A tao-programként ismert támogatási rendszer alapvetően egy jó elképzelés lett volna mondjuk Svédországban, Magyarországon azonban az erőltetett fejlesztés ára a rendszerszintű gazemberség. Tévedés ne essék, a magyar futballnak igenis szüksége volt arra, hogy jelentős forrásokat kapjon az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlással foglalkozó szakemberek megfizetésére, és úgy általában a feltételek javítására. Csakhogy az a mód, ahogy egyetlen kormányzati döntéssel sosem látott mennyiségű pénzt zúdítottak a fociba, lényegében minden ellenőrzés nélkül, többet ártott, mint használt.
Hogy miként ügyeskednek az egyesületek a pénzzel, az egy dolog. Az viszont, hogy a rendszer hibái miatt az egyesületek eszközzé teszik a gyerekeket: megbocsáthatatlan.
Megkerülhetetlen tény, hogy az MLSZ csak végrehajtója ennek a történetnek. A szervezet 2011, azaz a program bevezetése óta próbálja utolérni magát, reménytelenül. Amit úgy tessék érteni, hogy a tao-program elindításakor a szövetségben még nem állt fel az ellenőrzésre hivatott részleg, amikor pedig felállt, volt benne nagyjából egy-két tucat ember, akiknek még a benzinköltségét sem fizették. Azóta persze javult a helyzet, de a feladat ettől még reménytelen.
Ilyen viszonyok közt az MLSZ természetszerűleg nem is törekedhetett arra, hogy valóban érdemi, minőségi javulást érjen el az utánpótlásképzésben. Például azért, mert hiába állít fel egy struktúrát, mondjuk a hazai nevelésű játékosok szerepeltetéséhez kötve a klubok anyagi motivációját, ha az állam rendre átnyúl a feje felett, százmilliókat vagy milliárdokat vágva a kitűzött célokra magasról tevő, ámde remek pártpolitikai kapcsolatokkal rendelkező klubvezetőkhöz. Lásd például a Ferencvárost, Mezőkövesdet, Kisvárdát, a Videotont vagy a Balmazújvárost. De a taós támogatások odaítélésénél is durván számít a hátszél. Nyilván nem az MLSZ forszírozta, hogy a Felcsút idén 142-szer több pénzt kapjon, mint az átlag.
Ezért a szövetség kénytelen volt belemenni a játékba, és arra koncentrálni, hogy hozza a számokat. Ha a kormány a taón keresztül évente betol több mint 20 milliárd forintot, akkor cserébe a MLSZ-nek az élete múlik azon, hogy felmutasson valamiféle fejlődést. Leginkább azt, hogy a pénzért cserébe sokkal többen fociznak, mint korábban.
Ezért lett a futballreform Szent Grálja a „tömegesítés”, feledve azt a tényt, hogy egy elbaltázott futballkultúrában a több gyerekből legfeljebb több rossz focistát lehet nevelni, nem pedig jobbat. Mintha azt várnánk, hogy ha sokkal több alapanyagot adunk egy borzasztó szakácsnak, akkor finomabb lesz az étel.
Mivel az MLSZ-nek hoznia kell a számokat, rákényszeríti az egyesületeket, hogy számokat produkáljanak. Hogyan? Egyrészt kötelezte az első, másod- és harmadosztályban induló csapatokat, hogy több korosztályban indítsanak csapatot az országos utánpótlás-bajnokságokban, másrészt az utánpótlásban igazolt játékosok, illetve indított csapatok számához kötötte a tao-támogatás mértékét.
Ami egyrészt megnyilvánul konkrét fejpénzben is, osztálytól függően 125 ezertől 1 millióig, másrészt megnyilvánul abban, hogy minél több gyereket és csapatot ír be a programjába egy egyesület, annál több szakember fizetésére, sportfelszerelésre, pálya bérlésére vagy infrastruktúra fejlesztésére kérhet pénzt. Hiszen a létszám indokolja, hogy szüksége van rá.
Mindennek viszont több súlyos következménye is van. Például az, hogy
Vagy hasonlóképpen igazolnak olyan gyerekeket az utánpótláscsapatokhoz, akiket aztán soha senki nem lát, még csak a pálya környékén sem.
De ez még mindig a kisebbik baj. Ennél sokkal felháborítóbb, amikor utánpótláscsapatokat csak és kizárólag azért indítanak el a korosztályos bajnokságban, majd hajtanak végig az egész évadon, mint a vágóhídon, mert különben a felnőttek nem szerepelhetnének mondjuk az NB III.-ban. Illetve kevesebbet taózhatnának. Ami pénzt egyébként – ezt a fociban tényleg mindenki tudja – így vagy úgy, de a legtöbb helyen leginkább a felnőtt csapat támogatására játszanak át. Mert azt még a hülyék sem gondolhatják komolyan, hogy az önkormányzati vagy a helyi szponzorok miatt lett hétköznapi jelenség, hogy manapság már a megye I.-es csapatoknál is vannak jól kereső játékosok.
A tao átjátszásának ezer és egy módja van, például be lehet írni az első csapat mellett dolgozó szakembereket az utánpótláscsapatok mellé, és máris pénzt kérhetnek a fizetésükre. Régebben még az első csapat játékosait is ki lehetett ilyen módon fizetni, ezt a kaput az MLSZ mára becsukta, de a felnőttek mellett dolgozó vezetőedzőt, erőnléti edzőt és technikai vezetőt simán el lehet számolni mondjuk az U14-es és az U15-ös csapatnál, aztán ellenőrizze valaki, hogy tényleg hárman tartanak-e edzést mindkét csapatnak, és ezért jogosan veszik fel a taós fizut.
A tao körüli visszásságok bemutatásának nincs beszédesebb módja, mint végignézni a korosztályos bajnokságok mészárszékein. A nagy futballreform előtt is voltak persze mínusz többszázas gólarányt produkáló csapatok, de egyrészt kevesebben lógtak ki lefelé, és nem ennyire látványosan, másrészt akkor lehetett azzal takarózni, hogy nincs pénz az utánpótláscsapatokra, szegény ember vízzel főz. Most viszont épp velük lehet szép pénzt keresni. Ami szakmailag és erkölcsileg nagyon más helyzet.
Ma Magyarországon három bajnoki osztályban, összesen ötven különböző csoportban zajlanak az országos, nagypályás korosztályos bajnokságok küzdelmei, beleértve a fiúkat és lányokat, 12–19 éves korig. Ez összesen nagyjából 700 csapatot jelent, aminek körülbelül 10 százaléka brutálisan kilóg lefelé az adott bajnokságból.
A -100 persze egy mesterséges határ, például mert valahol több meccsből jött össze, valahol meg kevesebből, de azért érezhetően jelzi, hogy valami nagyon nem stimmel. Persze a -97-es gólarány sem sokkal jobb, miként egy-két győzelem sem jelent túl sokat, főként, ha azt egy nem megjelenő ellenféllel szemben érték el, vagy egy meccsenként átlagban 10 gólt kapó csapattal szemben, miközben ők is kaptak mindenki mástól majdnem annyit.
Azon viszont tényleg nincs mit magyarázni, hogy tao ide vagy oda, további 13 csapatot annyira a semmire vállaltak az egyesületek, hogy ki kellett zárni őket (illetve kettő visszalépett).
Mielőtt mindenki megnézné magának a legrosszabb utánpótláscsapatok listáját, ne feledje, hogy itt
Szinte mindegy, hogy a játékosok miként élik meg a hétről hétre kapott irgalmatlan zakókat, megaláztatásként, esetleg ők is tudják, hogy részesei egy csalásnak. Nem is tudom, melyik a rosszabb. Sok minden alól fel lehet menteni az MLSZ-t, de ez kimagyarázhatatlan.
Ahogy az is, hogy a rendszer gyakorlatilag nem bünteti, ha egyes csapatok emberhátrányban kezdik a meccset, mert nincsenek ki tizenegyen. Vagy éppen annyira gyengék, hogy az ellenfél áll fel nyolc játékossal tizenegy ellen, és úgy is nyer. Vagy a szünetben szakad félbe a meccs 25-0-nál. Vagy létezhet olyan, magát akadémiának tituláló egyesület (lásd lentebb), ahol a hat nagypályás utánpótláscsapatból kettő utolsó (az egyik pont nélkül), kettőt pedig kizártak, miközben állításuk szerint napi 16 órában dolgozó edzőkre taóztak. Vagy a Puskás Akadémia nagyecsedi partnere, ahol a klubtulajdonos polgármester telekbizniszéhez asszisztálnak a hetente rommá vert gyerekek. Vagy a Puskás fiókcsapata Csákváron, ahol az U18-as csapatban összesen csak öt lány múlt el 17 éves, lőttek is már 16 forduló alatt két gólt, viszont kaptak 317-et.
Mielőtt bárki félreértené, nem az eredményességet kérjük számon ezeken az egyesületeken. Az utánpótlásban természetesen ez másodlagos. Ki lehet kapni úgy is, hogy közben tanul a gyerek. De itt nem erről van szó. Itt nem a gyerekek hosszú távú érdekeit nézik, hanem
És még egyszer: nem mindenki csal, aki taózik, még akkor sem, ha esetleg nulla ponttal áll a csapata a korosztályos bajnokság legalján. Még akkor sem, ha átlagban 10 góllal kapnak ki meccsenként. De az világos, mint a nap, hogy itt valami nagyon nem stimmel.
Ha pedig egy kicsit megkapargatjuk, hogy mi van az irreális jelenségek mögött, akkor gyakrabban derül ki valami disznóság, mint nem. Az alábbi táblázat az április 22–23-i állást tükrözi.
| Bajnokság | Csapat | m. | gy. | d. | v. | r. | k. | g.a. | p. | g.a./m. | rekord vereség |
| U18 Leány Ny. | CSÁKVÁRI TK | 16 | 0 | 0 | 16 | 2 | 317 | -315 | -3 | -19,6 | 0-42 |
| U14 II. D-K | MÓRAHALOM VSE | 21 | 0 | 0 | 21 | 5 | 343 | -338 | 0 | -16 | 0-31 |
| U18 Leány K. | SZEOL SC | 12 | 0 | 0 | 12 | 1 | 194 | -193 | 0 | -16 | 0-32 |
| U14 II. É-Ny | SÁRVÁR FC | 24 | 0 | 0 | 24 | 8 | 352 | -344 | 0 | -14,3 | 0-33 |
| U14 II. Közép-K | DABAS-GYÓN FC | 21 | 1 | 0 | 20 | 19 | 291 | -272 | 3 | -12,9 | 0-23 |
| U15 II É-K | PUSKÁS P. NAGYECSED | 22 | 0 | 0 | 22 | 14 | 276 | -262 | 0 | -11,9 | 0-41 |
| U14 II. Közép B | FERIHEGY VECSÉS | 19 | 0 | 0 | 19 | 17 | 243 | -226 | 0 | -11,9 | 0-22 |
| U14 II. É-Ny | TARR ANDRÁSHIDA SC | 24 | 2 | 0 | 22 | 13 | 294 | -281 | 6 | -11,7 | 0-26 |
| U19 III Közép-Ny | IKARUS-MAROSHEGY | 19 | 1 | 0 | 18 | 15 | 232 | -217 | 3 | -11,4 | 0-25 |
| U15 II. É-Ny | SÁRVÁR FC | 24 | 0 | 1 | 23 | 12 | 263 | -251 | 1 | -10,4 | 0-27 |
| U15 II. Közép-Ny | DIÓSD | 22 | 1 | 0 | 21 | 6 | 223 | -217 | 3 | -9,8 | 22-0 |
| U18 Leány Ny. | BALATONFÜREDI FC | 15 | 2 | 0 | 13 | 14 | 161 | -147 | 6 | -9,8 | 0-19 |
| U19 III D-K | MÉHKERÉKI SE | 15 | 0 | 0 | 15 | 8 | 155 | -147 | 0 | -9,8 | 0-16 |
| U18 Leány Közép | PAKS | 15 | 0 | 1 | 14 | 4 | 150 | -146 | 1 | -9,7 | 0-20 |
| U19 III Közép-Ny | ÉRDI VSE | 17 | 0 | 0 | 17 | 15 | 178 | -163 | 0 | -9,6 | 0-21 |
| U19 III D-Ny | KAPOSVÖLGYE LUE | 20 | 0 | 0 | 20 | 19 | 204 | -185 | 0 | -9,2 | 1-27 |
| U17 III. Közép-K | DABAS-GYÓN FC | 19 | 1 | 1 | 17 | 15 | 190 | -175 | 4 | -9,2 | 0-38 |
| U14 II. Közép-Ny | ÉRDI VSE | 23 | 0 | 0 | 23 | 10 | 219 | -209 | 0 | -9,1 | 0-17 |
| U14 II. Közép-K | SOMOS SE | 22 | 2 | 0 | 20 | 31 | 227 | -196 | 6 | -8,9 | 0-26 |
| U14 II. Közép-Ny | GÁRDONY-AGÁRDI GY. | 22 | 2 | 0 | 20 | 32 | 227 | -195 | 6 | -8,8 | 0-24 |
| U15 II. D-K | MÉHKERÉKI SE | 20 | 0 | 0 | 20 | 10 | 175 | -165 | 0 | -8,2 | 1-20 |
| U14 II. Közép-K | SZANDA FOCISULI SE | 20 | 2 | 1 | 17 | 17 | 180 | -163 | 7 | -8,1 | 0-21 |
| U17 III Közép-K | PÁSZTÓI ULC | 18 | 0 | 0 | 18 | 5 | 151 | -146 | 0 | -8,1 | 0-21 |
| U17 III. É-K | DASE | 24 | 0 | 1 | 23 | 20 | 212 | -192 | 1 | -8 | 2-17 |
| U15 II. Közép-Ny | CSÁKVÁR TK | 19 | 1 | 0 | 18 | 12 | 159 | -147 | 3 | -7,7 | 0-20 |
| U14 II. D-Ny | RÓNA FC DOMBÓVÁR | 20 | 0 | 2 | 18 | 14 | 168 | -154 | 2 | -7,7 | 0-18 |
| U17 II. | SZEOL SC | 24 | 1 | 0 | 23 | 5 | 189 | -184 | 3 | -7,6 | 0-20 |
| U17 III. É-Ny | KAPUVÁRI SE | 22 | 1 | 0 | 21 | 28 | 194 | -166 | 3 | -7,5 | 0-27 |
| U14 II É. | TÁLLYA KSE | 22 | 3 | 2 | 17 | 36 | 200 | -164 | 11 | -7,4 | 0-25 |
| U17 III D-K | MÉHKERÉKI SE | 19 | 0 | 0 | 19 | 11 | 148 | -137 | 0 | -7,2 | 0-16 |
| U15 Leány K. | ÚJPEST FC | 15 | 1 | 3 | 11 | 9 | 115 | -106 | 6 | -7 | 0-19 |
| U15 II. Közép-K | SOMOS SE | 22 | 1 | 1 | 20 | 18 | 171 | -153 | 4 | -6,9 | 2-16 |
| U14 II É-K | NYÍRBÁTOR FC | 21 | 2 | 1 | 18 | 21 | 164 | -143 | 7 | -6,8 | 0-21 |
| U15 II. Közép-Ny | GÁRDONY-AGÁRDI GY. | 21 | 3 | 0 | 18 | 23 | 163 | -140 | 9 | -6,6 | 0-20 |
| U19 III. Közép C | KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI SE | 19 | 1 | 0 | 18 | 22 | 146 | -124 | 3 | -6,5 | 0-14 |
| U15 II É. | TÁLLYA KSE | 22 | 2 | 0 | 20 | 27 | 167 | -140 | 6 | -6,3 | 0-20 |
| U15 II. Közép A | FC DABAS | 22 | 0 | 0 | 22 | 7 | 145 | -138 | 0 | -6,3 | 0-14 |
| U15 II. Közép B | BKV ELŐRE SC | 22 | 1 | 0 | 21 | 24 | 158 | -134 | 3 | -6 | 0-15 |
| U14 II. Közép A | REAC SPORTISKOLA SE | 22 | 1 | 1 | 20 | 15 | 143 | -128 | 4 | -5,8 | 0-13 |
| U14 II. D-K | DAFC SZEGED | 20 | 3 | 1 | 16 | 24 | 138 | -114 | 10 | -5,7 | 0-19 |
| U14 II É-K | FEHÉRGYARMAT SE | 22 | 2 | 0 | 20 | 20 | 145 | -125 | 6 | -5,7 | 0-17 |
| U14 II. D-K | MÉHKERÉKI SE | 20 | 1 | 0 | 19 | 23 | 133 | -110 | 3 | -5,5 | 0-20 |
| U14 II. É-Ny | SZOMBATHELYI H. VSE | 23 | 6 | 0 | 17 | 60 | 183 | -123 | 18 | -5,3 | 0-26 |
| U14 II. É-Ny | KESZTHELYI H. SC | 24 | 5 | 0 | 19 | 42 | 161 | -119 | 15 | -4,9 | 0-21 |
| U15 II É. | FELSŐTÁRKÁNY SC | 22 | 2 | 0 | 20 | 23 | 132 | -109 | 6 | -4,9 | 0-23 |
| U15 II. É-Ny | TARR ANDRÁSHIDA SC | 24 | 3 | 3 | 18 | 15 | 126 | -111 | 12 | -4,6 | 0-12 |
| U18 Leány Ny. | SC SOPRON* | 15 | 1 | 0 | 14 | 10 | 79 | -69 | 3 | -4,6 | 0-13 |
| U19 III. Közép B | FERIHEGY VECSÉS** | 21 | 3 | 1 | 17 | 34 | 129 | -95 | 10 | -4,5 | 0-13 |
* nincs pályán szerzett pontja ** a Vecséssel foglalkozó rész miatt mutatjuk
Kizárt (visszalépő) csapatok:
| Bajnokság | Csapat |
| U19 III D-K | SZEOL SC (Kizárva) |
| U19 III. Közép C | FENOMENON FC UPSE (Kizárva) |
| U17 III Közép C | FENOMENON FC UPSE (Kizárva) |
| U19 III Közép-K | FERIHEGY VECSÉS U-18 (Kizárva) |
| U17 III Közép-K | FERIHEGY VECSÉS U-16 (Kizárva) |
| U15 II. Közép A | MÉSZÖLY FOCISULI SE (Kizárva) |
| U14 II. Közép A | MÉSZÖLY FOCISULI SE (Kizárva) |
| U15 II. Közép B | SZENT PÁL AKADÉMIA FC (Kizárva) |
| U14 II. Közép B | Javítás: a SOROKSÁR SC tévesen szerepelt kizártként az MLSZ adatbankjában. A csapat a Közép A csoportban indult, ahol a 10. helyen áll. |
| U14 II. Közép B | SZENT PÁL AKADÉMIA FC (Kizárva) |
| U15 II. Közép-K | ANGYALFÖLDI SI DSE (visszalépett) |
| U14 II. Közép-K | ANGYALFÖLDI SI DSE (visszalépett) |
| U18 Leány K. | SZEGED 2011 (Kizárva) |
| U18 Leány K. | UTE (Kizárva) |
A szerény, idén alig 16,7 milliót taózó együttes az elnökük elmondása szerint a harmadosztály egyik legkisebb költségvetésből gazdálkodó alakulata. Ami nagyon szép és becsülendő dolog volna, ha nem a gyerekek innák meg a levét. A 14 éveseket hetente 16 góllal verik átlagban, ennek fényében pedig már teljesen érdektelen, hogy a felnőttek a középmezőnyben vitézkednek.
A kölkök 21 meccsből ötször úszták meg tíz kapott gól alatt, kétszer húsznál is többet kaptak, háromszor pedig harminc felett állt meg az ellenfél.
Az U14-eseknél az MLSZ adatbankja egészen érdekes összetételű stábot mutat. Edző nincs, van viszont technikai vezető, „kit manager” és egy tolmács. Utóbbinak talán ahhoz lehet köze, hogy a felnőtteknek szerb edzőjük van, de ez csak feltételezés.
A Sárvár U14 esetében már az is döbbenet, hogy képesek voltak rontani a tavalyi eredményen. Az akkori garnitúrát átlag 12 gólos vereségeken hajtották keresztül, amit idén sikerült bő két góllal megfejelni, 14,2-re. Az U15 egy hajszállal jobb, ők megússzak alig 10,4 gólos zakókkal.
Avagy a harmadosztályú szereplés által megkövetelt kötelező indulást itt is a két legkisebb korosztály szívja meg, méghozzá elég látványosan. Valamit megmagyaráz a dologból, hogy a takarítónak magasabb bért írtak be a programba, mint az utánpótlás vezetőjének.
Azt, hogy a Sárvári FC honlapjának szerkesztője, Szabados Márk miért van beírva az adatbank szerint erőnléti edzőnek három utánpótláscsapathoz is, illetve hogy ennek van-e köze ahhoz, hogy a klub elnökét Szabados Gábornak hívjak, nem tudjuk. Viszont azt azért jó látni, hogy a U14-eseket Szabadoson kívül egy technikai vezető és egy edző is segíti, bár egy pszichológusnak valószínűleg több hasznát vennék.
Az egyik legszebb példája annak, hogy mit képes kihozni egyes csapatokból a tao. A magát akadémiának nevező intézmény hat darab nagypályás utánpótláscsapat nevezését vállalta az idei szezonban, ezek mellé heti 5,5 napon át napi 16 órát (!) dolgozó edzők vannak beírva, összesen hatan. Plusz a bozsikos korosztályokhoz is tartozik egy ilyen sztahanovista, meg van még két normál főállásban dolgozó kolléga, meg egy félállású. Hozzájuk képest a srácok olcsón megúszták, ők a program szerint csak nyolc órát edzenek naponta. Nyilván fatális tévedés, hogy az egyesület honlapján közölt aktuális edzéstervben mindösszesen heti három, délutáni foglalkozás szerepel csapatonként.
A brutális terhelés ismeretében nem csoda, hogy a legtöbben nem bírták ezt a tempót. Hiába vésték be ugyanis a programba a csapatonként maximálisan elszámolható 16 főt, azaz összesen 96 játékost, szeptember 14-én az alábbi kétségbeesett hangú felhívást kellett megjelentetnie a csapat mindenesének a Vecsési Sportpálya Facebook-oldalán, a fradista körökben oly ismerős vezetéknevű Hamberger György profilját használva.
Kedvencem a „jelenleg 11 fő edző, egy fő technikai vezető, és két buszvezető dolgozik a játékosaink eredményességén” mondat, de az egész, úgy ahogy van, tankönyvi anyag. Az akadémia, ahol két héttel a bajnokság kezdete után már a közösségin próbálnak verbuválni egy 70 like-kal bíró oldalon, de közben futja ifjabb Albert Flóriánra, meg az egész bagázsra, aki ott dolgozik.
A kialakult helyzetről pedig saját bevallásuk szerint az tehet, hogy nem bírják a versenyt a környékbeli új utánpótlásklubokkal. Úgyhogy mindenki vigye hozzájuk az unokáját meg gyerekét, mert náluk még a buszsofőrök is fradisták. Ezek után – lehet meglepődni – a vecsési akadémia országos bajnokságban indított hat nagypályás csapatából kettőt kizártak, kettő pedig utolsó helyen áll. Az U19 megússza átlag -4,5 góllal meccsenként, az U14-et viszont rendre kegyetlenül elverik, átlagban majd 12-vel. Amiben szerepe van a létszámproblémáknak is, két meccsen tízen, négyen (!) pedig kilencen kezdtek, de volt, hogy a jegyzőkönyv szerint egy akkor 8 éves kölyköt is be kellett tenniük, hogy meglegyen a létszám. Ez majd három évvel fiatalabb a megengedettnél. Persze lehet, hogy csak elírás volt, mindenesetre a gyereket azóta törölték a rendszerből, ám a meccs jegyzőkönyvén keresztül máig elérhető az adatlapja. Minderre 24,7 millió forint taós közpénzt kaptak az idén.
Gondolnánk, ezt már nem lehet fokozni, de Vecsés még ennél is többet tud. Ugyanis van itt egy felnőtt csapat is, ami a 2010-es évek kezdetétől folyvást merész álmokat szövöget. Hogy mást ne mondjunk, volt már itt edző Urbán Flórián vagy Détári Lajos is. A 2015-ös támogatási időszakban éppen megyei első osztályú együttes a benyújtott programjában kért egy fedett lelátóval kombinált új klubházat, egy összesen mintegy 260 milliós beruházás keretében.
Az indoklás egyszerűen felülmúlhatatlan. Azért kellett az új klubház, mert a vecsési kézilabdások taóztak maguknak egy csarnokot, amit kizárólag csak a régi öltöző helyére lehet felépíteni.
„A Vecsés FC jelenlegi ingatlanának helyén, ami magában foglal öltözőket, vizes blokkot és mindazokat a helyiségeket, melyek előírások egy labdarúgó mérkőzés lebonyolításához a kézilabda klub sportcsarnokot kíván építeni. Megjegyeznénk, hogy a fentebb megnevezett kiszolgáló helyiségek állaga önmagában is megkívánná a teljes újraépítéssel felérő felújítást" – fogalmaznak a programban. Vagyis, ha már így alakult, akkor a mezei, földszintes kis épület helyett felhúznának egy ilyet:
Noha a kézilabdacsarnok végül nem is taóból épül meg, és nem is az öltöző helyén, a klubház-projektben pedig egy kapavágás sem történt, a vecsésiek az idei programjukban annak rendje és módja szerint megpályázták a második ütemhez szükséges 100 milliót. És meg is kapták.
És hogy hol épül végül a kézicsarnok? A Halmi Telepi Általános Iskola udvarán, annak a műfüves pályának a helyén, aminek a felújítására a 2015-ös tao-programban kaptak a focisták 10 millió forintot.
A harmadosztály középső csoportjában vergődő Méhkerék esetében tényleg szinte elenyésző összegekről van szó, idén alig 5,7 millió forint értékben taóztak, tavaly pedig 21 milliót kaptak volna, de csak 7,8-at sikerült begyűjteniük a cégektől. Ennyiből máshol a busz kereke nem jönne ki. Ugyanakkor mégis érdemes kiemelni őket, mivel tökéletesen példázzák, hogy a jelenlegi rendszerben illúzió arra számítani, hogy egy megyei bajnokságba való gárda csak az utánpótlásra tudatosan építve indulhat el a harmadosztályban.
Méhkeréken a négy kötelező korosztály csapatai idén eddig összesen lejátszottak 74 meccset, ebből 73 alkalommal kikaptak. Az U14 dicsekedhet egy győzelemmel, amúgy átlagban 5,5 góllal verik őket meccsenként, az U17-et 7,2-vel, az U15-öt pedig 8,2-vel. Nekik azért nem olyan könnyű, tizenegynél ritkán van több játékosuk, de a Makó ellen például csak tízen, az Orosháza ellen meg csak kilencen jöttek össze. Az U19-esek pedig külön kategória, ők átlagban 9,8 góllal kapnak ki, ezzel egyébként ők az ország második legrosszabb csapata a korosztályban.
Az igazi döbbenet azonban akkor következik, ha megnézzük, hogy kik alkotják az U19-es és U17-es csapatot. 90 százalékban olyanok,
Akik egyáltalán igazolt játékosok voltak már korábban is, azok közül is feltűnően sokan érkeztek a megye hármas Zsadányi FC-től, egy év kihagyással. Vagyis miután a nagyok tavaly feljutottak az NB III.-ba, lényegében összefogdostak kétcsapatnyi civilt, hogy megfeleljenek a követelményeknek.
Megemlítendő még, hogy a csapat tao-programját nem sikerült fellelni a neten, így csak az MLSZ adatbankjára támaszkodhattunk. Ennek alapján minimum érdekes, hogy a négy korosztályból háromnál két technikai vezetőt is beírtak az edző mellé, összesen pedig négy különböző szakember dolgozik ebben a pozícióban az utánpótlásnál, a felnőttek mellett meg egy ötödik. A felnőttek jelenlegi vezetőedzője két korosztályos csapatnál is szerepel technikai vezetőként, illetve egy játékos is betölti ezt a pozíciót, csak remélni tudjuk, hogy rá azért már nem taóznak, mert az illegális lenne.
Az egyik legfurcsább képződmény a listán. A felcsúti intézmény partneregyesületénél sokáig a teljes szerénységben taózgattak, két éve 1,8, tavaly pedig 2,7 milliót kaptak a programjukra. Aztán a mostani időszakban vettek egy nagy levegőt, és kértek közel kétszázmilliót, úgy, hogy a program benyújtásakor nem volt az országos versenyrendszerben induló nagypályás utánpótláscsapatuk. Vállaltak hát gyorsan kettőt.
Az U14-esek egész derekasan helytállnak, két csapatot is megelőznek (mindketten szerepelnek a listánkon), az U15-ösöknél viszont már nagyon nem jött be, hogy a semmiből rántották őket össze. Értsd, két olyan gyerek fordult meg náluk a szezonban, aki nem az idén lett igazolt játékos. Így már nem akkora csoda, hogy közel 12 góllal kapnak ki meccsenként.
És hogy minderre miért volt szükség? A nagyecsedi futballvállalkozás alapítója a „Fitt Tanya” elnevezésű sportkomplexumának felépítését próbálta meg taóból finanszíroztatni, amibe egy nagyméretű focipálya is beletartozott, arra meg mégse kérhetett pénzt a futsalra hivatkozva. Az MLSZ végül nem volt vevő a tervre, de Kovács Lajos úr így is jól járt, egyrészt kapott 20 millió forintot a programra, másrészt a projektre hivatkozva simán áttolta a helyi képviselő-testületen a majdani Fitt Tanya területét alkotó telkek megvásárlását az önkormányzattól, az általa alapított nonprofit Kft. által, aminek egyben ügyvezetője is. A dologban persze segített, hogy ő a polgármester.
Nem vagyunk járatosak a 2016-os nagyecsedi telekárakban, de az összesen mintegy 8 000 négyzetméternyi, a központhoz közel eső telekegyüttesért a bruttó 900 000 forintos vételár elég jutányosnak tűnik. Az Ingatlan.com szerint a nagyecsedi átlagos telekár 1 000 forint négyzetméterenként, a központtól valamivel távolabb eső Honvéd utcában pedig most hirdetnek egy telket 1 565 forintos négyzetméteráron. A Puskás Partner ehhez képest 112 forintot fizetett négyzetméterenként.
A csákvári U18-as lánycsapat a magyar fociban meglévő szédítő kontrasztok jelképe. A Puskás Akadémia fiókcsapatának számító Aquital Csákvár a második vonalban szerepel, ezért kötelező jelleggel kénytelen leány U18-as csapatot indítani a másodosztályban. Az egyesületnél nem erőltették meg magukat különösebben, lényegében az U15-ös csapatot egészítették ki néhány idősebb játékossal, nyilvánvalóan szükséges rosszként tekintve az egészre. Ami akkor is erős vállalás lett volna, ha övék az ország legjobb U15-ös csapata, ám ezzel szemben ez a korosztály jelenleg a saját bajnokságában egyetlen szerzett ponttal tök utolsó.
Így már semmi meglepő nincs abban, hogy a Mészáros Lőrinc óvó szárnyai alá vett és infrastrukturálisan rohamosan fejlődő egyesület színeit képviselő U18-as alakulatból az országos bajnokságok legrosszabb csapata lett. A 16 meccsen elért 2-317-es gólarány felülmúlhatatlannak tűnik (80 perces meccsekről beszélünk), de akkor még nem említettük, hogy ebből két mérkőzést játék nélkül veszítettek el 3-0-ra, egy meccset pedig a szünetben félbeszakítottak, az ellenfél 25-0-s vezetésénél. Mondjuk csoda, hogy addig játszottak, mivel azt a meccset a csákváriak összesen nyolcan kezdték.
A Videoton ellen ennél jobban jártak, Székesfehérváron ugyanis csak hatan jelentek meg, így aztán megúszták a hivatalos háromgólos jóváírással. A Siófok ellen viszont hiába voltak meg tizenegyen, hazai pályán is 42-0 lett a vége. Ha a papíron elért eredményekkel, illetve a nem lejátszott egy félidővel korrigáljuk az összeredményüket, akkor átlagban 3:24 percenként kapnak egy gólt, beleértve a középkezdést, gólörömöt és minden egyebet. A sportfejlesztési programjuk szerint egyébként Csákváron stratégiai cél „a nők aktív bevonása a magyar futball vérkeringésébe”, illetve a „labdarúgás, mint örömszerzési forma biztosítása, mind a játékosok, mind a nézők, szurkolók számára”.
Persze a klubnál volt idő hozzászokni a hasonló eredményekhez, 2013–2014-ben az U14-es srácok 26 meccsen egyetlen pontot szereztek, lőttek összesen 7 gólt, és közben kaptak 473-at. Ehhez képest az idei U15-ös garnitúra 19 meccsen szerzett 3 pontja és mínusz 147-es gólkülönbsége kifejezett sikernek tekinthető.
Az egyesület a legutóbbi sportfejlesztési programjára 162 milliót kapott. A gyerekek növekvő számára hivatkozva többek közt igényeltek félmilliót egy új mosógépre, 250 ezret egy új szárítóra, 15,7 milliót egy új kisbuszra és közel 100 milliót egy új pályára, világítással. Utóbbit arra hivatkozva, hogy nincs harmadik személy által biztosítható hasonló infrastruktúra környéken. Miközben 14 kilométerre vannak Felcsúttól, ahol van úgy 7-8 edzőpálya. A kért támogatást az utolsó fillérig megítélték nekik.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)