Már csak két játéknap van hátra a 2016-os futball Európa-bajnokság selejtezőiből. Négy ország válogatottja – Anglia, Ausztria, Csehország és Izland – már biztosan ott lesz Franciaországban, ahol először rendeznek 24 csapatnak Eb-t. Olyanra még nem volt példa, hogy valaki az ötödik kalapból közvetlenül jusson ki a tornára.
Ez a különleges ország Izland. Az elmúlt években nemcsak az izlandi gazdasági csodán ámulhatott a világ, hanem a szigetország sportéletének elképesztő fejlődésén is. A magyarországnyi, de mindössze 330 ezer lakosú ország csodájára járnak a sportkedvelők.
Izland idén története során először jutott ki a férfi kosárlabda Európa-bajnokságra, a futballisták pedig a holland, török válogatottat is megelőzve már biztosan ott lesznek a jövő évi futball Eb-n. A kézilabdásaik 2008-ban olimpiai ezüstöt nyertek, és természetesen ott lesznek a januári, lengyelországi Eb-n is.
Most azonban csak az izlandi futballválogatottal foglalkozunk, amely még soha sem jutott ki egyetlen világeseményre sem, sőt sokáig a pofozógép szerepét töltötte be. De még a 2012-es sorozatban is csak egy győzelemre és egy döntetlenre futotta a selejtezőben. Aztán jött a 2014-es vb-selejtező, és csak kapkodtuk a fejünket. Izland a hatodik, azaz a leggyengébb kalapból indult, Albániát kétszer, Szlovéniát és Norvégiát egyszer-egyszer legyőzte, és a csoport második helyén végzett. Hiába szorítottak azonban sokan a szimpatikus kiscsapatnak, a pótselejtezőben Horvátország egy 0-0-val és egy 2-0-val jobb volt.
Sokan egy kifutott eredménynek gondolták a szereplést. Az izlandiak viszont ezt egész másképp látják. Az ország futballjának jelen állapota egy másfél évtizede megkezdett, tudatos építőmunka kézzelfogható eredménye, amelyben szerepelnek olyan szavak, mint a stadionépítés, a focipálya-létesítés, edzőképzés, amelyek nálunk már csak frázisoknak vagy a politikához köthető szavaknak tűnnek.
Pedig Izlandon a fentiekből építettek fel egy új, már sikeres futballgenerációt. Vidir Sigurdsson, a Morgunbladid című lap sportszerkesztője az Indexnek azt mondta, stadion- és pályaprojektekből, az edzőképzés átalakításából profitál most a válogatott. Míg 2002-ben csak 5 műfüves pálya létezett, addig 2010-ben már 17-re nőtt ez a szám, 7 futballozásra alkalmas csarnok épült, ahol futócsarnokok is vannak, és közel 130 minipályát hoztak létre a fiatalok felkészítésére, pedig ilyenek sem voltak korábban. Sokat jelentett a FIFA fejlesztési csomagja is, Izland 2004-ben és 2013-ban is 2-2 millió dollárt kapott a nemzetközi szövetségtől.
Profi, már csak a sportból élő ifjúsági edzők dolgoznak országszerte. Olyan egykori kiválóságokat tudtak megnyerni szerepvállalásra, mint például a korábbi angol válogatott kapust, David Jamest. A fejlesztések révén gyakorlatilag egész évben lehet sportolni, a korábbi 4-5 hónap helyett. A 2008 és 2011 közötti pénzügyi válság lelassította a folyamatot, de azóta töretlenül ível felfelé. 2010 óta 41 százalékkal nőtt az UEFA B, vagy annál jobb licenccel rendelkező szakemberek száma. 447 edző kapott A, 185 B licencet.
„Aki focizni kezd Izlandon, az jó eséllyel edző lesz karrierje befejezése után. Mivel ezek az edzők a futballból érkeznek, ezért a gyerekek már a karrierjük legelején szórakoztató, tudatosan felépített edzéseket látogathatnak.
Mindez jól jellemzi az izlandi futball átalakulását is. Régebben a testi játék, a kemény, amolyan brit stílus némi északi beütéssel volt ránk a jellemző. Most már jól megfigyelhető, hogy mennyire előtérbe került a technikai tudás. Mindezek jól mutatják, megérte 15 éve befektetni a futballba.
tette még hozzá az izlandi kolléga.
Természetesen izlandi bajnokság még nem érte utol az európai elitet, de már csak kettővel marad el a magyar mögött. A válogatott öt év alatt 90 helyet javított a világranglistán. A fiatalok közül a tehetségesebbek már nagyon korán külföldre kerülnek, és többnyire meg is állják a helyüket, az U21-es válogatott az Eb-selejtezőben a felnőttek nyomdokain járva, a macedónok után a franciákat is legyőzte.
Míg nálunk csak Bogdán Ádám, Dzsudzsák Balázs és Szalai Ádám értéke haladja meg a transfermarkt.de szerint a 2 millió eurót, addig az izlandi csapatban már hét ilyen játékos van úgy, hogy csak ketten szerepelnek a topligák egyikében: Gylfi Sigurdsson (Swansea) és Kolbeinn Sigthórsson (FC Nantes). A többség a svéd ás dán bajnokságban futballozik, de van a görög, orosz, az angol és német másodosztályban, sőt Kínában futballozó kerettag.
Fontos szempont, hogy bár fiatalon kerül ki sokuk külföldi akadémiákra, meg is tudnak ragadni ott. A legértékesebb játékosuk, Gylfi Sigurdsson 16 éves került Readingbe. A most Cardiffban futballozó csapatkapitány, Aron Gunnarsson még csak 17 éves volt, amikor szerződtette az AZ Alkmaar.
A játékosok külföldi életre való felkészítése már 13 éves korban elkezdik, annyi tehetségtől azért nem hemzseg Izland, így ezekre a fiatalokra sokkal több idő jut. Mindezt az izlandi szövetség akadémiáján dolgozó szakemberek végzik el. Ugyanakkor nincs központosított rendszer, a klubok saját maguk irányában nevelhetik az utánpótlás korú futballistákat.
Nem csak a fejlesztés hozta ez a hatalmas előrelépést, hanem az edző személye. Lars Lagerbäck fantasztikus munkát vitt véghez. 1990-tól közel húsz évig a svéd válogatottak munkáját segítette. Az utánpótlásnál kezdte, majd fokozatosan lépett előre a ranglétrán. Sok tehetséget fedezett fel, Fredrik Ljungberg az ő keze alatt jutott el 75 válogatott meccsig.
A nigériai kispadot 2011-ben cserélte az izlandira, így az alapoktól tudta felépíteni a munkát. Elképesztő népszerű Izlandon, a napokban sörmárkát mutattak be a nevével, és a gyártó cég vezetője viccesen még azt is hozzátette, Lars az isten Izlandon:
Azon sem lepődnek meg, ha nemsokára az Edda-énekeket is frissiteni fogják Lagerbäck nevével
Mondta a sörgyár igazgatója Oli Rúnar Jónsson.
Izland helyet követelt magának a világ futballtérképén. Áldozatos sportágfejlesztéssel, tudatos játékosneveléssel értek el célt...
Matus Sándor a Videotonban nevelkedett, majd a Gázszer FC-ben lett NB I.-es kapus. 2004-ben igazolt, a Thor Akureyri kapusa. Egy két évvel ezelőtti interjúban beszélt izlandi életéről, munkájáról és a csapatról, amelynek kapusedzéseit is vezeti.
„Az izlandi emberek nagyon büszkék a csapatra és mára a foci népszerűségben megelőzte a kézilabdát ami évek óta világszínvonalú!" - mondta most az Indexnek
Matus hozzá tette, a kormány támogatás révén nehezen jött volna össze ilyen siker. A pénz, amit az állam biztosított, vagy a labdarúgó-szövetség adott, rengeteg olyan műfüves pálya épült az iskolák mellé, amely a legfiatalabb minél eredményesebb felkészítését szolgálja. A gyerekek több időt tölthetnek labdával, ez is biztosítja a technikai fejlődésüket.
Ahogy Magyarországon, úgy Izlandon is sorra építették a pályákat, de az igazi segítség Akureyriben is a fedett pályás csarnok volt. Sokkal több az edzéslehetőség. Így most már sokkal korábban játszhatnak a csapatok tétmeccset. Az izlandi bajnokság általában májusban kezdődik, de már hónapokkal előtte zajlik a Ligakupa, amelynek a meccseit teremben rendezik.
Óriási az öröm az országban, nagyon büszke mindenki a csapatra:
Már most rengeteg utat foglalnak Franciaországba a jövő nyárra
- mondta Matus. Mindez az otthon játszók számára is inspirációt ad.
„Az izlandi foci félprofi és az is marad egy ideig, de a jobb csapatoknál már most is vannak profi státuszú játékosok. A válogatott keretből mindenki külföldön játszik."