A csapat a hős, nem én

– hárította el mindjárt az interjú elején a kapitány a dicsérő szavakat.

 „Sokan megmosolyogtak, amikor elkezdtem a munkát. Magyarországon sok tehetség van, én csak azt bizonyítom, hogy ha profi módon dolgozol velük és hiszel bennük, akkor megjön a siker."

A sikerük pedig tényleg csapatmunka. Storck azt vallja, hogy neki nincs cseréje, minden mezőnyjátékos egyenrangú, egyedülálló, hogy már mind a húsz futballistáját játszatta az Eb-n, míg más csapatok jellemzően 13-14 fő között rotálnak.

A kapitány úgy érzi, szinte nincsenek különbségek a játékosok között a posztjukon, csak jól tud cserélni. Ezt a portugálok ellen is bizonyította, a sárga lapok miatt több kulcsjátékosát, Kleinheisler Lászlót, Nagy Ádámot, Kádár Tamást is kivette a csapatból, de a sérülésből visszatérő Elek Ákos és az Eb-n először játszó Bese Barnabás is magas szinten futballozott. 

És nem ez volt az egyetlen olyan taktikai húzása, ami bejött. „Azt láthatták, hogy a 70. perctől megváltozott a felállásunk, 5-4-1-es rendszerben lezártuk a területeket a portugálok előtt. A szünetben megbeszéltük, hogy ha vezetünk, akkor átállunk erre. Juhász Rolandnak kellett figyelni a jelre. Korábban sosem próbáltuk, de azért ez egy elég könnyű játékrendszer és sokkal biztonságosabb is."

Korábban Magyarország szinte mindig 4-4-2-ben játszott, mert nem volt igazán jó középpályása, de Nagy Ádám és Kleinheisler beépítésével egyből több taktikai lehetősége lett a csapatnak. Storck roppant egyszerűen írja le alapelvet: „A földön kell járatni a labdát, úgy kevesebb a hibalehetőség, le kell kezelni és passzolni, és gondolkodni, nem szabad sokat futni. Ez volt a siker kulcsa, egy hosszú folyamat, míg ezt jól begyakoroljuk, a rendszerünkben volt pár hiba a németek ellen, de éppen ez segített Ausztria ellen. Portugália ellen hihetetlen teljesítményt nyújtottunk, ez volt az eddig legjobb meccsem, világszinten játszottunk, miközben látni kell, hogy ahonnan az ellenfeleink jönnek, az nem ugyanaz a szint, mint a miénk."

„Szeretem a stresszes helyzeteket, mert én azokban válok nyugodttá. Ha elkezdődik a meccs, és látom, hogy csapatom megcsinálja, amit kértem, megnyugszom. Portugália ellen is azt láttam, hogy nem féltünk a világklasszisoktól, hanem tettük a dolgunk."

Az edzőmeccseken nekik vezető bírók is megerősítették, hogy sokkal nagyobb hőfokú és tempójú játékot tudnak a korábbinál.

A kapitány norvégok elleni pótselejtező előtt kezdte meg az igazán komoly munkát, és az Eb előtt, amikor az MLSZ még több időt adott neki a közös felkészülésre, járathatta csúcsra az edzéseket. 

„A lényeg, hogy nagyon magas hőfokú edzéseket végzünk, egyetlen edzés sem monoton, mióta itt vagyunk, azóta is minden edzésünket más-más tartalommal töltjük meg. A játékosok gondolkodásmódja is megváltozott, nagyon éhesek arra, hogy fejlesszék magukat, sok egyéni munkát is végeznek, külön taktikai képzést is kapnak, és speciális mátrixokon is tanulmányozhatják, mi várható az ellenfeleiktől."

A kapitány elmondta, óriási a bizalom a csapaton belül, mindent feladatot kritika nélkül végeznek el a játékosok, csak el kell magyarázni, mit miért tesznek.  „Ha bízol bennünk, és ők is bíznak benned, akkor megcsinálják."

A csapat remek feltételek között készülhet, Storck elmondta, mindig hagyják járni a saját útját, ha kér valamit a szövetségtől a válogatottnak, azt kérdés nélkül teljesítik. A profi hozzáállás majdnem mindenütt működik is. Kérdésre elárulta, hogy a csapat felszerelését biztosító sportszergyártóval nem elégedett, mert nem kapták meg időben tőlük a legújabb garnitúrákat a különböző funkcionális ruházatokból, míg más Eb-n szereplő csapatoknak időben leszállították azokat. Storck annak sem örült, hogy nem készült elég mez a szurkolóknak sem.

Itt az ideje leszámolni a múlttal

Storck sokszor nyilatkozta már német lapoknak is, hogy a magyarok mindent Puskáshoz és Aranycsapathoz mérnek, ami nem segíti fejlődést. „A magyarok a múltban élnek, mert nincs másuk, de ez nem folytatható. De miben is bízhattak, hiszen a klubjaik régóta nem szerepeltek jól, így csak a válogatott maradt. Most megkezdődhet a csapat újradefiniálása, a jövőben gondolkodhatunk. Nekem is jó látni a csapat sikere miatt síró, nevető, tapsoló embereket". 

Az eufória a csapaton belül is eluralkodik, Storck úgy látja, hogy ez most felhajtó hatású, nem kell félni tőle, hogy elszállnának.  „A földön kell maradnunk, rendszeresen beszélek velük, és elmondom nekik, megérdemlik, ahol most állnak, mert sokat dolgoztak érte."

A selejtezőkben a legtöbb gólt, hatot Walesszel együtt Magyarország rúgta, de ez nem jelenti azt, hogy gyökeresen megváltozott a taktikánk. „Nem vagyunk Portugália vagy Németország, nem az a csapat vagyunk, ami dominálja a játékot, húsz különböző karakterű játékosból építkezem, de a védekezésre alapozunk, mindig jobban szerettem abból támadni és lecsapni."

A nyolc közé Belgiummal játszunk, a kapitány is a reálisan látja a helyzetet. „Még mindig outsiderek vagyunk, de az elmondható, hogy jobbak vagyunk, mint korábban. Most nem érdekelhet bennünket, hogy mi történt tegnap. A következő lépésünk az, hogy tartsuk ezt a szintet, amit elértünk, de ez sem könnyű feladat."