A legnagyobb baj az, hogy azt hittük, túl vagyunk már ezen a szinten. Péntek este a svájciak mindhárom gólját a legerősebb felállásában játszó magyar védősor hozta össze, súlyos hibákból, és ami még fájóbb: mulasztásokból.

Az első gólnál Lang kaszált el a labda felett, amitől annyira kiesett a szerepéből, hogy még egy jól leolvasható káromkodás is kicsúszott a száján, mielőtt-miközben Shaqiri után vetette magát.

A kapott gólról azonban nem csak a középhátvéd tehetett. Kleinheisler már eleve nem támadta meg elég vehemensen a labdás embert a felívelés előtt, Guzmicsot szépen átjátszották, Lang pedig hibázott, de mit csinált eközben Kádár Tamás?

Kocogva végignézte az egészet, miközben neki kellett volna rohanni a poroltóval. Mellőle futott el ugyanis Seferovic, aki belőtte a kipattanót.

A második gólnál egy sima váltást rontottunk el. Fiola szépen besegített a kilépő Guzmics helyén középhátvédben, ám a pozíciók visszacserélése túl kényelmesre sikerült, ráadásul Guzmics pont rosszkor takarta a labdát Fiola elől, aki így a senki földjén ragadva figyelte, ahogy átívelnek felette. Rodriguez meg szépen beverte egy bravúros cunderrel.

A harmadik bekapott gól igazi csapatmunka volt. A dolog úgy kezdődött, hogy Kádár Tamás nem tudta kikísérni a labdát. Ebből lett a bedobás, aminél először Kádárt előzte meg az embere a rövidnél, és csúsztatott a 16-os előterébe, ahol Guzmics már eleve lemaradt Dzemailiról, ráadásul még a segíteni akaró Gera is inkább őt akadályozza a felugrásban. A végzetes hiba azonban Fioláé, aki érthetetlenül otthagyta emberét, és inkább elindult ő is Dzemail felé, harmadiknak.

Hogy aztán Gulácsi kivédte volna-e a lövést, ha Fiola nem lép bele, az rejtély. Amilyen napja tegnap a hátsó sornak volt, valószínűleg akkor berúgja Lang.