.

A szezon elején még a nagy múltú Zalaegerszeg és a Tatabánya is esélyesebbnek látszott az NB I.-es feljutásra, és a Gyirmót is sokadszor vágott úgy neki az évadnak, hogy most sikerülnie kell az áhított tervnek.

A felcsúti futballakadémia sajtófőnöke, Szöllősi György nem foglalt állást, hogy vajon a második vonal gyengesége-e, hogy a felcsúti akadémia csapata vereség nélkül egészen az élvonalig jutott, vagy ennyire jó az akadémiai együttes.

„Egy biztos, nem akartunk mindenáron feljutni, de természetesen nem tragédia, hogy így alakulhat. Úgy terveztük, hogy a jövőre az egy csoportos, 16 csapatos másodosztály tagjai maradunk, hogy az akadémián felnövő és pallérozódó játékosaink fejlődési lehetőséget kapjanak. Ha tehetségük, formájuk még nem megfelelő az élvonalhoz, pláne a Videotonban való nemzetközi szerepléshez, tizennyolc-húsz évesen megfelelő legyen az átmenet az akadémia ifjúsági csapatai és az élvonalbeli profik világa között. Talán nem illúzióromboló, ha bevallom: meglepetésként ért mindenkit, hogy ennyire jók vagyunk és lettünk” – mondta.

Alkalmazkodnak a helyzethez

„Alkalmazkodunk a helyzethez, ha a vezetők az élvonalbeli szereplés mellett döntenek, nem lesz rosszabb velünk az NB I. A legfontosabb érv az NB I. mellett természetesen az, hogy a játékosok és a szurkolók mindent megtettek érte, nehéz volna ezek után azt mondani nekik, bár megdolgoztatok érte, megérdemlitek, mégsem élvezhetitek az élvonalbeli szereplést.”

A miniszterelnök házától néhány méterre kezdődő stadionkomplexumban működő akadémia sikercsapata, a felcsúti klub licenckérelme egyből megfelelt az NB I.-es elvárásoknak, még csak pótlásra sem kötelezték, így a kis falu jövőre megjelenik a magyar élvonal térképén. A jogi és a tulajdonosi háttér adott volt már a szezon elején.

„Nem kell stikliket, kibúvókat keresni. Azért került az akadémia tulajdonába vissza a futballcsapat, mert szakmailag ez volt a legfontosabb, és mert az MLSZ szabálya azt mondja ki, jövőre élvonalbeli klub fiókcsapata nem szerepelhet a másodosztályban. Ennek helyességét nem vitatjuk, de nekünk szükségünk van egy akadémiai felnőttcsapatra, a megfelelő fejlődési lehetőség biztosítása miatt".

„Senkinek sem jó, hogy a csapat hat vagy nyolc év alatt három-négy néven szerepelt, ugyanennyiszer változott a tulajdonosi háttér is, de a szabályok és a körülmények is folyton változtak, és rákényszerítettek bennünket az alkalmazkodásra. A magyar futball érdeke, hogy hosszú távon eredményes, stabil versenyrendszere legyen, talán hamarosan egyenesbe jönnek a dolgok, minden a helyére kerül” – értékelt Szöllősi.

Információink szerint a klub körülbelül 300 millió forintos költségvetéssel dolgozik. Ez stabilabb a háttér, mint néhány, jelenleg az élvonalbelban szereplő csapatnál, és attól sem tartanak, hogy a kevés néző miatt szégyenkezniük kellene.

Az atlatszo.hu tavaly októberben arról írt, hogy az alapítványnál úgy számolnak, hogy a stadion felépítéséhez 2,7 milliárd forint folyik be hozzájuk társasági adókedvezmény (TAO) formájában, az építkezéshez pedig további 810 millió forintos önrészt szednek össze. Összehasonlításként, a második legtöbbet kapott Debrecen 520 milliós TAO-pénzzel gazdálkodhatott.

Jönnek a nézők

„Bár ott tartana a magyar futball, hogy a várhatóan egy-kétezer nézőnkkel kilógnánk a sorból". És hogy ezt mire alapozzák? Korábban is voltak rangos kupameccsei a felcsúti NB II.-es csapatnak, akkor két-háromezren voltak a pálya szélén, és mivel a 3500 fős, minden igényt kielégítő stadionjuk 2014 tavaszára, legkésőbb Húsvétra elkészül, talán még többen is lehetnek. „Meggyőződésem, hogy nem nálunk lenne a legkevesebb néző az NB I-ben” - véli Szöllősi.

A legutóbbi hazai bajnokin (1-1, a ZTE ellen) a Nemzeti Sport beszámolója szerint háromszázan voltak. Noha Felcsúton csupán 1800 élnek, de a környékbeli kisebb falvakból vagy Bicskéről sokan átjárnak a településre meccset nézni. Nekik segíthet majd, hogy az akadémia megvásárolta azt a vasúti szárnyvonalat, amit a MÁV nem használt és eladásra kínált. Bicskéről Alcsútig mennének a kocsik, ha néhány év múlva elindul a kisvasút,és az első megálló az akadémia lenne. Felcsúton hangsúlyozzák, a stadion nem csak a falunak és a környéknek épül, de ideális helyszíne lesz az utánpótlás-válogatottak meccseinek – a jövő évi U19-es Eb-n is helyszín a község - és egy sor olyan rendezvénynek, amelyhez ideális az idehaza egyedülálló, kapacitásában kicsi, de mindennel felszerelt pálya.

Nyilván sokaknak az is megkerülhetetlen szempont, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozhatnak egy-egy bajnokin, aki ilyenkor bárkivel kedélyesen elbeszélget a magyar futball általános állapotáról.

Az akadémián ezzel nem foglalkoznak, nekik a szakma a fontos, még csak nem is az üzlet.

Székesfehérvár környékén volt már egy grandiózus terv a 90-es években, a Gázszer nemcsak feljutott, viszonylag jól is szerepelt az első ligában, mígnem az agárdi Németh László tulajdonos pénze elfogyott, a tarthatatlan - kevés nézőre kitalált - üzleti modell felemésztette a büdzsét, és végül kénytelen volt a Pécsnek adni az indulási jogot.

„Nekünk elsősorban az az üzlet, ha a játékosaink megfelelő ütemben fejlődnek és élvonalbeli futballista válik belőlük. A ma már válogatott Gyurcsó Ádám vagy Videotonban szintén alapember Szolnoki Roland is nálunk, az NB II.-es csapatnál kezdte felnőtt pályafutását. A csapat rövid és hosszabb távú céljait még csak ezután tűzik majd ki az akadémia és a csapat vezetői, de a stabil NB I.-es tagságnál alighanem fontosabb, hogy a helyi felnőttcsapat továbbra is felszívja és megerősítse az akadémia legjobbjait. Ezzel együtt nem hozhatunk szégyent a Puskás Akadémiára az esetleges NB I.-es szerepléssel sem, de úgy vélem, sem a leendő stadionunk, sem a csapatunk, sem a nézőszám, sem más egyéb körülmény miatt nem kell majd lesütnünk a szemünket. Eddig az volt a feladatunk, hogy ha a csapat remek szereplése bajnoki aranyhoz vezet, minden feltétel adott legyen Felcsúton az NB I.-es induláshoz. A szakmai vezetők, a játékosok és a menedzsment is megtette, ami rajta múlt, most azokra a szakmai, gazdasági és szervezési kérdésekre kell megadnunk a legjobb választ, amelyeket egy esetleg nagyszerű bajnoki cím vet fel."

„Ha azt nézzük, hogy továbbra sem elsősorban a helyezés, hanem a játékosok tudásának kibontakoztatása a feladatunk, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy az NB I.-ben vagy az NB II.-ben szerepel a csapat, az azonban fontos, hogy az esetleges élvonalbeli szereplés is méltó legyen az akadémia nevéhez, ami nem elsősorban és nem kizárólag az eredményességet jelenti" - ez egy másik, névtelenséget kérő alkalmazott megállapítása.

A paradox helyzetről, hogy a két egymáshoz közös korosztályos csapatokkal és sok más szállal kötődő csapatnak – amíg a hárommilliárdért épülő felcsúti stadion nem lesz kész, Fehérvár Sóstón játssza a csapat az őszi meccseit - egymással kell játszania az NB I.-ben, így reagált Szöllősi:

„Volt pár éve egy kupameccs, a két csapatot összesorsolták. A mieink kettőzött erővel játszottak a már akkor is szakmai partnernek számító, nálunk edző Videoton ellen, és csak hosszabbítás után, nagyon éles csatában jutott tovább az akkor magasabb osztályú Vidi. Kizártnak tartom, hogy manipulálni lehetne ezeket a presztízsmeccseket. A játékosaink ma még valóban kölcsönben nálunk lévő Vidi-futballisták, akik persze nem szerepelhetnek az egyik héten itt, a másikban ott, mint egy klasszikus második csapat esetében, hanem már most is csak az átigazolási időszakban mozgathatók, vagyis egy éve itt vannak, Felcsúthoz kötődnek. Hat-nyolc volt akadémista szerepelt rendszeresen a bajnokcsapatban, nem egy közülük húzóember, a gólerős középpályás, a 19 éves Klenheisler László nevét ma már szinte minden szurkoló ismeri. Baracskai Rolandot pedig azért is ki kell emelni, mert ő felcsúti fiú, itt nevelkedett.”

Szöllősi úgy véli, Benczés Miklós vezetőedző nélkül csupán álom maradt volna a feljutás. Benczés Diósgyőrből került Felcsútra, és igazából az egyetlen hazai szakember volt, aki Paulo Sousával érdemi szakmai kapcsolatot volt képes kialakítani.

„Miklós profizmusa az első pillanattól szembetűnő volt, nyitott, nagyszerűen dolgozik és kommunikál a játékosokkal, a sikert nagy részben mindenki az ő nevéhez köti.”