Koszovó 2008-ban szakadt el Szerbiától, de már évtizedek óta küzd azért, hogy önálló válogatottja lehessen. Ha most felvennék a FIFA tagjai közé, akár már négy év múlva ott lehetnének a világbajnokságon, hiszen európai szinten jegyzett játékosaik szerepelnek más válogatottakban.
A 2008 óta független Koszovó első, a FIFA által is elismert és engedélyezett barátságos mérkőzésére készül, Haitivel játszanak szerda délután. A vitatott jogállású területet a 193 ENSZ-tagból 108 ország ismeri el függetlenként, (még a 28 EU-tagból is csak 23) márpedig amíg nem lesz ENSZ-tag, sem UEFA-, sem FIFA-tagságról nem álmodhat.
Errol Salihu, a Koszovói Labdarúgó Szövetség főtitkára már évek óta dolgozik azon, hogy legalább egy hivatalos válogatott mérkőzést játszhassanak, miután 2002 és 2010 között mindössze ötször léphettek pályára - kétszer klubcsapat ellen - nem hivatalos körülmények között.
A válogatott nélküli kapitány
Utoljára 2010-ben, a svájci Neuchatel Xamax ellen játszottak, a szövetségi kapitány, Albert Bunjaki akkor már a csapat élén volt, egy évvel korábban nevezték ki. De hogy mit csinál egy kapitány három és fél éven át válogatott és játékosok nélkül? Tervez és álmodik.
A kettő pedig két csúcsban ért össze: az első hivatalos barátságos mérkőzésben, illetve abban, hogy kiharcolják a 2018-as vb-re a részvételt. Utóbbit egyébként Sepp Blatter, a FIFA elnöke esélytelennek tartja, előbbi azonban már létre is jött, még ha nem is könnyen.
2012-ben, az Albánia-Svájc mérkőzés előtt Salihu és Fodil Vokrri, a leghíresebb koszovói játékos mind az albán, mind a svájci csapathoz besurrant, és a két válogatottban játszó, koszovói származású játékosokkal aláírattak egy petíciót, hogy Koszovó hivatalosan is játszhasson. A folyamat 2014. januárjában zárult le, amikor a FIFA végre engedélyezte nekik, de csak komoly korlátozás mellett.
Nem játszhatják le a koszovói himnuszt, se címer nem lehet a mezeken, se zászló a stadionban. Vagyis úgy kell Haiti ellen játszaniuk Mitrovicában, Koszovó jelenleg egyetlen, a mérkőzésre alkalmas stadionjában, mintha egy szellemcsapat lennének. A pristinai stadiont jelenleg felújítják, az azért nem jöhet szóba. De még így is örömmel vállalták a feltételeket, csak egyetlen gond volt: össze kellett szedni egy válogatottat.
A legtöbb koszovió sportoló ugyanis évek óta (többségük gyerekkora óta) külföldön él, sőt, akár már egy másik válogatott tagja is. A legjobbak - Xherdan Shaqiri, Granit Xhaka és Valon Behrami - például a svájci csapat tagjai, velük készülnek a 2014-es vb-re is.
Ők nem is jöttek szóba a Svájc, illetve a játékosok karrierje iránti tisztelet miatt
- mondta Salihu. Ezzel a 2012-es mérkőzésre utalt, amikor Shaqiri a svájci, az albán és a koszovói zászlót is cipőjére varratta, majd emiatt kikezdték a svájci lapok a hűségét. Az persze más kérdés, hogy a januárban elfogadott, a bevándorlást korlátozó kvóták akár a válogatottat is érintenék, amely igen lyukas lenne a külföldi származású játékosok nélkül.
Miután kiestek a svájciak (egyúttal az albánok is, illetve minden olyan koszovói, aki aktívan szerepel másik válogatottban), Albert Bunjaki három kategóriát határozott meg, akikből összerakná a keretet:
Pont Koszovó vitatott helyzete miatt lehetséges, hogy olyanok is pályára lépjenek, akik korábban már másik válogatottban is szerepeltek. Mivel sem az UEFA-nak, sem a FIFA-nak nem tagja Koszovó, ezért a játékosokat nem érik korlátozások - mint mondjuk a katalán válogatott esetében, melyben rendszeresen játszanak még a Barcelona legjobbjai is, mégsincs belőle gond.
Persze ez az elv csak a mostani, és a jövőbeli hasonló barátságos mérkőzésekre érvényes, a koszovói csapatnak ugyanis komoly törekvései vannak. Arra számítanak, hogy amint bekerülnek az UEFA- és FIFA-tagok közé, a két szervezet lehetővé teszi majd a koszovóiaknak, hogy nemzeti csapatot válthassanak, hiszen korábban nem létezett a válogatottjuk, ezért kellett más csapatban játszaniuk. Hogy ez megtörténik-e, vagy sem, illetve hogy egyáltalán mikor történhet meg, az bizonytalan, de tény, hogy főleg a svájci és az albán keretből építkezve igen erős csapatot hozhatna össze Koszovó.
A Manchester United legnagyobb tehetségeként számon tartott Adnan Januzaj is meghívót kapott a válogatottba, mégsem lesz ott Mitrovicában. Pedig korábbi hírek szerint állítólag azért utasította vissza a belga és albán behívókat is, hogy Koszovót képviselhesse. A fiatal szélső apja azonban azt mondta, egyelőre a klubra koncentrál fia, nem a válogatottakra, így nem megy sehová, pedig csak jelképes 10 perc játékot kértek tőle.
Könnyebb Ferenc pápával beszélni, mint Januzaj apjával. De ez van, nem tudunk mit csinálni, meg kell várnunk a következő mérkőzést, hogy újra próbálkozzunk
- mondta az albán válogatott olasz szövetségi kapitánya, Gianni De Biasi, ami jelzi, hogy nem csak Koszovó ütközik problémába a csábítással. Bunjaki azért odaszúrt kicsit Januzajéknak, amiért mindenben a játékos apja dönt, szerinte ugyanis a válogatottról nem a szülőknek, a családnak vagy az ügynököknek, hanem maguknak az érintetteknek kellene dönteniük. Főleg úgy, hogy Januzaj nagybátyjai még a Koszovói Felszabadítási Hadseregben harcoltak két évtizeddel ezelőtt.
A legnagyobb segítséget viszont nem is maguk a játékosok, hanem a FIFA-elnökségre pályázó Jerome Champagne jelentheti, aki a kezdetektől fogva támogatja Koszovó törekvéseit, sőt, tanácsadóként is segíti őket.
A szerdán háromkor kezdődő mérkőzésre behívott keretbe egy kivétellel (az FC Pristina kapusa, Kustrim Mushica) mindenki külföldről érkezett, főleg a német első és másodosztályból, illetve a svéd és norvég bajnokságból, vagyis papíron erős csapattal készülhetne Koszovó bármilyen tornára. Ettől azonban még messze vannak, hiszen még a 30 ezer lakosú Gibraltár is előrébb jár náluk, mert ők legalább UEFA-tagok.