Általános tévhit, hogy a társasági adó felajánlásán alapuló látvány- és csapatsport-támogatás – avagy a tao – csak az utánpótláshoz kapcsolódóan igényelhető, a személyi és tárgyi feltételek javítására. Ez nem így van. Példának okáért az FTC vezérigazgatójának, a Mezőkövesd marketing-ügyintézőjének vagy éppen a Diósgyőri VTK grafikusának bérét is részben taóból fizetik. Fizetjük.

A klubok három fő területen taózhatnak. Elvileg van egy negyedik is, képzési célokra, de ezt – tanulságos módon – szinte teljesen negligálják a csapatok.

• Utánpótlás-neveléshez közvetlenül köthető költségekre. Ide tartozhat bármi, például a sportszakemberek fizetése, pályabérlés, felszerelés vásárlása, személyszállítási költségek, a lényeg, hogy a ráfordítások közvetlenül az utánpótlást szolgálják. A támogatás a beruházási azaz összérték 90 százaléka, a fennmaradó 10-et a klubnak kell beletennie. Papíron.
• Tárgyi eszköz beruházásra, beleértve ingatlanok felújítását, építését. Az erre költött forintok áldásaiból az egész klub részesül. Ebből épül új öltöző, eredményjelző vagy pálya. Néha úgy tűnhet, hogy a felnőtt csapat jár a legjobban, de hivatalosan ez is az utánpótlást segíti, ha közvetve is. A támogatás a beruházási érték 70 százaléka.
• A felnőtt csapathoz köthető személyi jellegű ráfordításokra. Ez tisztán az első csapatot segíti, de a játékosok fizetésére nem fordítható. A legmagasabb támogatható fizetés edzők részére 500 000 forint, egyéb alkalmazottak részére 400 000 Ft. A támogatás a beruházási érték 50 százaléka.

Mivel az utóbbi jogcímen adott pénz közvetlenül segíti a profi sportszervezetet, a piaci verseny tisztaságát védő EU-s szabályozás szerint csak „de minimis” mértékben igényelhető, azaz a támogatás teljes összege három év alatt nem lépheti át a 200 000 eurót (kb. 62 millió forint) klubonként.

Vagyis évente bő 20 millió forintot igényelhetnek a klubok a legváltozatosabb pozíciókban dolgozó alkalmazottaik fizetésének részleges támogatására. Tévedés ne essék, ez a pénz nemcsak az edzők, esetleg gyúrók vagy orvosok bértámogatására igényelhető, hanem bárkiére.

Támogatott pozíciók

Noha a törvényi előírások ellenére összesen csak hét csapat tette valahogy elérhetővé 2015–2016-os sportfejlesztési programját az interneten,  ennyiből is szépen látszik, hogy mire megy el a pénz.

Nekem már eleve az is kérdés, hogy

az meg egyenesen botrány, hogy a klubok vezetőségének és ilyen-olyan munkatársainak bérét is a taón keresztül támogatja a központi költségvetés. 

Az említett hét csapat a szakmai stáb tagjain túl még a következő munkakörök bérezésére taózott, kigyűjtöttem az összeset, mert a felsorolás elég beszédes:

szakmai igazgató, cégvezető, technikai vezető/igazgató, ügyvezető igazgató, marketing igazgató, vezérigazgató, gazdasági igazgató, pénzügyi igazgató, értékesítési igazgató, könyvelő, titkárságvezető, sajtófőnök, biztonsági vezető, főszerkesztő, fotós, titkárnő, adminisztratív munkatárs, marketing munkatárs, értékesítési munkatárs, sajtós, grafikus, kiszolgáló személyzet.

Természetesen nem minden klubnál szerepel mindegyik pozíció, illetve átfedések is vannak, technikai vezetőt például hétből négyen is feltüntettek a kérelemben. Nem árt még egyszer hangsúlyozni: ezek az alkalmazottak a felnőtt csapatot segítik, a klubok ezzel az indokkal kérnek rájuk pénzt, és erre is ítélik meg nekik. Az utánpótlás saját titkárnőt taóz magának.

Annyi kell, amennyit csak lehet

Ami a 200 000 eurós maximális keretet illeti, a klubok többsége alaposan kihasználja a lehetőséget. Csak a DVSC nem igényelt ezen a jogcímen semmiféle támogatást, de Debrecenben elég furcsán mennek a dolgok, még kaszinói is vannak a klubnak. A legtöbben viszont rendesen seggére vertek a pénznek.

(Az euróra való átszámításhoz a Ferencváros „de minimis” nyilatkozatában megadott árfolyammal számoltam, ezzel a dokumentummal igazolják a csapatok, hogy adott támogatási évben nem lépik át a határt.)

Ahogy a grafikonból látszik, eddig mindenkinek sikerült a kereten belül maradnia, ám ez hamarosan változhat. A Vasas FC ugyanis a most beadott 2016–17-es programjában 37 279 188 forintot igényelt erre a célra. Ha ez valahogy átcsúszna az MLSZ-en, akkor az utóbbi három támogatási időszakban összesen 270 ezer eurónál járnának.

Amúgy érdekes megfigyelni azt is, miként osztják be a csapatok a keretet. Van, aki viszonylag egyenletesen pályázik évente 20 milliót, mások kicsiben kezdték, de aztán rákaptak, megint mások egy-egy szezont kihagynak, és két nagyobb tételben szedik be a jussukat, és van a Videoton, ahol két szezonban nem kértek semmit, a közbülsőben meg vitték egyben az egész 60 milliót.

(A hiányzó időszakokban a csapatok nem kértek vagy kaptak ilyen támogatást.) Ami az összesítést illeti, tavaly közel negyedmilliárd ment el erre a célra, idén pedig egy kicsivel még több, a két évben összesen 492 millió forint.

Ez a dolog a gátlástalanságról szól

Mindez nem akkora pénz, ha a csapatok által kapott összes támogatáshoz viszonyítjuk, inkább az elv az, ami nehezen emészthető. Ma már tényleg a csapatok minden költségét állja a rendszer, az utánpótlásra és infrastruktúrára a tao ad százmilliókat, ha kell még mondjuk egy stadionra, külön besegít a központi költségvetés, a profik működtetésére a szerencsejáték- és tévés pénzekből visszafogottan is félmilliárd feletti bevétellel kalkulálhatnak a klubok, akkor ennek a csapatonként rongyos pár tízmilliónak tényleg nem lehetett volna jobb helyet találni a magyar költségvetésben?

Vagy az érintettek önkontrolljára számított az MLSZ? Akkor nagyon el vannak tévedve, mert itt olyan nincsen.

Lélegeztetőgépezés, de álljon itt: ma Magyarországon ennyit keres egy pedagógus, felsőfokú végzettséggel és 6-8 év gyakorlattal, bruttó. És ő tényleg a gyerekekkel foglalkozik.

A Ferencváros Zrt. a 2015/16-os évben 3,75 milliárdos költségvetésből gazdálkodott.