Furcsa ötletekkel állt elő a futball szabályait felállító International Football Association Board nevű testület, hogy javítsanak a játékon. A radikális tanulmány, ami az IFAB-elnök, a volt Premier League-bíró, David Elleray neve alatt fut, több helyen meghökkentően változtatna a jelenlegi szabályokon.
A leglényegesebbek:
Néhányat olvasva csak értetlenkedik az ember, néhányon el lehet gondolkodni, és akad olyan is, amire szinte azonnal rávágjuk, persze, legyen így. Nézzük.
A kipattanó eltörlése a 11-eseknél
Nem tudni, ezzel mi a cél, talán hogy csökkentse a káoszt és a vitát az újrarúgatások körül, azaz hogy ki futott be, mielőtt elvégezték volna a rúgást, és újra kell-e rúgatni vagy sem. De hogy ne legyen kipattanó, már elképzelni is fura, az meg tök egyértelmű, hogy a védekező, illetve vétkes csapatot támogatja, azt, aki ellen a 11-est megítélték. Ez pedig ugye már a FIFA jelenlegi iránymutatásával is szembe megy, vagyis hogy a támadófutballt, a támadójátékot kell segíteni. (Páldául, ha egy les eldönthetetlen a bíró/partjelző szerint, a támadó fél javára ítéljen.) Kevesebb lenne a gól, mert a kipattanót sosem rúghatnák be, még azt sem, ami a kapufáról jött ki.
Véleményünk a bevezetésére: nem.
2x30 perc tiszta játékidő
Elméletileg meg lehetne próbálni, mert működik más sportágakban. Célja valószínűleg az, hogy ne menjen az idő az ápolásokkal és a színészkedésekkel, ne legyen lehetőség az időhúzásra. De a futball egyik legegyénibb tulajdonsága a kétszer 45 perc, ami így van 150 éve. Ráadásul az időhúzást a bírók már most is nem csak hogy büntethetik, de büntetniük is kéne: sárga lappal, illetve a félidők végén hosszabbítással. Csakhogy a bírók még mindig elég ritkán osztják ki a lapokat, és még mindig nem teszik rá a kellő perceket, amikor az kellene. Vagyis ez a módosítás itt szimplán a bírói tehetetlenség elsikálásának tűnik. Arról nem beszélve, hogy a futball egyik legnagyobb előnye rengeteg más csapatsporthoz képest a kiszámíthatósága. Egy meccs biztosan belefér két órába, az első félidő 45 plusz pár percbe - vagyis a tévéközvetítések szempontjából tökéletesen tervezhető. A 30 perces tiszta játékidő meccsről meccsre változna, azaz csökkentené a tervezhetőséget, amit a tévések - és amúgy a nézők is - annyira szeretnek.
Újabb indok ellene: megszűnnének a hosszabbításban szerzett gólok, amik a legdrámaibbak a futballban. Vagyis hogy a 92-95. vagy kilencvenbárhanyadik percben dőljenek el a meccsek. Egy drámai elemmel lenne kevesebb, de ezzel rengeteg drámai élménnyel.
Véleményünk a bevezetésre: a futball 2x45 perc plusz hosszabbítás, mióta világ a világ, a 90+ perces gólnál nagyobb katarzis nincs, azaz nem.
A félidőt/meccset akkor lehessen csak lefújni, ha a labda nincs játékban
Jelenleg akkor vet véget a bíró a meccsnek, amikor akar, lehet a labda a pályán, épp akció közben, de lehet kint is. Jópár olyat láttunk, hogy a játékvezető épp egy ígéretes támadást akaszt meg, mert letelt az idő, jó párszor meg még továbbengedi, és a vége gól lesz. Előbbi általában dühítő, utóbbi szokással kiegészítve az egész eljárásmód nem következetes, vagyis talán tényleg jobb lenne, ha a bíró csak akkor fújhatná le a mérkőzést, ha kiment a labda. Támadást így nem akaszthatna meg - ezzel a már emlegetett támadójátékot is segítené.
Véleményünk a beveztésre: igen.
A gólvonalon kezezésnél ítélhesssen a bíró büntetőgólt
Azaz hogy akkor is adhasson meg gólt, ha a labda nem ment át a vonalon. Egyértelműen a 2010-es vébé Uruguay-Ghána ihlette ezt az intézkedést, amikor Luis Suarez a hosszabbítás legvégén kézzel védett egy gólba tartó ghánai fejest a gólvonalon, pirosat kapott, de a büntető kimaradt, majd Uruguay tizenegyesekkel továbbjutott.
Elsőre ésszerűnek tűnik a dolog, de gondoljunk bele, mit csináltunk gyerekkorunkban - vagy még ma is - ha hasonlóan egyértelmű kezezés történt a pályán? Nem, gólt sosem adtunk meg, ha a labda nem ment be, jött valami olyasmi, amiből könnyű volt a kapuba találni. A FIFA itt a büntetőgól helyett inkább alkalmazhatna - kvázi - kihagyhatatlan pontrúgást a kezezés miatt károsult csapat javára. Mondjuk rúghassanak büntetőt az ötös vonaláról, vagy legyen a tizenhatos vonaláról egy üres kapus büntető. Olyasmi, ami biztosan bemegy, és akkor csak bejutott a labda a kapuba, mielőtt gólt ítélt volna a bíró.
Véleményünk a büntetőgól bevezetésére: nem.
A szabadrúgásokat és a szögleteket önmaguknak passzolhassák le a játékosok
Hát ez meg mi a fene? Nagyjából ennyit lehetne hozzáfűzni első blikkre. Elleray azt írta, ezzel gyorsulna a játék, ami kétségtelen, de hogy lenne ez kivitelezve? Megvan a fault, a bíró befújja, a védő megáll, de a támadó azon nyomban továbbszalad? Mi van, ha sárgát ér a szabálytalanság? Azt majd kiosztja később, ha tényleg megakadt az akció? Nem vagyunk benne biztosak, de itt az előnyszabály alkalmazása keveredhet a gyors szabadrúgás elvégzésével. Tisztázni kéne, hogy működjön szabadrúgásoknál, és visszatérni rá.
Szögletek elvégzésénél abból állna, hogy kisszöglet vagy beadás helyett a szögletet elvégző elkezd befelé futni a labdával. De ezt is tisztázni kéne, hogy mikor kezdheti támadni a védekező csapat.
(A tanulmány a bedobásokról nem szól, de ami igazából nem illik a futballba, az a bedobás. Furcsa, hogy miért nem merült még föl, hogy az ember dobhassa magának a labdát - ez tényleg gyorsítaná a támadójátékot -, illetve, hogy bedobás helyett legyen berúgás. Miért kell a futballban mezőnyjátékosnak tudnia dobni? Arról nem beszélve, hogy egy saját tizenhatosnál megítélt bedobás igen kellemetlen dolog, letámadással nagyon könnyen zavarba hozható a csapat, aminek a javára ítélték meg a bedobást.)
Véleményünk az önszabadrúgásra és az önszögletre: elsőre nem, de beszéljünk róla.
Kirúgásnál a labdának ne kelljen elhagyni a tizenhatost, mielőtt a csapattárs hozzáérne
Persze, legyen így. Mert mi van ma? A kapus a csapattársának passzolja a labdát, aki még azelőtt hozzáér, hogy a labda elhagyná a büntetőterületet, mire a jelenlegi szabályok szerint az ítélet, hogy meg kell ismételni a kirúgást. Vagyis hiába a jó letámadás és a zavarba hozott védő, a védekező csapat kap még egy lehetőséget.
Véleményünk: igen.
Az IFAB, illetve Elleray tanulmányát a jövőben több FIFA- illetve UEFA-mítingen megtárgyalják a szakértő testületek, és utána döntenek arról, hogy miket fejlesszenek tovább és miket ejtsenek, vagyis a bevezetésük még nagyon messze van.
A cél a támadójáték növelése és a futball fejlesztése, de azért érdekes, hogy pont most jöttek elő ezekkel a javaslatokkal. A futball ugyanis él és virul:
Ezek után miért akarjuk erőltetett intézkedésekkel jobbá tenni a játékot? Amivel jobbá lehet tenni, szerencsére annak tesztelése már zajlik,
Jelenleg is próbálgatják a rendszert a Konföderációs Kupán, teljes sikerrel. Lelkesítő, hogy különösen a leseket sikerül a videó alapján kiszúrni, négy videós segítségből három lest - vagy nem lest - leplezett le gól előtt.
A legutóbbi nagy intézkedés a gólkamera volt, azaz 2017-re biztosan el tudjuk dönteni, bent volt-e a labda a kapuban, úgy tűnik, mindjárt sikerül kiterjeszteni ezt a futball másik ekzakt szabályára, a lesre is. Ez ugyanis nem véleményes dolog, mint a megrúgta-nem rúgta, véletlen vagy szándékos kéz volt-e típusú esetek, hanem egyértelműen eldönthető: les volt vagy sem.
Ha ezt is el tudjuk dönteni, a futballpályán már olyan nagy baj nem lehet, legalábbis újra nagyot léptünk afelé, hogy a bírói hibákat kiküszöböljük.
A futball szabályai nagyjából változatlanok 150 éve, olyan tökéletesen lettek megalkotva, hogy valójában hozzájuk sem kellett nyúlni, és a sportág a legnépszerűbb lett a világon, nem is kicsivel. A videós segítség még inkább tökéletesíti ezeket a szabályokat, illetve segít betartatni azokat.
A játék jövője Elleray és az IFAB intézkedései nélkül is ígéretes.