Magyarország negyedszer pályázott, és végül egy népes társaságban egyik társrendezőként Európa-bajnoki mérkőzéseket rendezhet.
A tizenkilenc pályázóból 2020-ban 13 ország 13 városa ad otthont az akkor 60 éves labdarúgó-Eb-nek, közülük az egyik helyszín lett Budapest, az újonnan felépülő Puskás Ferenc Stadionnal. Budapesten négy meccset játszanak: három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt.
Természetesen a pályázat elnyerése nem jelenti azt, hogy Magyarország biztos résztvevője lesz a hat év múlva esedékes tornának, selejtezni kell, ahogy az összes többi rendezőnek is.
Hogy kijutunk-e, az nem kérdés Csányi Sándor szerint. Az MLSZ elnöke az UEFA rendezvényéről hazaérkezve a ferihegyi reptéren tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a 2020-as Eb-re már biztosan kijut a magyar válogatott. Ha ez így lesz, akkor a magyar csapat a három csoportmeccséből kettőt játszhat Budapesten, és ha sikerül továbbjutnia a csoportjából, akkor itt léphet pályára a nyolcaddöntőben is.
Az MLSZ elnöke „azt hallotta vissza az UEFA legfelső vezetőinek környezetéből”, hogy sokra értékelik, amit Magyarországon a sportágért tesznek. Három tényezőt említett, az infrastruktúra fejlesztését, az utánpótlást és az edzőképzést.
A magyar labdarúgás mostani helyzete nem befolyásolta a pályázat megítélését, nem volt szerepe a döntésben, csak azt vizsgálták, hogy milyen feltételeket, körülményeket biztosítunk rendező országként, mondta Csányi.
Az UEFA korábban kiadott elemzése szerint – bár a stadionnal kapcsolatban néhány kritikát fogalmazott meg – összességében elégedett volt a magyar pályázattal. Ezt támasztották alá a szavazást megelőző optimista magyar vélemények is. Az európai szövetség a szálláslehetőségeket, árakat, közlekedést dicsérte. A magyar főváros egy nyolcaddöntős meccset és három csoportmeccset kapott. Ha a magyar válogatott eljut a 2020-as tornára, meccseit hazai közönség előtt játszhatja.
Budapest a három csoportmeccset és az egy kieséses szakaszbeli meccset akár nyereséggel is meg tudja rendezni. Az erre a négy meccsre ideérkező turisták miatt nem kell ésszerűtlen infrastrukturális vállalkozásokba kezdeni. A 68 ezerrel több ideérkező vendég nem jelentene túlterhelést.
Ahogy az várható volt, a 2024-es német rendezésért cserébe München Londonnak adta át a két elődöntő és a döntő megrendezését. Münchené lett a három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt tartalmazó csomag, mellette Baku, Róma és Szentpétervár rendezhet hasonló meccseket. A 2018-ra megújuló Puskás Ferenc Stadionnal pályázó
Budapesthez hasonlóan három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont Amszterdam, Bukarest, Bilbao, Brüsszel, Dublin, Glasgow és Koppenhága.
Hat pályázó távozott szomorúan Genfből, ezúttal
kimaradt Minszk, Szófia, Szkopje, Jeruzsálem, és némi meglepetésre Stockholm és Cardiff.
Utóbbi talán azért, mivel túl közel van Londonhoz, de a térség így is három helyet vitt el. A korábbi elemzések alapján az első négy lemaradót magunk is vizionáltuk, Cardiff pedig Glasgow-val és Dublinnal szemben bukott el.
A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságra mind a 13 társrendező ország válogatottjának selejtezőn kell kivívnia a szereplést, ugyanakkor amelyek biztosítják helyüket a 24 csapatos tornán, két csoportmérkőzést biztosan hazai környezetben játszhatnak. Kivétel Anglia, amely az elődöntőknek és a finálénak ad otthont a londoni Wembley Stadionban. Az UEFA honlapján olvasható dokumentumból kiderül, hogy azonos csoportba maximum két társrendező kerülhet. A hat csoport beosztását kiemelés és sorsolás alapján készítik majd el, ugyanakkor a csoportok összetételénél számít majd a távolság is, azaz két társrendező város nem lehet messzebb egymástól kétórányi repülőútnál. Az egyenes kieséses szakaszban már nem lesznek irányelvek, azaz nem garantált, hogy a társrendező saját közönsége előtt léphet pályára.
A Puskás Stadion kiviteli tervei várhatóan ez év végére készülnek el, ezek alapján írják ki a közbeszerzési eljárást, várhatóan jövő májusra, amikor elkezdődhet a létesítmény bontása is. A beruházás 2018 elejére valósulhat meg. A július 31-én bemutatott látványtervek szerint a komplexum közepén álló futballstadion mintegy kétszázezer négyzetméter alapterületű lesz, a legmodernebb pályatechnikával és lelátórendszerrel, 68 ezer néző foglalhat helyet benne, de koncertek esetén a létesítmény akár 80 ezres közönséget is fogadhat.
A régi és az új szerkezet közötti térbe illesztik a további húsz sportágat kiszolgáló funkciókat, egy száznyolcvan ágyas szállodát, irodákat és diagnosztikai központot. A tetőn egy hatsávos panoráma-futópálya kap helyet, amely az utánpótlás- és szabadidősportot is kiszolgálja majd. Várhatóan 341 millió euróból készül el a sportlétesítmény.
Döntő és elődöntők:
London: Wembley Stadion, 90 652 néző, átadták 2007-ben
Negyeddöntő és három csoportmérkőzés:
München, Allianz Arena, 70 067 néző, átadták 2005-ben
Róma, Olimpiai Stadion, 68 993 néző, felújítják, átadás 2017-ben
Szentpétervár, Zenit Arena, 61 251 néző, új stadion, átadás 2016-ban
Baku, Olimpiai Stadion, 69 870 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Nyolcaddöntő és három csoportmérkőzés:
BUDAPEST, Puskás Ferenc Stadion, 68 156 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Amszterdam, Amsterdam ArenA, 53 052 néző, átadták 1996-ban
Bukarest, Nemzeti Stadion, 54 851 néző, átadták 2011-ben
Bilbao, San Mamés Stadion, 53 289 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Brüsszel, Eurostadium, 62 613 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Dublin, Dublin Arena, 51 711 néző, átadták 2010-ben
Glasgow, Hampden Park, 51 472 néző, felújítva 2013-ban
Koppenhága, Parken, 38 190 néző, átadták 1992-ben
Skardelli György vezető tervező azt mondta, amit lehet, megtartanak a régi épületből, például a lépcsőpilonokat vagy a toronyépületet, ahová a sportmúzeum költözik. A kiegészítő funkciókat akkor is lehet majd használni, amikor az létesítményben éppen focimeccs vagy telt házas koncert zajlik – tette hozzá.