Aki látott mostanában készült képeket vagy videókat a magyar válogatott edzéseiről, annak feltűnhetett, hogy a játékosok mezük fölött női tophoz vagy sportmelltartóhoz hasonlító valamit viselnek. Ez nem valami divathóbort, hanem egy játékoskövető és -elemző rendszer része.

Az edzők most már a futballisták minden egyes lépéséről tudomást szerezhetnek, és annak alapján értékelhetik a teljesítményüket, hozhatnak taktikai döntéseket. Nem véletlen, hogy ezt a rendszert használja a fél NFL és NBA,  valamint számtalan Premier League-csapat és válogatott.

A sportmelltartós hasonlat nem teljesen indokolatlan, a szerkezetet hordó ruhadarabot az angol melltartó, bra után bro-nak hívják.

Az elasztikus mellénykének annyi a szerepe, hogy a játékos testén tartsa a Catapult nevű rendszer lelkét, a mini villanyborotvához hasonlító jeladót.

A jeladóban giroszkóp is van, hogy mérjék a felsőtest hajlásait, forgásait, valamint gyorsulás- és iránymérő szerkezetet is beépítettek.

Mindez semmit nem érne, ha nem volna az a másodpercenként ezer adatot összegyűjtő chip, ami valós időben is képes továbbítani minden fontos mérőszámot az edzőnek.

Az edzéseken mérhető vele egy-egy futballista összfutásmennyisége, a futások gyakorisága, sebessége és iránya. A tréningek végén minden játékosról tudható, hogy milyen teljesítményt adott le. A számok nem hazudnak, így jó motivációs eszközként is hatnak. Senki nem mondhatja, hogy ő óriásit sprintelt, ha annak nincs nyoma. Nem az érzések számítanak, hanem az adatok bizonyítják az erőállapotot és a feladatok helyes végrehajtását.

Erre utalt Lipcsei Péter is a DigiSporton, amikor tavaly az Fradival megnyerte az U21-es bajnokságot. „Nem kevésbé volt döntő az úgynevezett Catapult rendszer bevezetése, ami méri a játékosok teljesítményét, futómennyiségét, sprintjeit – vagyis nincs duma többé, szembesülnek a számokkal. Az edzőket be lehet csapni, a gépet nem. Van olyan játékosom, aki ennek eredményeként az őszi 4,5 kilométeres meccsteljesítményét feltornázta 9,5-10 kilométerre. Ez az egész csak az akaratról szól, semmi másról. ”

A kapusok még nagyobb érzékenységű rendszert kapnak, pár lépéses sprintjeik, vetődéseik is bekerülnek a statisztikáik közé.

A rendszer akkor igazán hatékony, ha a Catapult rendszerhez pulzusmérőket is használnak, így azt is követni lehet, mi történik a játékosok keringési rendszerével. Sokat elárul a fittségről, hogy egy sprint után mennyi idő alatt regenerálódnak, milyen gyorsan áll vissza a nyugalmi pulzus. Ezt is figyelve az edző dönthet a terhelés megváltoztatásáról, kiszúrhatja, kit fenyeget túlterhelés, így ha jól olvas az adatokból az elemző szoftver segítségével, egy csomó sérülést megelőzhet. 

Ebben nem csak a pulzusmérés segíthet, az NFL-es Jacksonville Jaguar edzője, Tom Myslinski hozta azt a példát, hogy ha egy játékos jobb térde megsérült, akkor a visszatérése után mérni tudják, hogy milyen a gyorsulása jobb és bal lábról indulva. Ha nagy a különbség, hiába érzi magát egészségesnek, még nincs kész a játékra.

Amerikában college csapatok is kipróbálták a rendszert, és meggyőző fejlődést értek el vele az edzéstervezésben. Míg korábban a Kentuckynál senki sem tudott 20 mérföld per óránál gyorsabban sprintelni, a catapultos edzések után már 21,7-re is képesek voltak néhányan.

Ha minden játékos mozgását egyszerre jelenítik meg grafikusan, akkor taktikai elemzéseket is lehet készíteni. Egy hőtérkép megalkotásával hamar kiderül, hogy milyen hibás mozgásokat végeznek a játékosok, milyen területeket nem futnak be a pályán.

A mozgáselemző rendszer igazán meccseken nyújthatna óriási segítséget, de a szabályok szerint a játékosok nem viselhetnek GPS-es jeladót sem ilyenkor.