Akár a bajnoki címről is dönthet a mostani Barcelona-Real Madrid-meccs. A hazaiak elképesztő formában, a vendégek viszont szokatlanul gyenge szériában vannak, de azért ezen az El Clásicón ne várjunk egy újabb 5-0-t, sőt fordulat is jöhet.
Mindkét csapat vereséggel kezdte 2015-öt, de a gyenge forma csak a Real Madridnál maradt meg. A tavalyi BL-győztes tavaszi mérlege messze elmarad attól, ahogy ősszel játszott, hiszen 2015-ben kilenc győzelmük mellett három döntetlenjük és öt vereségük is van, a gólarányuk pedig 29-19.
Ezzel szemben a Barcelona tizenhét meccset nyert és kettőt vesztett, ezeken 59 gólt lőtt és csak 14-et kapott. Ez a formakülönbség okozta azt is, hogy két fordulóval ezelőtt a Real elvesztette a 10. forduló óta őrzött első helyét a bajnokságban, és 1 pont hátrányba került.
A Barcelona helyzete a kevésbé izgalmas, úgy tűnik, náluk minden rendben van. Sorban hat győzelemnél járnak, a legutóbbi 18 meccsükből 17-et megnyertek, ami két dolognak köszönhető:
A támadóhármas a bajnokságban 56 gólt lőtt, és van 27 gólpasszuk is, ez egymagában több, mint a Real kivételével az összes többi csapat gólmutatója együtt az idén Spanyolországban.
Messi kiemelkedik a hármasból - arról, hogy ő hogyan előzte meg villámgyorsan 12 gólos hátrányból Cristiano Ronaldót, itt írtunk -, de Suárezt eltiltás, Neymart pedig sérülés hátráltatta a szezon elején, ezért az ő statisztikájuk csalóka.
Hogy Suarez belesimult-e a Barcelona játékába, az még nem egyértelmű: sőt, úgy tűnik, az uruguayi nem a tökéletes megoldás a Barcának. Amikor egy, maximum két érintésből kell a kapuba találni, nagyjából rendben van, de amikor a sokpasszos támadáshoz kell alkalmazkodni, elsieti, elpattant tőle a labda, túlrúgja, ami azt mutatja, a Barca-futballt még fél év után sem érzi igazán. Jó példa volt erre a szerdai Barcelona–Manchester City BL-meccs is, amikor a szép akcióknak vagy elrontója volt Suárez, vagy részt sem vett bennük.
A védelemben a francia Jeremy Mathieu a győzelmi sorozat óta sokkal jobban játszik a vártnál, ő szerzi a legtöbb labdát a csapatban, mostanra pedig úgy tűnik, jól összeszokott Gerard Piquével. Fontos kiemelni, hogy Piquével középhátvédben jó, gyorsasága miatt könnyen javítja társa hibáit. Jobban, mint Mascherano, akivel Piqué inkább bizonytalan volt, emiatt Javier Mascherano előrébb húzódhatott a számára sokkal jobban fekvő védekező középpályás posztjára, stabilitást adva Ivan Rakiticnek és Andrés Iniestának.
Jó, de akkor hol játszik Sergio Busquets, aki minden Barca-edző kulcsembere, mióta Pep Guardiola felfedezte hét éve? Ő most sérült, bár ott van a keretben, de kétséges a játéka.
Vélhetően emiatt Luis Enrique meg is tartja a Manchester City ellen látott Dani Alves, Piqué, Mathieu, Jordi Alba - Rakitic, Mascherano, Iniesta - Messi, Suárez, Neymar felállást, csak a kapuba Claudio Bravót teszi vissza Ter Stegen helyett. Bár a szezonban Luis Enrique eddig mindig a józan ész diktálta döntések ellenkezőjét lépte, ezért ne lepődjünk meg, ha Xavi kezd Rakitic vagy Iniesta helyett. Igaz, utóbbi durva húzás lenne, Iniesta rengeteg nagy játékban benne volt a City ellen.
A Real Madrid akadozott, de beindulhat
Mindezekkel szemben a Real Madridnál van gond elég, legalábbis eddig volt. Sergio Ramos hat hétre kidőlt a védelemből, Luka Modric novemberi sérülése után nemrég tért vissza a középpályára, James Rodríguez továbbra is sérült. Raphael Varane kivételével sérülés miatt minden védőnek kellett kihagynia meccset, a sok cserélgetés tovább gyengítette őket és a csapatot is.
A védelem gondja azzal talán megoldódott, hogy újra a Dani Carvajal, Pepe, Sergio Ramos, Marcelo összeállításban játszhatnak majd, a középpálya és a támadójáték gyengülése viszont ennél összetettebb.
Luka Modric november 8-a után dőlt ki, majd február 4-én James Rodríguez követte. A formahanyatlás látványos:
Ezeket maga Carlo Ancelotti is beismerte az Athletic Bilbao elleni 1-0-ás vereség után, ami végképp kihozta, hogy a Realnál
nem a védekezéssel van gond, hanem a támadással.
Már a fenti mondat is a trénertől származik, és még hozzátette: „Nincs meg a kapcsolat a középpálya és a támadások között, túl sok az egyéni játék. Egyéni megoldásokat keresünk. Kell valami más is, hogy tudjunk támadni, több összjátékra van szükség a játékosok között. Gyorsabban, kevesebb érintéssel kellene megoldanunk. Elég zavarbaejtő, amit jelenleg támadásban csinálunk. A támadók nem találják meg az üres helyeket”.
A horvát, majd a kolumbiai kiválása teljesen megbontotta a középpályát. Modric elsődleges feladata az volt Toni Kroos mellett, hogy a megszerzett labdákat stabilan felvigye, átjátssza a támadók felé, illetve a támadásoknál irányítson és összeköttetést jelentsen a két oldal között.
Amikor megsérült, Isco vette át a helyét a kispadról, majdhogynem hibátlanul, még úgy is, hogy a fiatal spanyol jóval előrébb és kevésbé a szélen érzi otthonosabban magát. Ennek ellenére a balon Marcelóval és Cristiano Ronaldóval szinte megállíthatatlan sort alkottak.
A jobbon is jól ment a Rodriguez-Gareth Bale-Carvajal-sor, amíg a kolumbiai meg nem sérült. Mivel a padról Carlo Ancelotti csak Asier Illarramendi, Sami Khedira és Lucas Silva egyikét tudta beállítani, akik mindannyian védekező játékosok, Iscónak egyszerre kellett volna átvennie Modric és Rodríguez szerepét.
Ez viszont már sok volt Iscónak, mert lényegében neki kellett volna kihoznia a labdát, hogy aztán önmagának passzoljon a jobb vagy a bal szélen a támadásokhoz. Ancelotti a balon hagyta, vagyis Kroosnak és a védekező játékosoknak kellett volna kihozniuk a labdát, de mivel ez nem ment nekik, hatalmas lyuk lett egyrészt a védelem, de még a középpálya és a támadók között is, ahogy a jobb szélen és a támadósor két oldala között is.
James helyére sem Silva, sem Illarramendi nem lépett ki, ezzel Bale-nek sokkal visszább kellett jönnie, de az oldalvonalhoz is közelebb került, jól látszik ez a labdaérintéseinek hőtérképe alapján. A sajtó által csak BBC-nek becézett támadósor - Bale, Benzema, Cristiano - ehelyett inkább már csak B-BC lett, Bale ugyanis teljesen kiesett mellőlük. A Schalke ellen otthon elvesztett BL-meccsen volt tökéletesen látható, hogy a Real 4-4-2-t játszott, Bale középpályás volt, nem támadó. Vagyis míg a balon Marcelo, Isco és Ronaldo fölényben maradt, addig a walesinek a támadásban erős, de labdatartásban gyengébb Carvajallal és egy fél középpályással kellett volna felvennie a tempót. Nem sikerült, ki is kaptak 4-3-ra.
Ez is közrejátszott abban, hogy a figyelem középpontjába került Bale formahanyatlása: a Levante elleni duplája előtt - amikor már újra kezdő volt Modric - kilenc meccsen át nem tudott gólt lőni. A horvát visszatérésével viszont meglett a kapocs a szélek, illetve az első és a hátsó sor között, de Bale esetében az is sokat számít, hogy ő már a Tottenhamben is együtt játszott Modriccsal, így jobban megértik egymást.
A Schalke elleni meccsen említett 4-4-2 egyébként nem újdonság. Támadásban a Real 4-3-3-at játszik, de ha védekeznie kell, 4-4-2-re vált, csak ez olyan ritkán van, hogy általában fel sem tűnik. Viszont amikor dedikáltan 4-4-2-t játszanak, és Bale visszalép a második sorba, a váratlan ereje miatt nagyon sikeresek: ezzel a felállással verték a Bayern Münchent tavaly, illetve nyerték a legutóbbi két Clásicót - 3-1 tavaly októberben a bajnokságban és 2-1 áprilisban a Spanyol Kupa döntőjében.
Azt viszont csak Ancelotti tudja, hogy marad-e a 4-3-3-nál, mert 1,5 hónap után végre minden eleme megvan ahhoz, hogy ezt összerakja, vagy kitart a nagyok ellen sikeres verziónál.
Meglátjuk, bár idén egyszer már sikerült felráznia a Realt. Augusztus közepétől szűk egy hónap alatt öt tétmeccsből csak egyet nyertek meg (Córdoba), kétszer kikaptak az Atlético Madridtól, egyszer a Sociedadtól, és volt még egy döntetlenjük az Atléti ellen. A gyenge forma végére összeforrt a mostani középpálya, a Real pedig utána már nem kapott ki tétmeccsen 2014-ben, 22-t nyertek sorban, 82 gólt lőttek, csak 10-et kaptak.
4 pont, 1 pont, 2 pont
A Barcelona egypontos előnye és a Real viszonylag gyenge formája miatt az a furcsa helyzet állt elő, hogy a hazaiaknak igazából elég a döntetlen is. Persze egy győzelemmel négy pontra el tudnának húzni, ami komoly előnyt jelentene, de 10 fordulóval a vége előtt 4 ponttal még nem mondhatnák, hogy megnyerték a bajnokságot.
Kényelmesre viszont semmiképp sem vehetik, már csak azért sem, mert a Madrid alighanem február eleje óta a legerősebb csapatával játszhat majd. Pláne úgy, hogy egy hete az El Clásicóra készülnek, miközben a Barcelonának szerdán fontos BL-meccse volt a Manchester City ellen, amit nagy játékkal hozott le. Nem sérült meg senki, de a védőkön kívül az összes középpályás és támadó eléggé kifutotta magát, mivel nem sikerült berúgniuk a megnyugtató második gólt.
1-0-ért hajtottak a 30. percig, aztán a bebiztosításért a 90.-ig, hiába. Bár a két meccs között négy nap van, a kilométerek a barcelonai lábakban maradhattak, a Real pihentebb lesz.
Bajnokavatásról tehát korai beszélni, akár a Barcelona (4 pont), akár a Real (2 pont) nyer, behozható előnyben marad, a döntetlen esetén fennmaradó 1 pontról már nem is beszélve.