Steven Gerrard a szezon végén otthagyja a Liverpoolt, és Amerikába megy levezetni. A döntés kissé váratlan, de nem meglepő, 35 évesen le lehet lépni a színről. A csapatkapitány hiányozni fog, és felejthetetlen emlékeket hagy maga után.
Huszonhét év után jelentette be Steven Gerrard, hogy elhagyja élete első és eddig egyetlen futballklubját, a Liverpoolt. A 34 éves középpályás1987-ben kezdett el focizni a sikeresebb liverpooli klubban, és a szezon végén 17 idény után távozik. 1998 őszén mutatkozott be a nagy csapatban, és 2003 óta ő a Pool csapatkapitánya.
35 lesz majd májusban, amikor végleg leveszi a piros mezt, majd Amerikába - az LA Galaxybe, Beckham excsapatához - megy levezetni. De ez lényegtelen is, a fontos az, hogy fél év múlva már nem Gerrard lesz a Liverpool 8-as számú futballistája.
Steven Gerrard minden idők egyik legjobb angol középpályása, abszolút világklasszis. Fénykorában, még egy-két évvel ezelőttig is ő volt a csúcs, a középső középpályás prototípusa, aki már nemcsak az angol erényekkel bírt, hanem olyan képzett is, mint egy dél-európai vagy dél-amerikai játékos. Kilövi a sarkokat bárhonnan, fejesgóljairól nem is beszélve.
Gerrardot élvezet volt nézni, sokszor még mindig az. Az óriási, hatalmas lépésein csak bámultunk, seperc alatt végigszáguldott a pályán, miközben maga mögött hagyta az ellenfeleket. A fantasztikus távoli lövéseit, amiben volt csavart, bebombázott vagy elérhetetlenül behelyezett labda is. Gerrard keveset cselez, ő az a futballista, aki tényleg mindig passzol, ha lehet, és csak és kizárólag akkor oldja meg maga, ha már nincs a közelében nála kedvezőbb pozícióban lévő ember.
Így, tényleg teljesen önzetlenül is majdnem 200 gólig jutott a Poolban, a válogatottat beleszámolva pedig át is lépte ezt a határt. És akkor még nem beszéltünk a zseniális gólpasszokról, amikről talán legkedvesebb játszótársa, Fernando Torres tudna a legtöbbet mesélni. 100 gólpassza van csak a Premier League-ben, ennél csupán Ryan Giggs fejezte be többel, 131-gyel.
Most érnénk oda a világklasszis futballisták szokásos mondatához, hogy Steven Gerrard mindent megnyert a Liverpoollal. Csakhogy a második legfontosabbat, a Premier League-et nem sikerült megszereznie közel 20 év alatt sem. Háromszor lett második, és lett második úgy is, 2009-ben, hogy társaival oda-vissza verték a bajnok Manchester Unitedet, idegenben ráadásul 4-1-re.
Steven Gerrard lelép, de hogy ki léphetne a helyébe jó félév múlva, lehetetlen megmondani. Az új csapatkapitány állítólag Jordan Henderson lesz, de Gerrardhoz képest ő a nullához közelít. A Pool legjobbja Raheem Sterling marad, de 20 évesen még alkalmatlan a vezető szerepre, és - annak ellenére, hogy szupertehetség - nem tűnik vezértípusnak. Daniel Sturridge jöhetne még szóba, de egyrészt ő sem az a karakter, féléve nem is játszik, sérülés miatt. Marad tehát napjaink legnépszerűbb módszere: igazolni kell. Az már Rodgers edző feladata, és élete legnagyobb kihívása, hogy megtalálja Gerrard utódját. Sok szerencsét.
Van BL-, UEFA-kupa-, FA-kupa, Ligakupa, Európai Szuperkupa-sikere, de a bajnokságot sosem sikerült megnyernie, és egy ufótámadással felérő csoda kellene hozzá, hogy idén meglegyen neki. Nem lesz meg, ő már enélkül kénytelen befejezni a karrierjét.
Egyénileg elérte, ami benne volt, 2005-ben harmadikként végzett az Aranylabda-szavazáson, lett a Premier League év játékosa, háromszor a Liverpool házi gólkirálya, rúgta a szezon gólját, 2006-ban. És van még egy sor másik díja, elismerése.
Játszott szenzációs meccseket, amiken szenzációs gólokkal többször ő mentette meg a csapatot. Bár nem a Poolban lőtte, de első válogatottbeli góljáról mindenképp meg kell emlékeznünk: 2001. szeptember 1., Németország müncheni, 5-1-es megsemmisítésekor talált be.
Az azévi, pár hónappal korábbi, 5-4-es Pool-győzelemmel végződött őrült UEFA-kupa döntőn is szerzett gólt. A 2005-ös BL-menetelést is ő indította, az Anfielden, amikor két góllal kellett verniük az Olimpiakoszt, és csak 2-1-re vezettek a lefújás előtt pár perccel. Távolról lőtt, technikailag egészen nehéz mozdulattal, így 3-1-gyel továbbcsúsztak a csoportból. Hogy aztán a Milan elleni BL-finálén is ő indítsa az angolok felzárkózását 0-3-ról, és a tizenegyesrúgásoknál is a kapuba vágja a labdát.
Egy év múlva játszotta egyénileg legfeledhetetlenebb döntőjét, a West Hamnek az FA-kupa döntőjében kettőt rúgott, a másodikat a 90.-ben, és mentette hosszabbításra a meccset, amit aztán újra tizenegyesekkel nyertek meg.
Torres érkezésével aztán a PL-címre mentek rá, de a Manchester Unitedet egyszer sem tudták megverni a topformában lévő spanyollal sem. Tavaly ismét közel kerültek, de a hajrában otthon kikaptak a Chelsea-től, azon a meccsen egyébként éppen Gerrard esett orra, amiből a Chelsea gólt szerzett, aztán idegenben nem tudták megverni a Crystal Palace-t, és a hajó végleg elment.
Gerrard 695 meccset játszott a Liverpoolban, ebből 494-et a Premier League-ben, így szép kerek számoknál fogja befejezni a szezon végére. BL-t már biztosan nem nyer újra, mert hiába lőtt szenzációs szabadrúgásgólt utolsó Bajnokok Ligája-meccsén, a Baselnek, most már nem volt képes a 90. környékén még egyre, így kiestek.
Megvan viszont az esély, hogy szépen köszönjön el, stílusosan, kupával: a Ligakupában a négy között a Chelsea-vel találkoznak, hétfő este pedig a Wimbledont verték ki az FA-kupából - Gerrard két góljával, egy nagyon ügyes fejessel, és egy klasszikus Gerrard-szabadrúgással. A döntőig még jópár meccset kell nyerni, de a finálét épp május 30-án, emberünk 35. születésnapján rendezik, a Wembley-ben. És van még az Európa Liga is, ahol a Besiktas a következő ellenfelük. Ha a három kupából egyet behúz Gerrard, búcsúja szép lesz, még ha könnyes is.
Mert zokogni fog az egész Anfield, 50 ezer ember, amikor Steven Gerrard lejátssza utolsó meccsét élete csapatának stadionjában, május 16-án, a Palace ellen. Természetesen Gerrard is, aki most egy interjúban így állította le a riporternőt, aki a Pool-drukkerek bejelentés utáni tweetjeiből akart felolvasni: "Ne is folytassa, nem akarom hallani őket, csak elsírnám magam".
Felmerül a kérdés, hogy 35 évesen a Liverpool történetének egyik legfontosabb játékosa túl öreg-e ahhoz, hogy beférjen a csapatba. Főleg, hogy ebben a szezonban is ő eddig a házigólkirály, 9 találattal. Manapság már többen simán eljátszanak 38 éves korukig a legmagasabb szinten, elég a közelmúltban, ennyi idősen, a PSG-ből visszavonult David Beckhamre gondolni, vagy Paul Scholesra, sőt, Ryan Giggs egészen 40 éves koráig kitartott a Manchester Unitedben. Valószínűleg Gerrard is kitartana, ha Brendan Rodgers nem csak két és fél éve lenne az edzője, és már korábban elkezdtek volna tudatosan készülni a leszállóágára. Tény, Gerrard játékának alapja a futás volt, de már nem olyan gyors, és nem tud annyit futni, mint régen. Csakhogy Giggs ugyanilyen lassan, vagyis inkább ugyanilyen kevésbé gyorsan játszott le még öt évet a Manchester Unitedben. Giggs hanyatlása lassabb volt, legalábbis kevésbé érzékelhető, míg Gerrardé sokkal inkább egyik pillanatról a másikra következett be: a szezon elején már látszott, hogy nem tud úgy és annyit teljesíteni, mint szeretne, és mint várnák tőle. Ennek ellenére hetente legalább egy meccsen kezdett, így Decemberben már azt a fáradtságot lehetett rajta látni, aminek normál esetben áprilisban kellett volna bekövetkeznie. Rodgers mostanában már többször küldi pályára a csapatot nélküle, és Gerrard azt mondta, a menedzserrel folytatott beszélgetés után jutott arra a döntésre, hogy a szezon végén lép. Mert Rodgers közölte vele, el kell kezdeniük menedzselni a mérkőzéseinek a számát, ami valószínűleg azt jelenti, Gerrard többször nem kezdene, mint igen, és jóval ritkábban játszana, mint eddig. Gerrard egész életében, mindenhol kezdő volt, és lehet, hogy nem akar csere lenni. Míg Giggs és Scholes bevállalta, hogy heteket pihen két meccs között, Gerrard többet akar még játszani. Ez a Poolban már nem lehetséges, az lesz viszont egy kevésbé nívós bajnokságban: Amerikában még biztosan mindig tarolni fog. A középpályás arról is beszélt, hogy nagy kár, hogy Rodgersszel nem tíz évvel korábban találkozott a Pool kispadján. Egyrészt szerinte sokkal többet nyertek volna, másrészt - bár ezt már csak mi mondjuk - jobban felkészíthette volna őt az öregedésre, és az azzal járó következményekre.