Index Vakbarát Hírportál

Meddig tart Mourinho vesszőfutása?

2015. december 18., péntek 20:00

José Mourinho útelágazódáshoz érkezett. Kirúgták a Chelsea-től, de lesz-e olyan új sztárcsapat, amely lecsap rá, vagy most már mindenki nagyon megfontolja a kinevezését? Az esélyes csapatok köre mindenesetre meglehetősen szűk, viszont még ellenünk is feltűnhet az Eb-n az ellenfél kispadján.

Másodszor rúgták ki José Mourinhót, ugyanúgy Roman Ambramovics menesztette a Chelsea-től, ahonnan nyolc évvel ezelőtt is mennie kellett. Akkoriban Mourinhónak ez volt az első Portugálián kívüli klubja, egyértelmű volt, rengeteg új csapat állhat még előtte, más országok bajnokságaiban is.

Eltelt nyolc év, és Mourinho helyzete már nem annyira rózsás, mint 2007 őszén, lehetőségei erősen megcsappantak.

Az utóbbi években bejárta Európa legjelentősebb bajnokságait, sikerrel, mert mindenhol bajnok lett, csakhogy mégsem marasztalták sehol. Mert most már kezd kiderülni, Mourinho  

meglehetősen összeférhetetlen figura.

A Chelsea menedzsereként az ősszel összeveszett:

Decemberre már nem maradt ember, akihez bizalommal fordulhatott volna, annyi felé vitatkozott, hogy azt már ő maga sem tudta fejben tartani, ezért mintha direkt összeveszett volna mindenkivel, ne is kelljen megjegyeznie, kivel van még jóban.

Eva Carneiro doktornő anyázása és kirúgása alapozta meg a szezonját, a médiával összekapott, amikor az egyik sajtótájékoztatón felvetették neki, hogy kettőnél több sikeres éve egy klubnál sem volt, nem aggódik-e, hogy ez a harmadik újra befuccsol. Mourinho azzal replikázott, "menjen a google-re", és ha megtesszük, ezt láthatjuk:

  1. Porto 2002-2004
  2. Chelsea 2004-2007 (kirúgás)
  3. Inter 2008-2010
  4. Real Madrid 2010-2013
  5. Chelsea 2013-2015 (kirúgás)

A bírókon rengeteg nem létező és nem befújt büntetőt kért számon, egyszer a szünetben az öltözőjükbe is be akart menni, kérdőre vonni őket. Kapott pénzbüntetést, és egy meccsen nem hogy a padra nem ülhetett le, de Stoke-ban a stadionba sem mehetett be.

Ami a játékosokat illeti, bár búcsúja után többen könnyes twittekkel köszöntek el tőle, Michael Emenalo, a Chelsea technikai igazgatója elárulta,

a menedzser és a játékosok közötti feszült viszony miatt 
döntöttek az elbocsátása mellett.

Lehet, hogy Cesc Fabregas és John Terry visszasírja őt, de Eden Hazard, Nemanja Matics és Diego Costa biztosan nem: ez a három ember katasztrofálisan teljesít ebben az idényben az előző szezonhoz képest.

Hazard az év játékosa volt, most gólja sincs, Diego Costa tavaly ilyenkor vezette a góllövőlistát, most 3 gólja van, Maticcsal meg azt is megcsinálta, hogy csereként fél óra után lecserélte az egyik bajnokin. Tényleg nem játszott jól, na de ekkora büntetést nem érdemelt, pláne azután, hogy tavaly a csapat alapja volt.

Az utolsó veresége után még azt is volt képe lenyilatkozni Mourinhónak, hogy a játékosai a múlt szezonban túlteljesítettek, mert ő hozott ki belőlük erőn felüli dolgokat, és most annyi történik, hogy azt a szintet nem tudják produkálni.

Elárulták a munkámat

- vetette oda az újságíróknak.

Jól kapcsolódik ehhez Claude Makelele korábbi nyilatkozata. A francia Mourinho első Chelsea-jének alapembere volt, és azt mondta: „Elképesztő volt, hogy a bajnoki cím után hogy elszállt, minden sikert magának tulajdonított, meggyőződése volt, hogy a játékosai csak az ő felkészítési módszerei miatt jók".

Mourinho négy országban lett bajnok, a Portóval Portugáliában, Angliában a Chelsea-vel nyert, az Interrel Olaszországban, majd a Real Madriddal is Spanyolországban. A visszatérés az előző két klubjához mégis nehezen elképzelhető.

Real Madrid

Bár Ramon Calderon, a Real jelenlegi elnöke, Florentino Perez elődje azt mondta, utódja jövő héten találkozik Mourinhóval, és a következő félévre visszahívja a kínlódó Rafa Benítez helyett, ennek az esélye csak kicsivel nagyobb, mint hogy Abramovics meggondolja magát, és visszaveszi.

Mourinho, ahogy nem jöttek az eredmények, Madridban is összeveszett mindenkivel az utolsó évében, ahogy előtte az Interben is, ahonnan így búcsúzott:

Nem kedvelem a Serie A-t, mert Olaszország sem kedvel engem.

Bayern München

Németországban még nem dolgozott Mourinho, és a Bayernhez biztosan szívesen leülne, de ha van hely, ami nem szereti a túl sokat szereplő és összeférhetetlen embereket, az a Bundesliga.

Guardiola a nyáron valószínűleg elhagyja a Bayernt, és úgy hírlik, Carlo Ancelottit már le is stoppolták a helyére. A münchenieknek nem kell a balhé, az egyesület beceneve így is FC Hollywood, nem bírná el még Mourinhót. A Bayern München korrekt klub, Mourinho ezzel aligha gyanúsítható.

Paris Saint-Germain 

Franciaország is szűz terület még Mourinho előtt, ezt a ligát senki nem tartja olyan nívósnak, mint a környezőket, de a PSG katari tulajdonosai összehoztak egy igazi szuperklubot. Két edzővel ők nyerték az utóbbi három bajnokságot, Laurent Blanc csapata már most tíznél is több ponttal vezeti a ligát. A BL-ben a Real mögött második lett a csoportban, a Chelsea-vel játszik februárban, cél a tavalyi negyeddöntő túlteljesítése.

Mourinhónak akkor lehet esélye ideigazolni, ha Blanc a BL-ben megbukik tavasszal. A portugál kétszeres BL-győztes, de nem BL-specialista, hatszor bukott el elődöntőt, amennyit még egyetlen edző sem, de kétszer döntőbe jutott és azokat hozta. Ennek ellenére nem igazán garancia arra, hogy a PSG elérje a végső célt, és behúzza a BL-t, így szerződtetése itt is valószínűtlen.

Manchester United 

Ez még az előző kettőnél is bizonytalanabb. Van Gaal szerződése csak 2017 nyarán jár le, és bár pocsék futballt játszat a csapattal, és kiestek a BL-ből, ha ki is tennék, a drukkernyomás Ryan Giggs mellett szólna. Van Gaal már a nyáron úgy beszélt a klub walesi ikonjáról, mint az utódjáról.

Manchester City

Ami elméletileg szintén edzőt keres, de Guardiolát szeretné mindenáron. Mourinhóval nem is igen számolhattak, még évekig fixnek tűnt a Chelsea-nél, és itt is felmerül, ami a másik manchesteri klubnál, a drukkerek nem igazán szívelnék a portugált. 

Az egyesületeknél sokkal érdekesebb felvetés, hogy vállalna-e José Mourinho válogatottat?

Természetesen Mourinho ezt a kérdést is helyre tette jó pár évvel ezelőtt, még amikor a Chelsea után először lett szabad: "Nyugdíjas munka, az vállalja el, aki nem szeret már dolgozni nap mint nap".

Azóta azért eltelt nyolc év, ő is 52 már, a karrierje arra a pontra ért, hogy jót tenne neki egy lazább állás. Ha pedig válogatott, akkor kettő jöhet szóba: az angol és a portugál. 

Portugália

A 61 éves Fernando Santos tavaly szeptember óta a portugál válogatott kapitánya, elődjét, Paulo Bentót négy év után rúgták ki. Santos edzett már boldog-boldogtalant, mindhárom nagy hazai klubot - Sporting, Benfica, Porto -, majd Görögországban többször az éve edzője lett a PAOK és az AEK trénereként, bár bajnokságot egyikkel sem tudott nyerni.

Egyetlen ligagyőzelme a Portóval van 1999-ből, azaz túlzott eredményességgel nem lehet megvádolni. 2010 és 14 között görög kapitány volt, kivitte őket a vb-re, és továbbjutatta a csoportból is, de aztán Costa Rica ellen esett ki, tizenegyesekkel. Az az ember, aki hozza a kötelezőt, most is kijuttatta a csapatot az Eb-re csoportelsőként, bár előtte a vb-re és az Eb-re csak pótselejtezőn mentek ki Cristiano Ronaldóék.

Portugália legjobb eredménye az utóbbi 20 évben a 2004-es Eb-döntő, majd két év múlva vb-elődöntő Luiz Felipe Scolarival, utána Carlos Queirozzsal és Bentóval közel sem kerültek ehhez. Kísérletezhetnek még közepes hazai mesterekkel, de ha komolyan gondolnák, azonnal le kellene csapniuk Mourinhóra. Nehezíti ezt persze, hogy Santosszal nincs gond, de a realitás vele az, hogy újra a nyolcad- vagy negyeddöntős Eb-szereplésig mennek vele.

Mourinhóval többre mehetnének, bár ehhez lenne egy-két szava Cristiano Ronaldónak is, aki nem a legnagyobb Mourinho-rajongó. A Real Madridnál rendben volt a viszonyuk, de sosem magasztalták egymást, és akkor sem sírta el magát a szupersztár, amikor Mourinho két éve visszament Angliába.

Mindenesetre ha Mourinho bejelentkezne a posztra, a szövetségnél biztosan komolyan elgondolkoznának, nem lenne érdemes-e Santost feljebb buktatni valamilyen igazgatói pozícióba, Mourinhót meg leültetni a kispadra.

Mielőbb, hogy tavasszal már vele tudjanak készülni.

Ne lepődjünk meg, ha június 22-én, a magyar–portugálon az ellenfél padján José Mourinho ül,

vagy ha akkor nem is, a szeptembertől induló vb-selejtezők magyar-portugálján futunk össze vele.

Már csak azért is, mert ha most nem veszi át hazája csapatát, illetve ha a szövetség nem adja neki oda a csapatot, könnyen lehet, hogy sosem fogja: Cristiano Ronaldo februárban már 31 éves lesz, reálisan nézve még két tornára tud a mostanihoz hasonló bombaformájában ott lenni, jövőre és 2018-ban, majd Portugália esélyei a jó eredményekre jelentősen megcsappannak.

Anglia

Egy újabb lehetőség, ami csak idő kérdése, és fel fog merülni. Akkoriban már elő jött, amikor Mourinho leszólta a posztot, de akkor természetesen hamar el is halt. Roy Hodgson a tavalyi vb-re simán kivitte a válogatottat, de aztán a csoportból sem tudott továbbjutni. Most 100 százalékos teljesítménnyel mentek ki, mindenki nagyon elégedett, de az Eb után Hodgson szerződése kifut.

Vállalná a hosszabbítást, de úgyis az dönti el a sorsát, hogy virít-e valamit az Eb-n. Anglia 1996 óta nem virít semmit, sehol, akkor Eb-elődöntősök voltak.

Ha Hodgson nem bizonyít a tornán, Mourinhónak fel fogják ajánlani az állást.

Rovatok