Magyarországról viszonylag egyszerű a világ fejlett futballkultúrájú országait követni, de hogy mit látnak külföldről, ha Magyarországra téved a tekintetük, az homályos. Egy szlovén vagy szlovák játékos szerződtetésében is van kockázat, de inkább vállalják, minthogy egy magyarért fizessenek. És akkor még nem is említettük a horvát és a szerb piacot, ahonnan 19 éves játékosokat is elvisznek 10 millió eurókért.
A magyar futballválogatott ismét kudarcot vallott, nem jutott ki a világbajnokságra. Szalai Ádám a válogatott csatára múlt heti sajtótájékoztatón leplezte le a magyar futball hazugságait, és odáig ment, hogy kijelentette, az elmúlt húsz évben egyetlen komoly játékost sem sikerült felnevelnie a magyar szakmának.
Egy kicsit továbbvittük a gondolatait: megvizsgáltuk, mennyire értékelik a nálunk fejlettebb külföldi futballkultúrák a magyart, mekkora pénzt hajlandók fizetni a Magyarországról szerződtetett játékosokért.
Az idén nyári lista nem hosszú, hiszen az augusztusban zárult átigazolási szezonban csak a debreceni Varga József került viszonylag jó helyre, kölcsönbe a Middlesborough-hoz. De még az angol másodosztályban szereplő klub sem merte végleg szerződtetni, mert egy magyar mindig zsákbamacska, nem tudni előre, mire számíthat tőle a rossz napján – míg ha Írországból vagy Wales-ből vesz valakit egymillió euró körüli összegért, pontosan tudja, mire számíthat. Tudja, mire tanították meg az edzői, mennyi idő alatt alkalmazkodik, mivel az ottani képzési rendszert tökéletesen ismerik.
Vargán kívül a Ferencváros a német másodosztályba eladta Sváb Dánielt, de rajtuk kívül az összes többi klub forgalomképtelen volt. A télen sem várható jelentős bevétel, hiszen a magyar kupacsapatok már augusztusban befejezték, így európai kupában nem fognak felfigyelni egyikükre sem, miközben a nemzetközi meccsek után sokkal kelendőbbek a játékosok.
Nem régiós vakságról van szó. Megnéztük a környékbeli országokat, náluk mennyire volt aktív a piac, és visszatekintünk.
SZLOVÁKIA jelen – vb-selejtezőn 3., nincs versenyben kupacsapata
Két játékoson adtak túl, Pauschek 480 ezer euróba került, a Slovanból a Slaviába. Gyömbér Norbertért 800 ezret fizetett a Catania a Besztercebányának.
Szlovákia múlt
A 2010-ben a BL-be kerülő és az egy évvel korábban ott szereplő Debrecenhez hasonlóan pont nélkül záró Zilina komoly pénzeket kaszált.
Tomas Hubocanért 2007-ben a Zenit 3,2 millió eurót fizetett, azóta is ott játszik. Középső védőért ez kiugróan magas összeg, elég csak megemlíteni, hogy Huszti Szabolcsért is 3 milliót adtak az oroszok a Hannovernek, Dzsudzsák Balázsért kétmilliót adott a PSV a Debrecennek, Gera Zoltánért pedig 1,5 millió fontot a West Bromwich. Két jelenlegi topjátékosunkért tehát összesen majdnem annyit fizettek, mint a szlovákért, aki akkor pedig még nem is volt vb-n, ami az árát megemelhette volna. (2010-ben igen) A Zilinának volt még egymillió eurós játékosa, két 900 ezres, három 800 ezres.
Dzsudzsák aztán persze Hollandiában értékessé vált, jó befeketetés lett, mert góljai és sebessége a PSV támasza lett. De hogy mennyire nem pótolhatatlan, azt jól jelzi, a helyére érkező belga Dries Mertens az első évében 16, a másodikban 21 gólt lőtt. A magyarnak 16 gólos volt a topszezonja, a harmadik.
Az 55 kilós Mertens is lelépett ezek után, a Napolinak kellett, és az olaszokkal most a BL-ben érdekelt, még ha a hatalmas konkurencia miatt a kezdőbe nem is fér be mindig. Mertensnek a belga válogatottban még több riválisa akad, és már a 23-as kerettagságért meg kell küzdenie.
Mertensért egyébként 10 milliót fizettek az olaszok, Dzsudzsákért 13-at az Anzsi, de a magyar szélső most alighanem szívesen cserélne Mertensszel, mert számára a BL egyelőre csak álom maradt, legkorábban 2014-ben mutathatja meg magát a legrangosabb sorozatban.
Mertens nyilván hitelesebben győzte meg az olaszokat védekezési képességével, hogy tud még fejlődni.
AUSZTRIA jelen – vb-selejtezőn 3., BL-csapata és két EL-csapata van versenyben
Haldoklott a piac ott is, egy játékos ment el. Jantscher a Nijmegenbe szerződött Salzburgból.
Ausztria múlt
Marggreiter 2,5 millió euróért ment el az Austria Wientől a Wolverhamptonba 2012-ben, a védő most a Köbenhavennél csere.
Az előző évben 13,5 millióért adtak el az osztrák klubok, igaz három kivétellel nem osztrákokat. 2010-ben Marc Jankóért 7 milliót fizetett ki a Twente, ennyi pénz nem futott be Geráért, Dzsudzsákért, Juhászért összesen meg egy kicsi. A májusban BL-győztes Alabáért 200 ezret fizetett a Bayern az Austriának 2008-ban, most 28 millióra teszik az értékét, vagyis ha kitűnik valaki, arra rámozdulnak a németek.
Az osztrákok egyébként is inkább felvevő, mint exportőr ország, elég csak a Salzburgot említeni.
HORVÁTORSZÁG jelen – pótselejtezős, az EL-ben két csapata áll
Ez már egy egészen másik dimenzió, teljesen más összegekkel, amire semmiféle hatással nem lesz, hogy a horvátok hosszú időre kiszorulnak a világ legjobb tízéből. (18. helyre sodródtak két bukással.)
20 millió eurót nyert a transzfereken az egész liga, ennek felét a Dinamo Zagreb hozta össze. A 17 éves Jedvaj 5 - novemberben lesz nagykorú -, a 21 éves Vrsaljko 4 millió eurót ért, előbbit a Roma, utóbbit a Genoa vitte el. Utóbbi már hat meccsen játszott is. Jedvaj esete alátámasztja, ha valaki extra tehetséges, és még jól meg is tanítják neki az alapokat, akkor utat tör magának, és 17 éves korára rég szétfeszítette az akadémiai korlátokat, nem kell ott dédelgetni. A Dinamóban 13 meccsen kezdő volt, amíg el nem vitte a Roma.
Jóllehet Alilovic idén még nem kelt el, az igazi topigazolás majd ő lesz, 20 millió alatt nem nagyon fog elkelni, egymásra fognak licitálni a legnagyobb klubok.
A Hajduk Split egymillió kapott Radosevicért a Napolitól, 400 ezret Elezért a Laziótól. A másik spliti csapatnak, az RNK-nak Rebicért négymilliót fizetett a Fiorentina, a csatár húsz éves.
A Slaven Belupo is megjelent az olasz piacon, 1,5 milliót adott az Udinese Bubnjicért.
A hab a tortán: a Chelsea 2,5 millió adott Stipe Pericáért a Zadarnak.
Horvátország múlt
A Dinamónak tavaly is volt egy kisebb csomagja, akkor húszmilliót fizettek három játékosért: Kovacic (Inter, 11), Vida (Dinamo Kijev, 4), Badelj (Hamburg, 4)
Vagyis két év alatt 30 milliót hozott a gondos nevelés.
Tavalyelőtt gyengébb éve volt a Dinamónak, akkor senkit sem adott el, de a többi klub nyolcmilliót azért kapott. A Zapresic például kétmilliót keresett Trajkovskin és Balicon, a Hajduk is ennyit Subasicon és Buljaton.
Nem átlag feletti védők – előbbi a Monacóban van, utóbbi először a Haifához került, majd onnan továbbállt Cottbusba - épp ezért könnyű elhelyezni Dzsudzsák vagy társai magyarországi értékét.
SZLOVÉNIA jelen – vb-selejtezőn 3., egy EL-csapata áll
Egy játékos, Beric hagyta el a Maribort a Sturm Graz kedvéért, egymillió euróba került.
Szlovénia múlt
Velikonja a Cadiffba ment a Mariborból, kétmillióért. Nem volt jó választás, mert a két szezon alatt 75 percig jutott, de egy szlovént még így is szívesebben látnak bárhol a világon, mint egy magyart. Amit bizonyít, hogy a 2010-es szezonban tízmillió euró forgott, kétségtelenül a vb-részvétel következményeként. A Maribor élen járt, 6 milliót kapott, Ilicic 2,3 millióba került a Palermónak – most Firenzében van.
SZERBIA jelen – vb-selejtezőn 3., nincs kupacsapata
Hogy még inkább rosszul érezzük magunkat, és nincstelenségünk kézzelfogható legyen, arról a Partizan Belgrád tett, 18 millióért vitték el a játékosait. Lazar Markovics ebből egyedül tízet tett ki, a 19 éves szélsőért nem sajnált tízmilliót sem a Benfica. Markovics már kilencszeres felnőtt válogatott, folyamatosan játszik Portugáliában, ahová Fehér Miklós óta nem tört be magyar, és annak is már tíz éve.
A Crvena Zvezda hétmillióval lett gazdagabb, az Anderlecht három milliót fizetett ki Milivojevicsért, a Touluose másfelet Szpájicsért, ne okoljuk magunkat, hogy nem ismerjük őket, így lehetnek a magyarokkal a menedzserek. Vagy még rosszabb: esetleg legyintenek is, ha éppen nem tudják okosba’ megoldani.
Szerbia múlt
A tavalyi átigazolás gyengébb volt az ideinél, de így is tízmilliót költöttek a külföldiek. 2011-ben viszont csak Szavicsért kicsöngetett a ManCity tizenkettőt. Ő is védő. Petrovics (Blackburn, 2,3), Nasztasics (Fiorentina, 2,5) és Fejsa (Olympiakosz, 3) ehhez képest aprópénz volt, de egytől-egyig drágább Dzsudzsáknál.
ROMÁNIA jelen – pótselejtezős, van csapata a BL-ben, egy EL-csapata áll
Amikor a Tottenham már nagyon nem tudta mihez kezdjen a Gareth Bale-ért kapott pénztömeggel, célba vette a Steaua középhátvédjét, és 9,5 milliót ki is fizetett Vlad Chirichesért. A Sevilla pedig Rusescuért adott két és felet. Constantin Nica az Atalantában kötött ki 1,6 millió euróért.
Románia múlt
Tavaly a Kolozsvár járt az élen, kiértékesítette légiósait, és tízmillió eurót át is utaltak értük Pászkány Árpád klubjának. A Vaslui 2,5 millióért adott túl Paul Pappon, a Chievo vette meg a védőt. Ehhez képest a Stuttgart zsebpénzt fizetett a támadó középpályás Maximért a Panduriinak. Gabriel Torjéért ötmilliót fizetett ki tavalyelőtt az Udinese, és ugyan egy percet sem játszott ott, a Granadában valamint az Espanyolban megismerhettük az apró termetű szélső sebességét. Ettől még sokkal nagyobb lesz a bizalom a román piacon, mint a magyaron a következő 15-20 évben.
Egy játékos árának kialakításakor sok tényezőt kell figyelembe venni, ilyen például az is, mennyi van hátra a szerződéséből. Erre nem térhettünk ki, mert ezek az adatok általában nem ismertek. De ha a vásárló elszánt, a vásárlásra akár mint hosszú távú befektetésre tekint, akkor általában nem érdekli, hogy még négy vagy öt éves szerződésből - értelemszerűen több pénzből - kell kivásárolnia a kiszemelt tehetséget.