A Ferencváros védekező középpályása, Nagy Ádám tavaly szeptemberben volt először válogatott, az északírek elleni selejtezőn mutatkozott be.

A norvégok elleni pótselejtező után rendkívüli tehetségnek nevezte a Bursaspor elnöke, az Eb-n pedig folyamatosan arról hallani, hogy a Benfica vinné, a Braga pedig már a konkrét ajánlatát is megtette. A Bologna is örömmel látná a soraiban, a télen pedig a Liverpool merült fel a lehetséges kérők közt.

Menedzsere, Kövesdi Viktor arról beszélt, hogy 5-6 országból figyelik, és a Ferencváros úgy készül, hogy jövőre már nem fogja tudni segíteni a klubot. Az izlandiak elleni meccs után arról kérdeztem, hogyan tudja kezelni ezt a helyzetet.

„Megtisztelő, hogy ilyen klubok célkeresztjében vagyok. Igyekszem kizárni a külvilágot, de persze lehetetlen, hébe-hóba hozzám is eljutnak a hírek. Óhatatlanul előfordul. És mégis tiszta fejjel kell gondolkodnom, mert ha nem így tennék, önmagam és a csapat sikerességét kockáztatnám. Ha nincs meg a kellő koncentráció egy edzésen, elég egy rossz mozdulat, és sérülést szenvedhetek. Én pedig ezt értelemszerűen nem szeretném” - mondta a rá jellemző tökéletes mondatformálással.

Kihagyhatatlan volt, hogy a gólról kérdezzem. Ő indította el ugyanis Nikolicsot, de még egy passzal korábbra menjünk vissza.

„Láttam Laci mozgásán, hogy mi következik, hogy nekem fogja passzolni a labdát. Fél szemmel pedig már Nikolicsot figyeltem. Beléptem a játékba, azt hiszem, talán Gudjohnsen hagyta is, és onnan kezdve persze már nem volt nehéz dolgom. Csak arra kellett figyelnem, nehogy erősebben tegyem a labdát Niko elé, illetve ne lassan, mert akkor tempót veszítünk. Niko is pontosan oda lőtte be a labdát, ahová kell, olyan erővel, amilyennel kell. Szegény védőnek Danival a nyakán nem volt más választása. De azért nem sajnálom Saevarssont, mert így négy pontunk van”.

Nagy egyébként az Instat indexei szerint, amibe a pontos passzokat, a győztes párharcokat, labdaérintéseket is beleveszik, a mieink legjobbja volt, 273-as mutatót ért el. A másik oldalon a Swansea légiósa, Gilfy Sigurdsson nyilván a góljának köszönhetően 289-cel zárt.

Azt is megkérdeztem tőle, mennyire fáradt el, hiszen fizikailag nem túl hálás feladat a kifejezetten izmos és szikár izlandiakkal szemben ütközni, harcolni a labdákért.

„Ilyenkor van szükség az okos játékra. Ha kipasszoljuk őket, ha folyamatosan úton vannak, akkor nem tudnak ütközni, és nem tudják használni a testi erejüket. Akkor lettem volna bajban, ha erre kényszerülök, hiszen zömök és erős felépítésűek. Ők szerették volna a test-test elleni játékot, de mi nem adtunk erre esélyt.”