Hétfőn az élvonalbeli és másodosztályú klubok 19 éves korosztályáért felelős szakembereinek tartott továbbképzést Bernd Storck sportigazgató, valamint Jörg Daniel, az edzőképzés hazai irányítója. Ilyen jellegű kapcsolat és információcsere nem volt az utóbbi években.

A cél egyértelmű: tudományos szempontok alapján fejleszteni a klubokban, az akadémiákon lévő játékosokat.

A 19 éves csapatok után hamarosan majd az egy évvel fiatalabbak edzői lesznek soron, és így tovább, egészen a 15 évesekig.

Storck ugyanis azzal szembesült, hogy a fizikai állapotfelmérésre és a terhelhetőségről visszajelzést adó laktát-teszteket hiába kérte el a kluboktól, nem mérték azokat.

Nem készültek semmiről mérések, nem rögzítették adatbázisba, milyen képzettségi állapotban érkeztek a játékosok, mennyit fejlődtek évről évre, emiatt panaszkodott például egyszer a Vasas Akadémia tulajdonosa, György Tamás.

„Ezt a rendszert nem én találtam ki, nem az én ötletem, ezt Németországban már régóta használják, az elmúlt 15 évben ez volt a módszer. A tejsav mérése jó visszajelzést ad a regenerációról, egy profilt is kirajzol. Azt szeretnénk elérni, hogy a klubok is azonosuljanak azokkal a módszerekkel, amiket a válogatottnál használunk. És ami Németország sikerességét is meghatározta korábban” – magyarázta Bernd Storck.

A klubokat támogatni fogja az MLSZ, hogy ezt vezessék be, és fél év múlva így már megfelelő visszacsatolás érkezik, mennyit fejlődött, milyen állapotban van egy-egy játékos. A számonkérés feltételei is adottak lennének.

És ami ennél fontosabb, egységes lesz a felmérés az ország minden pontján. Ez egy fontos előrelépés, mert korábban inkább az esetlegesség volt jellemző.

Lehet a laktát-teszten kívül más állapotfelmérő rendszert használni, vannak ennél már fejlettebbek és korszerűbbek, ennek megfelelően drágábbak is. Kiindulási pontnak, az utánpótlás felmérésére viszont megfelel.

Storck mellett így a válogatottaknál lévő más szakemberek is láthatják, milyen edzettségi állapotban vannak a játékosok, akiket meghívnának a korosztályos válogatottakba.

Ezekkel a tesztekkel tehetünk egy lépést az egyéni edzéstervek felé, mert az nyilván nem kérdés, hogy ugyanolyan edzés nem egyformán hat két játékosra. Az egyéni képzés rendszerszinten még mindig nem elterjedt, holott egész Európa ebbe az irányba tart.

Storck azzal a példával érvelt, hogy egyre több sprintet kell futni egy-egy meccsen, és annak intenzitása is fontos. Konkrétan és igazoltan: 30 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben a gyors futások száma. Vagyis az erre való felkészítésnél nincs fontosabb, mert annál sikeresebb egy csapat, minél inkább kiemelkedő a játék ezen részében.

A klubok szakemberei most nemcsak elméleti, hanem gyakorlati programon is részt vehettek. Az edzések irányításában is fejlődést szeretnének elérni. Ismert sztori, hogy Storck érkezésekor megállította az edzést, mert nem volt elégedett azzal, amit látott.

Az utánpótlás futballban az edzések megállítása és a hibák megfelelő idejű és hatékony kijavítása a legfontosabb feladat. Nem mindegy, hogy milyen tempónál hibáznak a játékosok, és milyen tempóban végzik a gyakorlatokat. Nem véletlenül beszélt arról Tajti Mátyás a barcelonai akadémiára kerülésekor, hogy ott egészen más a tempó. Ugyanazt csinálják, de egészen más dinamikában.

Az egész magyar futball fejlődése a korosztályos edzések minőségére vezethető vissza. Ha már gyerekkorban napi szinten lötyögés van, arra felnőtt korban borzasztóan nehéz építeni.

Jörg Daniel abban reménykedik, hogy a klubok importálják, használják és továbbadják a most látott módszereket, szemléletüket, és így teremtik meg a sikeresség alapjait. Németországban az ilyen jellegű találkozókra évente minimum két alkalommal sor került, itt is ez a terv.