Az MLSZ 2010-ben tízéves stratégia tervet készített, melynek hatodik pontja foglalkozott a nézőszámmal és a stadionokkal. A stadionfejlesztéssel kapcsolatban nem lehet hibát felfedezni, hiszen az állam önti a pénzt az új létesítményekbe. De a nézőszámmal már komoly gondok vannak. A tanulmány szerint 2014-re az átlagnézőszámot 4,5 ezer főre, majd 2020-ig 8 ezer főre kell növelni.

Megbukott a nagy álom

Ehhez képest 2913 volt az átlagnézőszám három évvel ezelőtt,

2012 óta egyszer sem emelkedett három ezer fölé, négyezer 2002-ben volt legutóbb. Az MLSZ által megálmodott 4,5 ezret 1999-ben, a nyolcezret 1988-ban sikerült legutóbb elérni, amikor a Ferencvárosnak 17 067 volt az átlagnézőszáma és a Videoton, a Győr, a Békéscsaba is 8000 felett zárt, míg a Pécsi MFC majdnem elérte ezt.

Év	Az NB I. átlaga	Legjobb magyar	Az átlaga
2017	2.695	Ferencvárosi TC	6.721
2016	2.628	Ferencvárosi TC	7.737
2015	2.502	Ferencvárosi TC	8.532
2014	2.913	Ferencvárosi TC	8.447
2013	2.806	Diósgyőri VTK	6.424
2012	3.828	Diósgyőri VTK	7.800
2011	2.763	Ferencvárosi TC	5.773
2010	3.007	Ferencvárosi TC	5.323
2009	2.952	Haladás	6.167
2008	2.631	Debreceni VSC	4.767
2007	2.518	Debreceni VSC	6.633
2006	3.063	Debreceni VSC	6.740
2005	3.319	Diósgyőri VTK	6.487
2004	3.438	Ferencvárosi TC	6.385
2003	3.450	Ferencvárosi TC	7.306
2002	4.029	Zalaegerszegi TE	9.211
2001	4.060	Ferencvárosi TC	8.150
2000	3.686	Zalaegerszegi TE	6.313
1999	5.009	Diósgyőri VTK	9.706
1998	5.788	Ferencvárosi TC	12.647
1997	4.443	Ferencvárosi TC	9.951

A mostani őszi szezont vizsgálva 2789 fő tekintette meg átlagban a magyar bajnokikat, ami

mint a 2017-es éves átlag. Lehetne örülni is, hogy három éve nem volt ilyen magas a szám, de semmi okunk rá. A növekedés elenyésző, ráadásul ez az adat a stadionok kihasználtságát tekintve 32,03 százalékot jelent, és a közép-európai országokat vizsgálva csak Szlovéniát, Szlovákiát és Szerbiát előzzük vele.

A lengyelek lehetnek büszkék, 21 éve nem volt ennyi néző náluk. Két olyan csapatuk is van – a Górnik Zabre és a Lech Poznań – ahol húszezer feletti az átlagos nézettség. Heten vannak tízezer felett és csak egyetlen csapatuk van, amely nem érte el a magyar átlagot.

A stadionok átlagos befogadóképessége az ukránoknál és a lengyeleknél a legmagasabb. Ez nem is véletlen, hiszen a 2012-es Eb-re nyolc ukrajnai, illetve lengyelországi stadiont építettek vagy újítottak fel.

	Átlagnézőszám	Stadionok átlagos befogadóképessége	Kihasználtság
Lengyelország	10259	22099	46,12%
Ausztria	6669	18164	36,71%
Csehország	5516	10356	52,63%
Ukrajna	4586	26544	17,27%
Románia	3069	16828	18,23%
Horvátország	2963	14650	20,22%
Magyarország	2789	10970	25,42%
Szlovákia	2226	7293	30,52%
Szerbia	1796	12707	14,13%
Szlovénia	1209	5832	20,73%

Ami a stadionok kihasználtságát illeti, nyugodtan kijelenthető, Európa ezen részén nagyjából konganak a lelátók ürességtől. A cseheknél valamivel több, a lengyeleknél valamivel kevesebb, mint félház van meccsenként. A magyar stadionok nagyjából a középmezőnybe tartoznak, míg a horvát, román, ukrán és a szerb bajnokság adatai még lehangolóbbak.

Magyarországon – ahogy az elmúlt négy évben mindig – megint a Ferencvárosé a legmagasabb átlagnézőszám. A tavalyi 6721-et most alaposan felülmúlva 9026, amelyen nagyot lökött a szurkolók beengedése utáni, botrányos, Debrecen elleni telt házas meccs. A Fradit a Debrecen, majd az Újpest követi. Ezekhez az adatokhoz azt is figyelembe kell venni, hogy a Videoton, a Diósgyőr és a Vasas stadionja éppen épül, a Haladásé pár hete lett kész, így ezek a csapatok albérletben voltak kénytelenek játszani.

Kihasználtságot viszont csak kis stadionokkal lehet elérni, ezt mutatja a Mezőkövesd és a Balmazújváros hatvan százalék feletti eredménye. Az viszont tényleg nagyon csúnya képet fest, hogy a Debrecen 4071-gyel úgy lett második, hogy mindössze

A Felcsútnak meg hiába van kisebb stadionja, a felét sem képes feltölteni. Az adatok láttán komolyan felmerül, hogy miért kellettek ekkora létesítmények, vagy egyáltalán minek kellettek - az MLSZ koncepciója ezen a szinten is megbukni látszik.

Magyarország	Átlag nézőszám	Stadion befogadóképessége	Stadion kihasználtsága
Ferencváros	9026	23700	38,08%
Debrecen	4071	20340	20,01%
Újpest	3337	13501	24,72%
Mezőkövesd	2712	4183	64,83%
Budapest Honvéd	2456	10000	24,56%
Haladás	2282	9859	23,15%
Diósgyőr	2203	20340	10,83%
Videoton	1905	3816	49,92%
Balmazújváros	1540	2435	63,24%
Vasas	1437	13501	10,64%
Felcsút	1389	3816	36,40%
Paks	1104	6150	17,95%

Hol a helyünk Közép-Európában?

A lengyel dominanciát már fentebb bemutattuk, így semmi meglepő nincs abban, hogy az összesített listán a legjobb tízben hat lengyel csapat van, összesen 13 olyan a térségben, amelynek átlagnézőszáma meghaladta a 10 ezret, és 18 olyan, ami az MLSZ álomhatárának számító nyolcezret átlépte.

A legjobb magyar, a Ferencváros 16. a listán, míg a Debrecen a 48., az Újpest a 55. helyen áll a 128 fős rangsorban, amelynek legvégére a szlovák Senica került, szerény 105 nézővel meccsenként.

Csapat	Átlagnézőszám	Stadion befogadóképessége	Stadion kihasználtsága
Górnik Zabrze	22619	24413	92,65%
Lech Poznań	20688	43269	47,81%
Rapid Wien	19878	28666	69,34%
Legia Warsaw	16589	31800	52,17%
Wisła Kraków	15951	33326	47,86%
Śląsk Wrocław	14678	42771	34,32%
Slavia Praha	12291	20232	60,75%
Dinamo Kijev	11742	70000	16,77%
Lechia Gdańsk	11365	43615	26,06%
Hajduk Split	11285	35000	32,24%
Sparta Praha	10672	18944	56,33%
Sturm Graz	10504	16764	62,66%
Jagiellonia Białystok	10360	22432	46,18%
Viktoria Plzen	9940	11700	84,96%
Crvena Zvezda	9533	52000	18,33%
Ferencváros	9026	23700	38,08%

Amúgy is érdemes egy pillanatra megállni a szlovák bajnokságnál. Bár átlagnézettségben és kihasználtságban is a térség középmezőnyéhez tartoznak, nagyon furcsa, hogy a korábbi legjobbnak számító Slovan mennyire nem érdekli már a pozsonyi embereket. A klub otthonául szolgáló Stadion Pasiensky jó, ha egytizedét használják ki, 1221 fő az átlagnézőszám úgy, hogy többször is kevesebb, mint ezer néző figyelte a hazai meccseket. Sőt volt olyan, hogy csak 295-en váltottak jegyet.

Stadionfejlesztések Közép-Európában

Ami a szlovák stadionfejlesztési projekteket illeti, a DAC idén kapott új, 12 700 fős létesítményt. A költségek elérték a 22,5 millió eurót (valamivel több, mint 7 milliárd forint). Ebből 3,9 millió eurót az állam invesztált, 4,6 millió eurót a klubtulajdonos, Világi Oszkár adott bele, míg a Mol Csoport 2 millió euróval támogatja az építkezést. Emellett a stadion már most is a csoport nevét viseli - MOL Aréna. A fennmaradó összeget banki kölcsönökből pótolták ki.

Rövidesen átadják az új Tehelne Poljét, a Slovan régi otthonát, a nemzeti válogatott stadionját. 2009-ben zárták be, 2013-ban teljesen lebontották. A 60 millió eurós (18,8 milliárd forint) költségvetésű, 22 500-as új arénát 2018-ban adják át.

A többi csapatnál sem állt meg a stadionépítési láz. Zsolnán az ország egyik legmodernebb stadionját avatták 2012-ben. Ezt is überelve 2015-ben nyitották meg az ország legnagyobb futball-létesítményét, a Spartak Trnava otthonát, a Štadión Antona Malatinskéhót, amely 28 millió euróba került és 19 200 nézőt fogad be. A válogatott a nyitás után ide költözött át Zsolnáról. A többi élvonalbeli csapat sem panaszkodhat, az elmúlt három évben kivétel nélkül mindegyik stadionját felújították.

Ukrajnában és Lengyelországban más volt a motiváció. A két ország 2012-ben közösen rendezte az Európa-bajnokságot, így 4-4 város kapott teljesen új, vagy felújított stadiont. A lengyel Wroclaw 42 771-es (54 milliárd forint), Gdansk 41 620-as (64,1 milliárd forint), Poznań 43 296-os (csak a átalakítás 56,4 milliárd forint) stadiont kapott. De 2011-ig szinte az összes stadionban végeztek újjáépítési munkálatokat, amelynek az összköltsége meghaladta az 50 milliárd forintnak megfelelő összeget.

Horvátországban egy kicsit más a helyzet. Rijeka és a Mészáros Lőrinc által irányított Eszék új stadiont avat rövidesen, (az alábbi kisfilmben meg lehet nézni, milyen opciók vannak). Mellette Vinkovciban is építkeznek, a tervekig már eljutottak. Az, hogy milyen pénzekből és mennyiért, azt még senki nem tudja - ez a legnagyobb gond déli szomszédunknál, amelyet a Dinamo Zagreb és a válogatott otthonául szolgáló Maksimir Stadion fejlesztésén keresztül vezet le a horvát Index egy korábbi cikke.

A Maksimirt 2011-ben újították fel, és a Wembleyhez hasonlították. Nem azért, mert annyira modern, olyan nagy, vagy olyan szép, mint a londoni, hanem

(A Wembley 90 ezres.)

A cikk szerint 3,65 milliárd kunába, mintegy 153 milliárd forintba került. Összehasonlításképpen a müncheni Allianz Arena ennél 140 millió euróval olcsóbb volt: 340 millió euró, míg a horvát büszkeség 480 millió euró.

Ausztriában a Rapid kapott 2016-ban 25 ezres, teljesen új otthont, 53 millió eurós költséggel építették fel a Allianz Stadiont. A városi rivális Austria Wien 2018 közepén foglalhatja el a 17 500-as Generali Arenat, amelybe a klub invesztált 42 millió eurót.

A csehek már túlvannak a legfontosabb építkezéseken, Prága pont azért lépett vissza a 2020-as Eb-rendezéstől, mert nem akart még egy új, az UEFA kritériumrendszerének megfelelő stadiont felhúzni. A meglévőket az elmúlt 2-3 évben modernizálták. Egyedül a kilencvenéves, brnói stadion kapott nagyobb, 1,2 milliárd forintnyi átalakítást.

(Amikor mégis beruházott, mint Craiovában, a 30 ezres, 55 milliós stadionnál tette, olyan építészeti hiba csúszott be, amin aztán fél Európa nevetett.)

Szerbiában, ahol messze a legalacsonyabb az érdeklődés és a kihasználtság is, nem is történt komolyabb építkezés az elmúlt években.

Nálunk megvalósult az MLSZ álma, az NB I.-ben szereplő 12 csapat közül 2014 óta nyolc kapott, vagy fog kapni teljesen új stadiont.

Az atlatszo.hu kimutatása alapján ebből 37,6 milliárd forint közpénzt költöttek az élvonalbeli csapatokra.

Csapat	Átadás éve	Stadion	Költség
Ferencváros	2014	Groupama Aréna	19,5 milliárd
Debrecen	2014	Nagyerdei Stadion	13,5 milliárd
Felcsút	2014	Pancho Aréna	3,8 milliárd
Mezőkövesd	2016	Városi Stadion	1,25 milliárd
Balmazújváros	2017	Városi Sportpálya	0,64 milliárd
Újpest	2017	Szusza Ferenc Stadion	0,8 milliárd
Videoton	2018	Sóstói stadion	14,7 milliárd
Haladás	2017	Rohonci úti stadion	15 milliárd
Paks	2016	Fehérvár úti stadion	1,4 millárd
Diósgyőr	2018	DVTK-stadion	10,8 milliárd
Vasas	2018	Ilovszky Stadion	4 milliárd
Honvéd	?	Bozsik Stadion	5,5 milliárd
		Összesen	90,89 milliárd

Forrás: 444.hu

Nem mehetünk el szó nélkül a legnagyobb magyar projekt, az épülő Puskás-stadion mellett, amelyben 2019 őszén már meccset, 2020-ban Európa-bajnoki mérkőzéseket akarnak játszani. A stadion épül, csak épp nem annyiért, mint tervezték, a költségek az ötszörösükre nőttek:

2011-ben 35 milliárdról beszélt a kormány, 2013-ban 60-80 milliárdról, 2014-ben 90-100 milliárdnál jártunk, 2015-ben pedig egy 90-110 milliárdos költségkeretre mondta azt a projektet frissen átvevő kormánybiztos, hogy a terveket megnézve aggódik, mert ebbe sem fognak beleférni.

Emlékeztetőül: a Bayern-stadion 340 millió euró volt.

Borítókép: Egy ferencvárosi szurkoló a labdarúgó OTP Bank Liga 13. fordulójában játszott Ferencváros - Honvéd mérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2016. október 22-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI.