Miben más a magyar futballképzés, mint a holland? Az egyik sikeres, a másik pedig nem. Nem minden a gyerekkorban dől el, de úgy látszik a játékosok kiválasztása az első, és talán a legfontosabb momentum a futballistává váló gyerekek életében, és a két országban teljesen máshogyan csinálják. Most a Vasasnál megpróbálják a holland utat követni, mi pedig bemutatjuk a módszertant.
Hogy mi a magyar futball legnagyobb értéke jelenleg, György Tamás, a Kubala Akadémia tulajdonosa azt mondja kisebb töprengés után: a gyerekek.
György szerint, ha a húszas években apportálni lehetett a magyar futballba a külföldi tudást, akkor most sem szabad szégyenkezni ezt megtenni. Volt idő, amikor a magyar edzőktől tanult a világ, ez elmúlt, és be kell vonni a hollandok felkészültségét a felemelkedéshez.
Hiába várom, hogy esetleg a tradíciókat megemlíti, nem teszi.
A hagyományokat tisztelni kell, de a magyar futball elveszítette a stílusát, az arculatát. Mi egy kis szigetet építünk itt, befogadó edzőkkel, akik képesek felzárkózni. Akik nemcsak tudják és értik a modern futballt, hanem meg is követelik a gyerektől, ami elengedhetetlen. Boldog lennék, ha sikerülne a kísérlet, mert azzal a magyar futballt szolgáltuk, gyerekeknek adtuk meg a lehetőséget. Ha a példánkat átveszik, annak is csak örülök. Az lehet az út vége, de egyelőre még az elején vagyunk. Elszánt és lelkes vagyok. A milyenek a gyerekek is.
Az identitását régóta kereső magyar futballban a Vasas új útra lépett a nyáron, a Kubala Akadémia ugyanis a holland szakértelmet felhasználva próbál egyre feljebb lépni.
Több mint kétéves tárgyalássorozat után állapodtak meg a Vitesse-szel, hogy teljes egészében végrehajthatják azt a szakmai programot, ami Hollandiában sikert hozott. A Vitesse ugyan nincs a három nagy klub (Ajax, Feyenoord, PSV) szintjén, de az Európa Ligában elindulhatott.
Barthos Zoltán nemzetközi igazgató egy nyári tábort is szervezett, ezzel igyekezett a tehetséges magyar fiatalokat előtérbe helyezni, hát ha már most megtetszik valaki a hollandoknak, akit szeretnének is 14 évesen leigazolni. Vagy éppen célzottan szeretnék végigkísérni a fejlődését.
A közelmúltban más magyar akadémiák is keresték a kapcsolatot a nagyobb klubokkal, a Real Madrid és a felcsúti bázis kapcsolata közismert, a Liverpool többször járt Agárdon, de olyan szoros szakmai együttműködést, mint most a Vasas és a Vitesse kötött, nem jött össze nekik.
A pasaréti akadémia nem bentlakásos, a gyerekek a családjaikkal maradhatnak, nem szakítják ki őket a közegből. Európában többfajta modell létezik, a Vasasnál abban hittek, hogy a gyerek úgy fejlődőképesebb, ha nem bezárva kapja meg a képzést.
A Vasas egyik fontos törekvése, hogy már a kiválasztásnál is a holland metódust kövesse, majd utána legalább négy éven át ugyanazt a holland képzést kapja a magyar gyerek, mint ami kint megszokott.
Amikor Hollandiában eljön az ideje egy fontos mérésnek, Magyarországon is ugyanabban az időpontban lesz, aztán az eredményeket összevetik. Sarkosan fogalmazva: indul egy holland egy magyar osztály. A két osztály természetesen eltérő közegben fejlődik, hiszen más ellenfelekkel játszik, más mentalitással végzik az edzéseket is, de mindkettőnek fejlődnie kell.
„A magyar edzők is egyetértenek abban, hogy a kiválasztás hetven százalékban meghatározza egy játékos későbbi eredményességét. A kiválasztás egy tudomány. Ha 14 évesen valami nem stimmel, de mégis bekerül az akadémiára a játékos, utána hiába a rá költött pénz, nem érjük el a kívánt szintet. Mindez természetesen nemcsak a klubnak rossz, hanem elsősorban a gyereknek, aki visszaesik, és az álmát sem éri el, óhatatlanul csalódik. Nem jut el az élvonalig sem, nemhogy esetleg egy külföldi, nívósabb ligába, pedig ezt hajlamosak vagyunk elhitetni” - mondta György Tamás.
A hollandok egészen mást keresnek a kisebb gyerekekben, mint a magyarok. Ők a mentális tulajdonságot veszik előre, utána jöhet a technikai képzettség. György szerint 50 százalék a magyar és a holland kiválasztók közti hasonlóság, a két halmaznak tehát csak felerészben van metszéspontja.
A magyarok ugyanis előszeretettel figyelnek fel azokra a játékosra, akik a pillanatnyi érdekeknek megfelelnek. A 15 évesek között meccset lehet nyerni olyan játékossal, aki nagyot rúg, gyorsabb akceleráltságából (a fejlődés gyorsasága) adódóan erősebb. Utána viszont értelemszerűn megáll a fejlődésben, jó esetben lehagyják, de kitart, rosszabb esetben fel is adja.
A hollandok azt helyezik előtérbe, mit tudnak kihozni egy-egy játékosból, mire tudják még később megtanítani. Őket nem érdekli, hogy gyorsan eredményt érjenek el. Ők a mentálisan erős gyerekeket keresik, akik a kudarcot jól tűrik, akik nem adják fel a párharcokat, ha kétszer nem sikerül nekik.
A futballtudás sokszor másodlagos, az akarati tényezők fontosabbak.
Az elmúlt 30 év eredményessége azt mutatja, hogy a holland kiválasztás az egyik legjobb Európában, ezért lehet bízni a rendszerükben. Én magam is ezt teszem, nagy melléfogás nem lehet . Nyilván mindig jöhet egy kisebb hullámvölgy, hiszen most a válogatottjuk csak harmadik a selejtező csoportjában, nem száz százalékos teljesítménnyel vezet, ahogy korábban megszokhattuk. Ettől még a holland játékosok kelendőek, és folyamatosan azok is lesznek, mert pontosan tudják a nagy klubok, mire lehet tőlük számítani, nem zsákbamacskát vesznek. A magyar bajnokságról mindez nem mondható, és ne szépítsük, a magyar játékosképzésben sem stimmel valami az elmúlt évek eredményeit látva. ”
György többször kiemelte, a kifogások ideje lejárt a magyar futballban. Pénz van, a körülmények megfelelőek, ha szétnézünk, a környező országok gyengébb létesítményekkel rendelkeznek.
A gyerekek megfelelően be vannak vonva, az MLSZ programjai ugyanis elérték a céljukat, és elég csak Izland példáját megnézni, hogy egy 365 ezres populációból topligás játékosok sora emelkedett ki, míg nálunk kettő – Stieber és Szalai -, és azokat sem az akadémiákról csábították el.
„Nem nehéz kitalálni, ha így sincs eredmény, akkor a szakmában kell a hibát keresni. Ha teljesen integrálódni tudunk hamarosan a Vitesse véráramába, ha egy sejtje leszünk az ő szervezetüknek, az nekünk rendkívül hasznos, mert sokkal jobb játékosok jönnek ki az akadémiáról, akik a felnőtt csapatba is nagyobb eséllyel pályáznak, és végül a hazai válogatott is jobb lehet. Ez azonban 10 év. Türelmes vagyok. Nem olyan nagy baj, ha egy olyan szakmai gárdától vesszük át a jót, akinek van referenciája. Mert akármerre nézek az országban, referenciát nem látok.”
Kiemelte, a hollandoknál nincs játékosvándorlás, nem veszik el egymás elől a játékosokat az akadémiák. Míg nálunk fokozottan jellemző, hogy a szülők ide-oda hordozzák a gyerekeket, amíg azt nem hallják, amit szeretnének.
Roy Makaay itt kezdte pályafutását, amellett, hogy az övé a leggyorsabb BL-gól, a Bayern Münchenben 4 szezont húzott le. Egy másik csatár, Pierre van Hoijdonk is volt a klub játékosa, ők fedezték a szerb Lazovicot, vagy azt az elefántcsontparti Bonyt, aki most éppen a Manchester City játékosa. Itt kezdte edzői pályafutását Ronald Koeman, de Leo Beenhakker is dolgozott a klubnál.
A klub jelenlegi tulajdonosa Alexander Csigrinszkij, aki alighanem igen jó barátságot ápol a chelsea-s Abramoviccsal, mert körülbelül négy játékosra számíthat az angol klubtól kölcsönben.
A Vitesse-nek a szerepvállalás azért éri meg, mert lesz egy közép-európai bázisa, ahonnan a tehetséges gyerekeknek azonnali ugródeszkát kínálnak. A holland bajnokság sebessége nagyobb a magyarénál, de ha ott is megállja a helyét, akkor Anglia vagy Németország felé is lényegesen könnyebben nyílik meg az út.
„A holland egy nyitott társadalom, a Vitesse-nek van bázisa japánban, Nigériában, és egy bázis telepítésével versenyhelyzetet is teremtenek maguknak. Magyar ésszel talán kicsit szokatlan, de ez arrafelé teljesen normális” - ezek már Fehér Csaba szavai, ő a legfontosabb láncszem a hollandok felé.
Fehér 10 évet töltött a holland ligában, a nyelvtudása és a holland szemlélete vitathatatlan. Ő egyébként az utolsó magyar, aki Bajnokok Ligája negyeddöntőjében szerepelt (2007), igaz a későbbi döntős Liverpool könnyen verte ki a korábban az Arsenalt is búcsúztató PSV Eindhovent.
A Vitesse szakmai stábja ittjártukkor részletesen mutogatta és magyarázta a futball alapelemeit, az összes edzőjük elszántan vett részt a helyes támadásvezetés oktatásában. Az egyik 68 éves szakemberből áradt a vitalitás, szakadó esőben is a pályán volt. Az akadémia vezetője is nagy lendülettel mutatta, kinek hogyan kell helyesen helyezkednie.
„Sokszor hallottam én is, amikor egy magyar edző hazatérve külföldi tanulmányútjáról azt mondja, ők is csak ugyanazt csinálják, mint mi. Hát persze, hiszen nem egy másik sportágat találtak fel.
A tempó és az intenzitás más egy-egy gyakorlatnál. És ami még ennél is fontosabb. Mikor állítom meg a gyakorlást? Mikor javítom ki a hibát? Mert nem elég észlelni a bajt, javítani is kell tudni rajta.
A hollandoknál valamennyi klub 80 százalékban ugyanazt az utánpótlás programot hajtja végre, az alapelvek ugyanazok. A maradék 20 százalék specifikus, abba sűrítik bele a saját filozófiájukat.
„A kilencéveseknél két dolgot követelnek meg. Azt azonban hihetetlen precizitással tanítják meg. A legfőbb automatizmusok akkor alakulnak ki. Ahogy idősödik egy korosztály, úgy tanítanak egyre többet, de apró lépésekkel. Ha új impulzusok érnek egy játékost, akkor sem szabad, hogy elfelejtse, amit régebben belevertek. Olyan ez, mint az autóvezetés. Amikor már valaki el tud indulni, utána jöhet lehet rakni a kettest. Szépen lassan felépítenek valamit. Amire 20 évesek, a futball 20 alaptételét tudniuk kell. Mivel nagyon régóta így csinálják, látszik is az eredmény.”
Voltak a játéknak, a helyezkedésnek alaptételei, amiket kint vertek bele, itthon ugyanakkor nem sulykolták kellőképpen.
A sok tapasztalatot gyűjtő Fehér egyszer igen tanulságos interjúban magyarázta, hogy a hollandoknál elenyésző a korrupció.
„Kint egy edző a megbecsültségével, a nevével játszik, ha rossz embereket tesz be a csapatba. Kint nincs olyan, hogy az apuka besegít az összeállításba. Nálunk más a helyzet. Egy edzőnek nálunk sok minden másra is kellett figyelnie a futballon kívül. Nekem Szekszárdon az edző egy kör futást vezényelt még az elején, és ezzel nagyjából letudta a feladatát. Másnap már két kört futottunk, de labdával csak otthon foglalkoztam. Ettől még a felmentés, a kifogáskeresés időszaka lejárt. A futball mindenhol folyamatosan fejlődik, ha csak kicsit fejlődünk, míg máshol robbanásszerűen, akkor még nagyobb lemaradásban leszünk. Itt a Vasasnál mi szeretnénk létrehozni a legelső és legszebb szigetet. ”