Az UEFA lecsapott Oroszországra, és a pénzügyi fair play megsértése miatt kizárta a  Dinamo Moszkvát az Európa-liga mostani idényéből. Az európai szövetség szerint Dzsudzsák Balázs volt klubja vétkes a pénzügyi fair play szabályzat megsértésében, a túlzott futballistafizetésekben és a szabálytalan – az egyesületnek indokolatlanul magas támogatást garantáló – szponzori szerződésekben. A klub a döntés után bejelentette, hogy véget vetnek a túlköltekezésnek, az újonnan szabályozott bérpolitikának megfelelően leszállítják a futballisták fizetését, és a jövőben tartózkodnak a túl sokba kerülő játékosok szerződtetésétől.

Az orosz futball régen látott válságát éli, és most helyi futballszövetség elszánta magát, hogy megmenti az orosz futballt: többek között fizetési plafon bevezetését fontolgatják, aminek előkészítésére jó szocialista hagyományok szerint már egy bizottságot is felállítottak.

Sikerülhet-e a klubok között az esélyegyenlőség elve alapján egységes fizetési rendszert bevezetni?

Az orosz szövetség szerint az orosz licenc-szabályzat jelenleg nincs semmiféle összhangban az UEFA pénzügyi fair play-rendszerével, és az orosz klubok eladósodása, a költségvetésének nem ésszerű felhasználása komoly változásokat igényel.

Elvi döntések

• A 21 éven aluli játékosok havi fizetése nem haladhatja meg a 150 ezer rubelt (2100 euró), és egy szezonban a bónuszokkal együtt nem kereshet többet 10 millió rubelnél (144 ezer euró).
• A 21 és 23 év közötti játékosoknál 300 ezer rubel (4300 euró) lenne a fizetési plafon havonta, és 15 millió rubel (216 euró) évente, a bónuszokat is beleszámítva.
• A 23 év feletti játékosok maximális fizetése évi 2 millió euró lenne, beleértve három olyan futballistát, akik az MLS-ben alkalmazott kivétel-szabály szerint ennél többet is kereshetnének.

A klubokra vetítve ez úgy nézne ki, hogy az éves, teljes kiadások (a bérek, beleértve a személyi jövedelem adót) nem haladhatja meg:

• 2015-ben a teljes bevétel 75%-át
• 2016-ban a teljes bevétel 70%-át
• 2017-ben a teljes bevétel 65%-át
• 2018-ban a teljes bevétel 60%-át

A szabályozást nem betartó klubok komoly szankciókra számíthatnak, az orosz szövetség akár a klublicencet is megvonhatja, vagy visszavonhatja az első osztályban való indulási jogot.

Azt viszont az orosz szövetség tisztségviselői is elismerték, szinte lehetetlen a Premijer Ligában szereplő nagyobb sztárokat a tervezett havi 2 millió rubeles (29 ezer eurós) fizetési plafon alá hozni, emiatt a kivétel-szabályt lehet alkalmazni, ami a tengerentúlon, az MLS-ban is jól bevált módszer.

Az oroszok a nagyon sok idegenlégiós miatt már bevezették a 6+5 szabályt (maximum hat külföldi lehet egy időben a pályán), aminek az lett a következménye, hogy jó páran elszerződtek az orosz bajnokságból. Legutóbb a Zenitben futballozó José Saloón Rondón, aki a szabály miatt került a kispadra.

Felmerül a kérdés, hogy Oroszországban, de bárhol Európában be lehetne-e vezeti a fizetési sapkát? A jelenlegi feltételek mellett egészen biztosan nem. Hiába hirdette meg az UEFA pénzügyi fair play elvét, a klubok dacolva ezzel még mindig sokszor többet költenek, mint amennyi a bevételük.

Tavaly a PSG és Manchester City volt az a két futballklub, amivel az európai futballszövetség példát statuált, és arra kényszerítette őket, hogy korlátozzák a költéseiket. A City idén mégis angol rekordpénzért vett csatárt, és a PSG is egy vagyont fizetett Di Maríáért.

Ha a Premier League-t figyeljük a 2015–2016-os idényben a Chelsea 572,25 millió euróval a legértékesebb klub lett, míg az újonc AFC Bournemouth 49 millió euróval a legkevésbé értékes. Óriási a különbség, hiszen ha például az NHL 30 csapatát vesszük figyelembe, akkor a fizetési plafon az októberben induló idényben maximum 71,4 millió, minimum 52,8 millió dollár lehet, azaz a legkevesebb a legtöbbnek közel a 

Ahhoz, hogy egyáltalán a fizetési sapkát csak elvi szinten az európai futballban be lehessen vezetni, a klubok anyagi hátterét közel azonosra, de legalább 60-70 százalékos szintre kellene hozni.

Az európai labdarúgás anyagi hátterét nagyban befolyásolja az adott országban a televíziós közvetítések jogdíja, a Bajnokok Ligájában, az Európa Ligában történő szereplés után keresett összegek, a mezszponzorok, a tulajdonosi háttér.

A lenti táblázat alapján is nehezen elképzelhető, hogy valaha is közel azonos szintre lehet hozni egy európai topbajnokságban szereplő csapatok anyagi szintjét. Addig a fizetési plafonról csak elméletben érdemes gondolkodni.

Különbségek a legtöbbet és a legkevesebbet érő klubok között

az adatok a transfermarkt.de alapján