A biztos nyolcaddöntő és csoportelsőség tudatában eléggé tartalékos keretet nevezett Írország ellen Antonio Conte, és ez meg is látszott a játékukon: elsősorban a felforgatott középpálya miatt az írek szinte végig fölényben tudtak játszani Olaszország ellen.

Erre szükségük is volt, mert csak győzelem esetén juthattak tovább, és addig küzdöttek, amíg sikerült megismételniük az 1994-es vb-n okozott meglepetést, és újra 1-0-ra nyertek az olaszok ellen.

Contéék csak egy-egy villanás idejére voltak jók, azok is inkább a második félidőben jöttek: előbb Zaza próbálkozott egy gyönyörű kapáslövéssel, majd az utolsó negyed órát nyitotta Insigne egy olyan megmozdulásból lőtt kapufával, mint amilyenből Eder megnyerte az olaszoknak a svédek elleni meccset az előző körben.

Igaz, ekkorra már 1-0 is lehetett volna az íreknek, az első félidő legvégén ugyanis tizenegyest kellett volna kapniuk, amikor Bernardeschi lényegében elgázolta a tizenhatoson belülre érő McCleant. Ovidiu Hațegan viszont nem fújt.

A hajrára két ír megmozdulás jutott: előbb Hoolahan rontott el egy szinte kihagyhatatlan ziccert, majd Brady döntötte el a meccset. Az előbbinél úgy tűnt, hogy szabálytalansággal indultak, de Hațegan talán azért, hogy visszaadja nekik az elvett büntetőt, nem csinált semmit, Hoolahannak viszont sikerült Sirigut telibe lőnie, pedig egyedül tört kapura.

Egy perccel később viszont javított, zavartalanul vihette fel a labdát, majd egy tökéletes beadással találta meg a befelé törő Bradyt, aki be is fejelte, megszerezve a továbbjutást csapatának.

Az olaszoknak mindegy volt az eredmény, így a végéig már nem törték magukat. Az már korábban biztossá vált, hogy Olaszország a spanyolokkal találkozik a nyolcaddöntőben, a hajrában szerzett góllal pedig Írország is megkapta ellenfelét: a házigazda franciáknak vághatnak vissza Thierry Henry 2009-es vb-selejtezőjén elkövett kezezéséért.