Esély sincs versenyképes magyar futballválogatottra, ha a labdarúgó-akadémiákról nem versenyképes játékosok kerülnek ki. A sok sebből vérző rendszerbe nagyjából 1,5 milliárd állami forint kerül évente, az akadémiai átvilágítást végzőkkel a miniszterelnök nem ért mindenben egyet. Dárdai ítélete viszont makacs: csak egy fiatalt használt. Innen szép nyerni.
2015-ben kiderül, hogy a magyar labdarúgó-válogatott ott lehet-e a soron következő Európa-bajnokságon, Franciaországban. A csapatra még hat selejtezőmeccs vár, akár bravúr nélkül is elérhető a harmadik, pótselejtezőt jelentő helyezés. Szerencsés esetben, egy bravúrral a második, közvetlen kijutást jelentő pozíció is meglehet.
A berlini Herthában korosztályos edző Dárdai Pál kapitánysága alatt a magyar futballválogatott 3 meccsen 7 pontot szerzett, amivel megmaradt az esély egy nemzetközi tornára kijutni.
Írtunk már róla, mit tud ő, amit más magyar edző nem, ennek legfontosabb tételei:
Dárdai válogatási elvéből – valószínűleg nem fog változni a folytatásban sem –, ahogy összeállítja a csapatát, jól látszik, helyén kezeli a hazai futballakadémiák erejét és eddigi eredményeit is. Ő nem is áltatja az ottani vezetőket azzal, hogy jól dolgoznak. Az eddig látottak alapján van esély arra, hogy senkit nem fognak onnan rátukmálni, míg elődeit nem jellemezte ez a következetesség és határozottság.
Így fordulhatott elő, hogy Bukarestben (1-1) egyetlen akadémián nevelkedő játékost sem küldött pályára, Feröeren egyet becserélt 17 percre (Kalmár Zsolt, Győr), míg a finnek elleni szintén 1-0-ra megnyert meccsen megint csak nem volt a pályán olyan, akit valamelyik akadémián készítettek volna fel a futballra. A két erősebb és az egy gyengébb ellenfélhez igazodott.
Dárdai csapata Bukarestben
Király – Varga, Juhász, Korcsmár, Kádár – Gera (Tőzsér), Elek – Lovrencsics (Simon), Dzsudzsák, Stieber (Nikolics) - Szalai
Dárdai csapata Feröeren
Dibusz – Varga, Juhász, Kádár, Korhut – Simon, Tőzsér (Kalmár), Gera, Dzsudzsák – Szalai (Priskin), Nikolics (Fiola)
Dárdai csapata Finnország ellen, Budapest
Király – Fiola, Juhász (Forró), Lang, Kádár – Elek, Tőzsér – Simon (Lovrencsics) , Gera, Dzsudzsák – Szalai (Nikolics)
A korábbi zaragozai légiós, a jelenleg Görögországban futballozó Pintér Ádám sérülés miatt nem kerülhetett be a keretbe. Gyanítható, játszott volna legalább egyszer, de az arányokon az ő szereplése csak minimálisan változtatott volna.
Juhász Roland egy évig volt akadémista Agárdon, kevéssel az indulás után, még 2001 környékén, ezért őt nem számoltuk az akadémisták közé.
Az MTK sokáig élen járt a nevelésben, 2005-ben még úgy gondolták a vezetői: „húszéves kor körül az akadémia játékosainak jelentős része komoly külföldi karrierben bízhat”. Náluk is megbicsaklott valami, pedig a Liverpoollal is szerződésben álltak.
Az oroszok elleni barátságos meccsen (1-2) már öten is pályán voltak régebbi akadémisták közül, ami egyértelműen jelzi, a bővebb keretben Dárdai számol velük, a szűkben viszont nemigen. Gyurcsó Ádám, Kovács István, Poór Patrik, Simon Ádám és Kalmár kapott lehetőséget akkor.
Magam egy jugoszláv mintát tudok elképzelni, vagyis jól képzett, külföldön edződő játékosokból álló válogatottat
Amikor 2007-ben Orbán Viktor a felcsúti labdarúgó-akadémia megalapításáról beszélt, úgy gondolta, talán nyolc évbe telik, amíg az akadémiák meg fogják oldani a válogatott problémáit. Ez a nyolc év épp 2015-ben jár le.
Tegyük hozzá, a miniszterelnök nyolc éve a magyar bajnokság színvonalának emelkedését nem várta 2015-re. Igaz, arról sem álmodozott, hogy az akadémiája feljut a hazai élvonalba. Ez azonban megtörtént – igaz, 2-3, Felcsúton nevelkedett játékosnál több egyszerre nem is szerepel a pályán a csapatban.
„Bennünket is átvilágítottak, mint minden más akadémiát. Ezt valamilyen rejtélyes okból titokban kell tartani, legalábbis a labdarúgó-közvélemény erről keveset tudhat, mert mindenki csak a sajátját ismerheti meg. Mi megkaptuk a miénket, átolvastuk, magyarok vagyunk, tehát egy részével nem értettünk egyet. (…) Ezzel szemben jó néhány olyan megállapítást találtunk ebben az átvilágítási látleletben, amelyet meg kellett fontolnunk, igazat kellett adnunk, az akadémia működésén változtatnunk kellett. Minden ilyen változtatás egy bizonyos mértékig kényelmetlen, ugyanakkor szükségszerű. Ezért alakítottuk át az akadémiának a működését, került igazgató annak élére (Takács Mihály), és egy sokkal átláthatóbb, világosabb, bizonyos szempontból ridegebb, egyértelműbb irányítási rendszer jött létre" – ezt mondta a miniszterelnök az akadémián tartott karácsonyi beszédében.
A PFLA ötvenszázalékos teljesítménnyel zárt a belga átvilágító Double Pass auditján. Orbán ugyanakkor Európa 10 legjobb akadémia közé sorolja a sajátját, noha 50 százalékos teljesítménnyel a legtöbb iskolában a kettes sincs meg.
A magyar utánpótlásban dolgozók rendre időt kértek, de nyolc év már nem kevés idő, a két legkorábbi akadémián már legalább öt teljes évfolyam kifutott, a legidősebbek most 23-24 évesek, vagyis a legjobb korban lesznek, és már most ott kellene tolonganiuk a válogatottban. Elgondolkodtató, hogy a 2009-ben vb-bronzos 20 évesekből egyedül Korcsmár került be Dárdainál.
Megállapítható, ha a jól megfizetett nevelőedzők jól végezték volna a dolgukat, sokkal több olyan játékost kellett volna kinevelniük, aki a válogatottban is megfordult.
Ehelyett elitképzést nem kapó játékosok bőven beelőzték az akadémistákat, hiszen a válogatott Simon Krisztián vagy Korcsmár Zsolt az Újpestnél volt, Fiola Attila Pakson, Lang Ádám Veszprémben, a tótkomlósi Forró Gyula pedig 17 évesen került el Békéscsabáról az MTK-hoz.
Akik fiatalon külföldre mentek (Szalai Ádám, Stieber Zoltán, Kádár Tamás), ők sem ezekből a legjobbnak tartott akadémiákból tűntek ki, Lovrencsics Gergő pedig még csak hazai élcsapatban sem játszott, úgy került el némileg váratlanul 24 évesen külföldre Pápáról.
Forrót egyébként az Újpest–Fradin vette észre Dárdai, és
azért tetszett meg neki a játéka, mert nem követett el helyezkedési hibát. Jelenleg ennyi elég is a válogatottsághoz a szélsőhátvéd posztján.
A 26 éves Forró ugyanakkor már nem könnyen formálható, a támadások segítését nem lehet elvárni tőle, de részfeladatokat képes megoldani. A tehetsége amúgy a korosztályos kapitányoknak nem tűnt fel, nem hívták meg egyszer sem.
Dárdai decemberben, a pro licences edzőknek tartott előadásában kiemelte, hogy a nála 15-16 évesen megforduló berlini gyerekek több esetben – posztoktól függetlenül – jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a magyar felnőtt válogatott játékosok. Konkrétan az indulási sebességre, robbanékonyságra, valamint a 30 méteres sprintre gondolt.
A Hertha utánpótlás-nevelése nem rossz Németországban: tavaly a 16 évesek – épp Dárdai vezetésével – nemzetközi kupadöntőt játszottak Angliában, Hany Mukhtar pedig eldöntötte a 19 évesek Eb-döntőjét a portugálok ellen.
Dárdai szavaiból leszűrhető tehát, egészen más szempontokat keresnek Berlinben és Magyarországon, ami újra arra utal, hogy a hazai akadémiák nem hatékonyak a kiválasztásnál, sem a képzésnél. Elavult trendeket követnek, esetleg túl nagy a protekció vagy a korrupció, így előzhetik meg őket még az akadémiákra nem jutó, máshogyan érvényesülő hazai játékosok is.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) főtitkára, Vági Márton így fogalmazta meg a véleményét a hazai képzésről.
„A kényelmesség, elbizakodottság az akadémiákra is jellemző volt, és talán jellemző ma is. Ezért is kértük meg Dárdai közvetítésével a belga Double Passt, mérjék fel, hol kell mindenáron és rövid időn belül változtatnunk, mert az volt a gyanúnk, hogy az akadémián dolgozók sem tudják, mi a feladatuk, hogy kell felépíteni egy jól működő rendszert. Tartok tőle, hogy egyik akadémia tulajdonosa sem tudta, pontosan mit kell csinálnia, mert egyiknek sem volt igazán megfelelő, mindenre kiterjedő tudással rendelkező embere. Inkább csak összegyűjtötték a tehetségesnek gondolt gyerekeket, mert abból rossz nem sülhet ki.”
Ezért is várja el az MLSZ a külföldi tudásimportot, ha másként nem megy, ki fogja kényszeríteni.
Nem véletlen az sem, hogy a 21 év alattiak Eb-jére esélye sem volt kijutnia egy tehetségesnek tartott generációnak, az osztrákok és az albánok is jobbak voltak. Pedig ők már szinte mindannyian akadémiákról jönnek.
A 19 éveseket a tartalékos osztrákok verték a hazai Eb-n (1-3), a portugálok pedig egyszerűen átrohantak rajtuk (1-6).
Ettől függetlenül ez a korosztály Izrael legyőzésével kijutott a világbajnokságra, de az érintetteknek klubjaikban rohamosan kell fejlődniük, különben menthetetlen lemaradásba kerülnek, és a júniusi vb-n sem lesz sok sikerélményük.
A 18 éveseket a szlovákok szedték szét itthon Eb-selejtezőn. Annak a Szlovákiának a korosztályos válogatottja, ahol egyébként egyetlen bentlakásos, a magyar szabványoknak megfelelő akadémia van. Ettől függetlenül egyértelműen versenyképesebbek a világban a fiatal játékosaik, bárhol is képezzék őket. A felnőttek között a Magyarországhoz képest feleakkora lélekszámú Szlovákia veretlenül vezeti az Eb-címvédő spanyolok előtt a csoportját, mi pedig ugye a harmadik helyért harcolunk.