A profi szerződését már megkötötte a múlt héten az angol élvonalban szereplő Hull Cityvel Bukrán Erik, a magyar játékosnak a játékengedélye is meglett szerdán. A Premier League-ben pillanatnyilag nincs magyar, a tehetséges kapus most megkapta az esélyt, hogy hamarosan újra lehessen.
A Pétervásárán született Bukrán decemberben múlt 18 éves, már a Boltontól érkezett, ahová két évvel ezelőtt került. A felnőtt válogatott jelenlegi kapusával, Bogdán Ádámmal is együtt edzett ebben az időszakban többször. 2014 nyarán ment át a Hullhoz tanulmányi szerződéssel, ahol elégedettek voltak vele, ezért is léphetett feljebb.
„11 éves lehetett a fiam, amikor már a Pétervására felnőtt csapatával készült a megyei első osztályban. Keményen bántam vele, pontosan úgy, mintha már felnőtt lenne. Ha leszidtam, nem tetszett neki, de elfogadta és egy pillanatra sem hátrált, másnap ő érkezett elsőként az edzésre, és még akaratosabban hajtotta végre, amit kértem tőle” – idézte fel a múltat a kapus edző édesapja, Bukrán Csaba. Ő klasszikus középcsatár volt, Heves megyében négyszer lett gólkirály.
Nagyon fontosnak tartotta tisztázni már az elején, hogy a fia most csak egy esélyt kapott, semmi többet nem ért el. Még a PL előszobájában sincs, felelőtlenség ezzel áltatni magukat. Eriket pedig nem is kell, mert ő a saját bőrén tapasztalta nap mint nap, mennyit kell még fejlődnie és dolgoznia azért, hogy egyáltalán a PL kispadját elérje. És azzal is szembesült, mekkora a konkurencia, mennyien hajtanak egy helyre.
„Olyan esélyt kapott, amiről talán egymillió 18 éves srác álmodik szerte a világban. Hiszen mégiscsak a világ legerősebb bajnokságáról beszélünk. Ilyen ugródeszka nem sok van. És ha a Hull nem is áll most olyan jól, tavaly megmutathatta magát az Európa Ligában, miután bejutott az FA-kupa döntőjébe. A nyári amatőr szerződése aláírása után pár nappal jelentkezett érte az Everton is, ami jelzi, mások is látják benne az esélyt. Szomorú, hogy a magyar futballban ezt a lehetőséget kevésbé érezték benne.”
A Bukrán név ismerős lehet sokaknak, hiszen Erik nagybátyja, Gábor válogatott volt úgy, hogy egyetlen percet nem játszott a magyar élvonalban, sohasem akart hazatérni, és nem is tette meg. Már 16 évesen a belga Charleroi-hoz került, még egy csapatban játszhatott Garaba Imrével 1994-ben, míg az angol Walsallban 73 meccset húzott le a másodosztályban 2000 környékén. Megfordult Salzburgban, Spanyolországban is, Belgiumban egy alsóbb ligás csapatban még mindig futballozik, 39 évesen, miközben végzi az edzői tanfolyamot.
„A fiam sorsa kísértetiesen emlékeztet az öcsémére. Mindketten Pétervásárán nőttek fel, onnan a Honvédhoz kerültek, Gabi öcsém 15 évesen ment el külföldre, jóval Lisztes vagy Dárdai előtt, mert jobb benyomást keltett fiatalon. A fiam 16 évesen került a Boltonhoz, ők anyagi okok miatt nem tudták megtartani a nyáron, ekkor csapott le rá a Hull. A klub már korábban is leigazolta volna, de a Honvéd nem engedett a nevelési költségtérítésből. A Hull ezt is kifizette, így minden akadály elhárult. Profi lett, jó ezt ízlelgetni” – mondta Bukrán Csaba.
Amíg jó tíz éve még kvázi túlkínálat volt a magyar kapusokból, hiszen Király, Szűcs, Hajdu, Sáfár és Babos külföldön játszott, utána kisebb visszaesés jött. Bogdán, Gulácsi, Megyeri vagy Kovácsik jelenleg is külföldön van, de messze nem olyan csapatokban, amiket előzetesen elképzeltek nekik vagy ők önmaguknak. Az NB I.-ben pedig egyre több külföldi kapust szerződtetnek.
„Az elmúlt 15 évben ez a poszt fejlődött a legdinamikusabban, a legnagyobb változást itt tapasztalhatjuk a képzésben. Már más kell, mások az igények, mint régebben. Ha nem vigyázunk, ezen a területen is le fogunk maradni, mint ahogy a mezőnyjátékosoknál már látjuk, mekkora a szakadék, milyen nehéz még a német másodosztály vagy Hollandia felé is közvetíteni bárkit” – ezek már Illyés Dániel szavai, aki a 15 éves válogatott edzője, egyben Bukrán felfedezője Egerben.
A korábban az Újpestben védő szakember úgy gondolja, elkerülhetetlen itthon is a kapuslicenc bevezetése, és örömteli, hogy ezt ösztönzi az MLSZ. Ő egy elismert angol edzővel, Billy Stewarttal áll kapcsolatban – ott volt a BL-győztes Liverpoolnál is –, ezért naprakész a nemzetközi trendekből, ezt igyekszik átadni a fiataloknak az alapítványán keresztül.
Illyés emlékeztetett arra, hogy Magyarországról lényegében ismeretlenül – a másodosztályú Vasasból igazolták le - Bogdán Ádám jutott el profi szerződésig Angliában. Bukrán eddigi karrierje az övével is hasonlóságot mutat.
„Mást keres egy fiatalban az angol, és mást a magyar szem. Egy angol azt nézi, hová lehet eljuttatni felnőtt korára. Egy magyar leginkább azt nézi, milyen most. Ugye nem kell mondanom, mekkora a különbség. Erikből még nagyon sok kijöhet, és ezt szerencsére nemcsak én, aki elfogult vagyok, hanem a Hullnál is így gondolják. Nem utolsósorban Stewart is.”
Az édesapa az edző szavait alátámasztotta azzal, hogy a Honvédban például nem érezte a feltétlen bizalmat, hiszen egy másik magyar kapus és egy román rivális is rendszeresen védett mellette. Így hat meccset akkor is ki kellett hagynia, ha előzőleg kimagaslóan védett egy bajnokin. A Bolton figyelmét ugyanakkor egy nemzetközi tornán keltette fel, amelyiken őt választották a legjobb kapusnak, pedig a West Bromwich is szerepelt ezen a tornán.
Jó példa a magyar és a külföldi szemlélet, valamint érzék közti különbségre, hogy az U19-es válogatott keretébe bekerült az ősszel, de épp őt hagyták ki a selejtezőkön. A pécsi Ivancsics ugyanakkor hatalmas hibát követett el Azerbajdzsán ellen (1-1 lett a vége), a csapat pedig győzelem nélkül zárt a szlovénok és a szlovákok ellen.
Bukrán Erik ugyanakkor a múlttal nem akar foglalkozni, csak a jelennel és a jövővel. Neki az a legfontosabb, hogy jelenlegi edzője, a korábban a Manchester Unitednél ténykedő Gary Walsh bízik benne.
„Ő mindvégig biztatott, amióta itt vagyok. Neki én kellek, ezt éreztette velem, és ennél nincs fontosabb. Sok fájdalom ér majd még a futballban, ebben biztos vagyok. Ezért nem kell felfújni, hogy mit látnak bennem más edzők. Mindenkinek képtelenség megfelelni. Nekem most Walsh szava a legfontosabb. Meg hát mondhatom McGregorét is, a kezdőkapusét, aki azt mondta nekem az egyik edzésen, napról napra látja a fejlődésemet. Ez azért hátborzongató, mert lehet, hogy tényleg igaza van."
A kapus egyébként annak örül a legjobban, hogy akár már a héten védhet az U18-as csapatban, a jövő héten pedig akár az U21-ben vetik be. Mivel eddig nem volt meg a játékengedélye, ezért nem tervezhetett, ha jött a hétvége, neki a vonalon kívül volt a helye. Lelkileg nem volt könnyű az előző fél éve, de egyszer sem gondolt arra, hogy nem sikerül elérnie a célját.
„Ezt a célt most kipipáltam, a távolabbiakat még nem raktam össze magamban. Persze, szeretnék majd bemutatkozni a PL-ben, de már akkor hihetetlenül boldog lennék, ha a nálam egy évvel idősebb Watsonhoz hasonlóan a kispadot elérném mostanában. Neki Liverpoolban sikerült ebben a szezonban. Oké, szerencséje volt, mert sokan lesérültek, de hát az Anfielden bedobhatták volna. De ne is szaladjunk ennyire előre, én egyelőre a korosztályomban szeretném megmutatni, érdemes vagyok a bizalomra.”
Az élete egyelőre nem változik meg a profi státusztól, nyáron viszont már egészen másként fog visszatérni. Most a nevelőcsaládnál marad, a nyáron viszont albérletbe költözik, és a saját maga világát kezdi építeni. Most fellélegzett és megkönnyebbült.
Kanyarodjunk még vissza az édesapához, hiszen eddig a szülőknek kellett finanszírozniuk a lehetőséget.
Egy szülőnek sokat kell áldoznia, ez nem titok, Erik is milliókba került.
De a gyerekéért megteszi. „Hétről hétre én vittem el őt vasárnap Pétervásáráról a fővárosba, iskolába, már a nyolcadik osztályt is ott végezte. Én hoztam el Kispestről pénteken, hogy hétvégén együtt legyünk. 14 évesen hirtelen felnőtté kellett válnia, ami nem egyszerű még egy idősebb embernek sem. 16 évesen meg kellett ismernie egy másik futballkultúrát Angliában, ami szintén nem egyszerű felnőttként sem. Ha szétment a felszerelése, természetesen én vettem neki. Nem kevés pénzbe került, hogy repülőjegyeket vegyünk, hogy zsebpénzt adjunk neki Angliára, hogy taxizni tudjon. De egy szülő nem állhat a gyereke tehetsége útjába, hanem épp ellenkezőleg, erőn felül teljesítve kell segítenie. Eközben csak azt tudtam neki mondani, legyen büszke a nevére, mert én ugyan csak megyei vagy NB III.-as szinten voltam edző, de nagyobb nevű gyerekek a közelébe sem érnek, mert az ő képességei jobbak.”
Bukrán Erik mostantól a Hullnál heti fizetést kap, nem nagy összeget, de az albérletét már egyedül tudja majd fizetni, és a napi megélhetésére is jut. Ha bemutatkozik akár csak a tartalékcsapatban is, ugrásszerűen emelkedik az ára.
„A miénk egy sajátos modell, amelyik egy 2500 lelkes kis településről indul, de akár az alázat és az elhivatottság példája is lehet. Nincs benne nagyhatalmú menedzser, nem áll mögöttünk senki, csak szorgalom és tehetség. Azt mondják, sok pénz lehet a gyerekben. Lehet. Már puhatolóznak a menedzserek. Essien és Fellaini menedzsere már kereste az öcsémet. Nem érdekel. Nem tudjuk, meddig jutunk, mert egy kiugró karrierhez minden apróságnak rendben kell lennie. Csak azt szeretném, ha megvalósítaná az álmait. Mert az az én álmom is.”