A magyar labdarúgó-válogatott harmadik helyen zárta világbajnoki selejtezőcsoportját. A harmadikok között csak Ausztria előz meg minket (Ausztria is 17-et gyűjtött, de jobb a gólaránya), vagyis összességében a magyar még a 8-1-es amszterdami vereséggel is a kontinens huszadik legjobb válogatottja.
A világbajnokságra és a 2016-os Európa-bajnokságra is ugyanúgy, a kilenccsoportos selejtező után lehet (lehetett volna) kijutni, de míg a mostani vb-re Európából csak 13 csapat jut be, az Eb-n már 24 csapat vehet részt az 53 tagállamból.
A mostani végeredményt alapul véve tehát Magyarország lemaradt volna az azonnali kijutást érő legjobb harmadik helyről is, és pótselejtezőn kellene kvalifikálnia magát a franciaországi Eb-re (a csoportok első két helyezettje mellé csatlakozik a rendező Franciaország, és a legjobb harmadik, illetve a harmadikok párharca után négy csapat).
Az új kapitánynak adott lenne egy alapcsapat, Dzsudzsák Balázs és Szalai Ádám mellett nyilván nem hagyná figyelmen kívül a Hannoverben szárnyaló Huszti Szabolcsot sem. Hogy ki lesz a támadásért felelős negyedik játékos, még nem tudni. Gera Zoltán jövő szeptemberben már 35 éves, de ha lelki és fizikai alkatát nézzük, alkalmas lehet még a vezérszerepre.
De a jelenlegihez képest más poszton használt, a feladat súlyát átérző Koman Vladimirt is meg lehetne próbálni, és akár az eddig folyamatosan fejlődő Kovács István is meg tudja majd mozgatni középről őket.
A védekező középpályás posztja nagy kérdés, mert Varga József, Vadócz Krisztián vagy Pintér Ádám is megoldja a feladatát, de egyikük sem klasszikus vezértípus. Hogy mellettük ki jöhet még szóba, esetleg Korcsmár Zsolt, az az új - feltehetően külföldi - kapitány egyik legnagyobb feladata lesz. A felmerült nevek közül a Videotonban komoly átalakításokat végzett Paulo Sousa, aki bátran változtatott ezen a poszton. (Sándor Györgyöt visszavonta).
És a védekező középpályától csak egy lépés a legfontosabb vonal, a védelem.
Alapul vehetjük Juhász Rolandot, aki jövőre még csak 31 éves lesz, köré kellene felépíteni a védelmet. Vanczákkal kifejezetten szeretett együtt játszani, de ennél fontosabb, hogy hat meccset is lehoztak kapott gól nélkül. Mindketten veszélyesek elöl is. Nyilván ki lehet majd próbálni Juhász mellett Otigbát, de honosítani is lehet, a Videotonban játszó brazil Vinicius jelezte, szívesen lenne magyar válogatott, róla sem kellene letenni, ráadásul Juhász klubtársa, így megértik egymást.
Jobb oldalra szélső védőnek Szolnoki Roland is megoldás lehet, a Videoton tavalyi, nemzetközi menetelésekor a Basel, a Sporting ellen oldotta meg a feladatát. Tamás Krisztiánt javasolnánk a második oldalon, jól fejlődik a Milanban, a 19 évesek közt Inzaghinál már most alapember.
Ha a kapitány megfelelően összegyúrja őket, és összeszoktatja a már említett védekező középpályássorral, ez a csapatrész masszív lesz, aminek akkor fogunk örülni, ha a meccseink nem indulnak legalább egy kapott gólról. (Sokszor már az első percekben hátrányba került a csapat).
Így lehet elérni a harmadik helyet, de az eredmények szerencsés alakulásával a másodikat is.
Az említett felállás nyilván laboratóriumi körülmények között értendő, fontos lenne, hogy pélául ne sérüljenek meg az említett játékosok.
Néhány példával megvilágítjuk, hogy miről lenne szó: 2004-ben a letteknél láttuk, hogy egy magabiztos védelem mire képes, még akkor is, ha esetleg kiesik egy tag belőle (kis csapatként, a törököket kiverve kijutottak az Eb-re). A most 75 éves Otto Rehhagel 2001 novemberében egy 5-1-es helsinki vereség után vette át a görögöket, 2004 júniusában már olyan jól működött együtt a területvédekezés, hogy szinte védekezéssel megnyerték az Eb-t.
Mindezek csak azt példázzák, hogy kevésbé klasszis védőkre alapozva is lehet hatékony és fegyelmezett csapatot összerakni, egymás mozgását ismerve párharcokat nyerhetnek, rombolhatnak.
A fegyelmezett és odaadó védekezés Andorrának is sikerül, ezt most kedden, de akár a hollandok ellen is láthattuk. Az észtek is jól tolódtak, jól fogták a területeket, a hollandok meglepetésre nem is tudtak nyerni Tallinnban. A helyzet az, hogy csak a magyar válogatott volt úgy felkészítve, hogy nem menekülhetett a nyolcas elől.
Eddig két külföldi kapitánya volt Magyarországnak: a német Lothar Matthäus és a holland Erwin Koeman. A német fantasztikus játékos volt, edzőként viszont igen szerény eredményei vannak, jelenleg nincs is csapata. Koeman a holland élvonalban dolgozik, de neves edzőnek őt sem lehetne nevezni. Matthäus nem hozott magával senkit, ehhez partner volt a Bozóky Imre vezette elnökség, bebújtak a német mögé. Koeman már hozott utánpótlás szakembert is (Wilco van Buuren), de gyengét. De még ennél is nehezebb megmagyarázni a Kisteleki István vezette MLSZ-elnökség kinevezési technikáját, hiszen a futballfejlesztési igazgató az a Jámbor László lett, aki kosárlabdaedző, viszont beszélt hollandul, és Ajaxnál dolgozott terapeutaként.
Most van arra remény, hogy a következő kapitány ne egyedül jöjjön - az akadémiai képzésnek sem ártana kontroll -, mert akárhogyan is nézzük, már az ellenfélre felkészítő videós is egy külön szakma az iparágban.