Könnyedén nyerte utolsó csoportmeccsét Brazília, 4-1-es győzelemmel, csoportelsőként jutott a nyolcaddöntőbe, ahol Chilével játszik.
Hulk sérülése meggyógyult, így visszatért a kezdőcsapatba a már kiesett Kamerun ellen, és Brazília jobban is játszott, mint a Mexikó elleni döntetlenen.
A vezér persze megint Neymar volt, pazar góllal szerzett vezetést, ahogy jobb belsővel behelyezte a bal alsóba, azt tanítani nem lehet.
Luiz Gustavo adta a gólpasszt, a három meccsből most játszott legjobban a középpályás.
Kamerun váratlanul egyenlített, Matip közelről passzolta be a labdát, de megint jött Neymar, aki belépett a tizenhatosra, a kapust kvázi elfektette azzal, hogy kivárt, majd nem a hosszúra lőtt, hanem visszahúzta a rövidre a labdát - vagyis inkább középre, de Itandje kapus semmiképp nem érhette el.
Neymarnak a szünet előtt volt még egy zseniális passza Hulkhoz, de a csatár ezt nem váltotta gólra.
A szünet után hamar eldőlt a meccs: Fred megszerezte első gólját a vébén, közelről kellett a kapuba bólintania, el sem hibázhatta. Bajusza, ami az előző meccsen még nem volt meg neki, úgy látszik, szerencsét hozott.
A győzelem megvolt, de mivel a másik meccsen Mexikó már 3-0-ra verte Horvátországot, a közép-amerikaiak egyetlen gólra kerültek a csoportelsőségtől. Neymart már levitte Scolari kapitány, ám jött a szünetben beállt Fernandinho, és brazilos gólt gurított, spiccel a bal alsóba - kvázi bebiztosította az első helyet a csoportban, illetve azt, hogy Chilével játszanak a 16 között, és nem Hollandiával. A meccs embere ettől függetlenül Neymar, aki négy góljával egyedül vezeti a góllövőlistát.
Kamerun három vereséggel ment haza, Brazília jobb gólkülönbségével került a szintén 7 pontos Mexikó elé, ami így Hollandiát kapja a nyolcaddöntőben.
Brazília valamivel biztatóbban futballozott, mint első két meccsén, igaz, az ellenfél is sokkal gyengébb volt mind Horvátországnál, mind Mexikónál. Ennek a kameruni csapatnak semmi keresnivalója nem volt a világbajnokságon.