Index Vakbarát Hírportál

Szépek, drágák és értelmetlenek

2014. június 11., szerda 19:28

Brazíliának hét éve volt arra, hogy felkészüljön a 2014-es futball-világbajnokságra, de ez nem volt elég, az építkezések hónapokat csúsztak, és van olyan stadion és kiszolgáló létesítmény, amin még mindig dolgoznak. A stadionépítésekkel azért sokan jól jártak, dollármilliárdok tűntek el a korrupciógyanús szerződésekben. De legalább lett stadion az őserdő közepén is. Két év múlva Brazíliának olimpiát is kell rendeznie.

A június 12-én rajtoló vb-n 32 csapat 12 stadionban játssza majd a csoportmérkőzéseket. Ebből a 12-ből hetet mostanra húztak fel, a maradék ötöt, köztük a legendás Maracanát pedig felújították a vb-re. Az már biztos, hogy ez a világbajnokság rekorder lesz, soha ilyen nagy területen nem szórták még el a stadionokat több ezer kilométeres utazásokra kényszerítve a csapatokat. A 8,5 millió négyzetkilométeres ország mind az öt nagy régiójában épült stadion, a legészakibb manausi és a legdélibb Porto Alegre-i között 3100 kilométeres a távolság.

Az őrület a Brazília-Horvátországon, Sao Paulóban indul el, éppen abban a stadionban, ahol még a múlt héten sem voltak képesek telt házas tesztmeccset rendezni, mert a szakhatóságok biztonsági okokból nem adtak rá engedélyt. A legdrágább vb-arénát már 2013 decemberében át kellett volna adni, de egy novemberi baleset még tovább lassította az építkezést. Egy leomló daru két munkást megölt. A baleset állványzatot is döntött, és maga a stadion is sérült de az építkezést a vizsgálatok miatt is fel kellett függeszteni egy időre.

A 48 ezres, de a vb idejére 15 ezer ideiglenes ülőhellyel kibővített stadion a vb után a helyi Corinthians hazai pályája lesz. A 61 606 ülőhely azonban így sem találkozott a FIFA elvárásaival, azt szerették volna, ha 65 ezres a Corinthians-aréna befogadóképessége. A kommunikációval is gondok lehetnek majd, az utolsó pillanatokban álltak neki, hogy a stadionban működő mobilhálózat és internetkapcsolat legyen.

A Sao Pauló-i mellett még három másik stadiont sem tudtak átadni a legvégső határidőre. A curitibai Arena da Baixadánál már februárban akkora csúszásban voltak, hogy olyan hírek kezdtek el terjedni, hogy egyszerűen kihúzzák a vb-helyszínek közül az Atletico Paranaense felújítás alatt álló stadionját. Az eredetileg 1999-ben felhúzott épületre összehúzható tetőt kellett tenni az ülőhelybővítés mellett, de ez is túlvállalásnak tűnt, különösen azok után, hogy 2013 októberében munkavédelmi hiányosságok miatt leállították az építkezést.

A Porto Alegre-i Estádio Beira-Riónál sem ment minden simán, nem volt, aki finanszírozza a közel 150 millió dolláros felújítást. Az SC International stadionja még az ötvenes évek közepén épült, a vb-re teljesen átalakították, szinte földig kellett rombolni, hogy új lelátórendszert, tetőt és külső héjazatot kapjon az 51 300 főt befogadó építmény. A stadionnal még valahogy csak elkészültek, de a környezet rendezésére már nem volt elég erejük, az Ibtimes szerint május végén még óriási törmelékhalmok álltak a stadion körül.

A vb egyik legnagyobb rejtélye az, hogy vajon miért került stadion Cuiabába, amikor a félmilliós városnak még élvonalbeli futballcsapata sincs? Az Arena Pantanal az egyik legkisebb vb-helyszín, körülbelül 40 ezres, de még így is eltúlzott méretűnek érzik maguk az építtetők is, mert a vb után 10 ezer széket eltávolítanak, az amúgy a fenntarthatóságot megcélzó, 255 millió dollárból épült arénából. A decemberi átadás itt is április végére csúszott, a munkálatokat egy tűzeset is hátráltatta, egy munkás pedig áramütésbe halt bele.

Amazonas állam fővárosában, az esőerdőbe vágott Manausban már az építkezés sem volt egyszerű. Emiatt sem meglepő, hogy az átadás egy évet csúszott, csak 2014 elején sikerült befejezni. A várost szinte lehetetlen közúton elérni, ezért az építőanyagokat leginkább hajón vagy légi úton szállították oda. Az aréna vázát biztosító bonyolult acélszerkezetet Portugáliából szállították.

A Belo Horizonte-i Estadio Mineirao átépítése sem volt egyszerű mutatvány, mivel a stadion nemzeti műemlék, a homlokzatát és a tetőzetét eredeti formájában kellett megőrizni. A közel 200 millió dolláros projektben így a pályát süllyesztették le 3,4 méterrel, az azt eredetileg körülölelő futópályát eltávolították, így új széksorokat is be tudtak tenni az 57 400-as stadionba. Az Estadio Mineiro már bizonyított is, a 2013-as Konföderációs Kupán három meccset játszottak benne. Az egyik elődöntőt is itt fogják rendezni.

Azt, hogy egy darabig minden rendben ment a brazil vb-előkészületekkel az egyik legszegényebb állam, Ceará székhelyén, a fortalezai Estadio Castelado bizonyítja. Az 58 ezres aréna felújítását fejezték be leghamarabb, - ez volt az első kész stadion, - és még a tervezett költségeket sem lépték túl.

Ennek tökéles ellenpéldája a Brazíliavárosban felújított Nemzeti Stadion lett. A braziloknak majdnem sikerült rekordot dönteniük, de csak a világ második legdrágább futballstadionját sikerült felhúzniuk a tervekhez képest megháromszorozódott költségvetésből. Összesen 900 millió dollárt költöttek el a könyvvizsgálat szerint a korrupcióval erősen átitatott építkezésben. És hogy tökéletes pénzkidobásnak tűnik az egész, azt az is megerősíti, hogy itt sincs első osztályú csapat, így szinte biztos, hogy nem töltik meg a vb után újra a 68 ezres stadiont.

A recifei Estadio Pernambucót deklaráltan azért húzták fel, hogy felpörgessék kicsit a térség gazdaságát. Hogy ez hosszútávon is működni fog-e, az még kérdéses, de az első akadályt már vették a helyiek, 2013 májusára kész lett a 42 800 fős stadion.

A salvadori Fonte Nova stadiont 32 hónap alatt húzták fel, nagyrészt a korábban meglévő stadion törmelékeiből. Az új építmény anyagának 92 százaléka származik a régi arénáéból. A Fonte Nove volt a harmadik befejezett stadion, de nem ez teszi érdekessé, hanem különleges dizájnja. Az aréna oldalának déli falát áttörték, ami egyfelől elősegíti a légáramlást, másfelől pedig kapcsolatot teremt egy színpadszerű térrésszel, ahol majd koncerteket is tarthatnak.

A legtökéletesebb stadion Dél-Amerikában, így írt a natali stadionról magabiztos tervezője, Christopher Lee. Az biztos, hogy a megjelenése egyáltalán nem szokványos, a tengerparti homokdűnékre próbálnak meg alakjával utalni. A falakat is megszakították, hogy átjárja a stadiont a tenger felől érkező fuvallat.

A Rio de Janeiró-i Maracana stadion Brazília nemzeti jelképe. A 76 ezres stadion már az 1950-es vb-n is állt (volt olyan mérkőzés, amelyen kétszázezren zsúfolódtak be), most pedig a döntő helyszíne lesz. A felújításnak 2010 szeptemberében álltak neki, és a 2013 június 2-án lejátszott Brazília–Anglia-meccsel adták át újra a stadiont, ami három Konföderációs Kupa-meccsnek is helyszíne volt. A jellegzetes külsőhöz itt sem nyúltak, de a tribünrendszert átalakították, és már az ülések 95 százalékát tető is védi.

Rovatok