A madridi csapat ritkán van ennyire lemaradva a rivális Barcelona mögött a bajnokságban. Jól látni azt is, hogy mi a probléma, de hogyan fogja ezt orvosolni az edző Zinedine Zidane?
A 18. forduló után a Barcelona első a spanyol bajnokságban, a Real Madrid 16 ponttal lemaradva negyedik. Ez úgy is megdöbbentő, hogy a Realnak van egy elmaradt mérkőzése a klub-vb miatt, azaz csak 17-szer játszott. Ha győzelemnek vesszük azt a meccset, a 13 pont is rengeteg, négy győzelem és egy döntetlen.
Mi lehet a gond a csapatnál, ami múlt tavasszal végigverte a spanyol ligát és a Bajnokok Ligáját, és besöpörte mindkét címet? A spanyol Marca ezt próbálja feszegetni, és rámutatott egy érdekes statisztikára:
Ha a meccseket a 45. perc után fújnák le, a Madridnak 39 pontja lenne, héttel több, mint most van. Három ponttal mennének a második Barcelona előtt, ami 12 pontot veszítene a második félidők nélkül, 36-tal állna. A Real az első félidőkben 23 gólt szerzett és hatot kapott, ami eléggé rendben van, csakhogy a szünet után mindössze 9-et rúgott és 10-et szedett be.
Ez már kevésbé oké. Főleg, ha a Barcával összevetjük: ők 32-t rúgtak a második félidőkben és csak négyet kaptak. Az első félidőkben jóval kevésbé erősek, 12-t szereztek, hármat kaptak. A két csapat ellentétes, amíg Messiék rákapcsolnak a második 45 percben, addig Ronaldóék visszaesnek.
Talán a legszembetűnőbben a december 23-i Clasicón mutatkozott meg a probléma, amikor a Barcelona 3-0-ra győzött a Bernabeuban - mindhárom gól a félidő után esett.
A Real háromszor vezetett legalább két góllal a szünetben ebben a bajnokságban - Deportivo, Eibar, Sevilla - ezeket a meccseket meg is nyerte. Vasárnap 2-1-re ment Vigóban, a Celta ellen, a vége 2-2 lett. Zinedine Zidane, a Madrid edzője is erre világított rá a meccs után.
A második félidő, le kellett volna játszanunk a második félidőt. Nagyon jók voltunk az első 45-ben, de a másodikban kevésbé.
Úgy tűnik, fizikálisan esik vissza a csapata a hajrára, pedig a tavasszal épp ez volt a legnagyobb erőssége: mindenkit lenyomtak erőből és lendületből. Ez az erő és lendület most jóval kevésbé látszik a Realon, pláne az utolsó fél órákban.
A Celta vasárnap egyértelmű büntetőt harcolt ki a 72. percben, amit kihagyott, de Ronaldóéknak ezt a pszichikai fölényt sem sikerült kihasználniuk, a középcsapat 10 perc múlva egyenlített, ráadásul akcióból.
Hiányzik-e valaki a Madridból, merül fel a kérdés, a válasz pedig egyszerű: többen is. Zidane a nyáron két cserejátékost, ám egyben kulcsembert hagyott távozni, és elengedett egy harmadikat, aki abszolút kiegészítő volt, de most nagyon jól jönne.
Morata+Mariano=23 gól, de nem is ez a 23 gól hiányzik most a Realnak, hanem az a játékidő, amit az ő pályára lépésükkel - és Jameséval - Cristiano Ronaldo, Benzema és Isco pihenéssel tölthetett. Főleg a két csatárnál szembetűnő, hogy
De Isco négy gólja sem sok, főleg, hogy hármuk közül ő játszott a legtöbb bajnokin, 15-ön.
Nagyjából egy éve mi is írtunk róla, hogy Zidane Ronaldót többször mellőzte fontosabb meccseken is, mint mondta, a portugál 32 évesen már jobb, ha hetente csak egyszer játszik. A spórolás eredménye meg is lett, Ronaldo a kieséses meccseken szétszaggata a hálót, a Madrid megvédte a BL-címét, ő pedig gólkirályként zárt. A bajnokságban közben termelt helyette Morata és James, nem volt gond a helyettesítése.
Zidane hibáját, hogy a távozó támadók helyére a nyáron nem hozott embert, már a szezon elején, néhány hét után elismerte. Adott is lehetőséget a fiataloknak, igaz, egy tavalyi dzsókert, Lucas Vazquezt kevesebbet játszatott. Betette Borja Majoralt, Dani Ceballost és Marcos Llorentét, akik nem is okoztak csalódást. Nyolc, hat és hat meccsen szerepeltek, ám hármuknak mindössze 540 perce van bajnokin, és csupán három gólt lőttek a bajnokságban: kevés idő, kevés gól, Zidane még nem bízik bennük eléggé.
A védelemben tavaly Nacho volt a szuperbeugró, aki pótolta a Sergio Ramos-Pepe-Varane trió bármelyik hiányzó tagját. Ő rendelkezésre áll most is, a nyáron távozott Pepe, egy kulcsember, érkezett Jesus Vallejo, és felhozta Zidane a B csapattól Achrafot. Az újak közül csak a jobbhátvéd Achrafot vetette be huzamosabb ideig - mikor a fix jobb-bekk, Carvajal sérült volt -, remekül játszott, a Sevillának gólt is rúgott.
Eddig azt látjuk, a csatársorban megvan az utánpótlás, de Zidane nem adott nekik annyi feladatot, mint tavaly Moratának és Jamesnak. A védelemben is hasonló a helyzet, mert Vallejo és Theo Hernandez - pedig őt szép pénzért, majdnem 30 millió euróért igazolták - szintén csak akkor játszik, ha a menők sérültek.
Aki mindig kezd, az Marcelo, a balhátvéd. A Marca megpróbálta ráhúzni a vízes lepedőt, ugyanis a 16 bekapott realos gólból 6 az ő oldaláról jött, azaz 40 százalék. A brazil túl sokat megy előre, és nem ér vissza, ami két okra vezethető vissza:
Marcelo töretlenül élvezi Zidane bizalmát, akik még talán nála is fixebbek a kezdőben, azok a középpályások: Kroos, Casemiro és Modric csak akkor kerül ki a kezdőből, ha sérült vagy eltiltott. Még a brazil egy meccset hagyott ki lapok miatt, Zidane még egyszer pihentette, így szinte mindig velük kezd. Az előző szezon kulcsmeccseit is végigjátszották, zsinórban tolják végig a hajtósabbnál hajtósabb rangadókat. Egy-egy kevésbé erős ellenfélnél Modricot vagy Kroost elvétve leváltja Isco, de ennyi, megnyugodhatnak, ha egészségesek, ők játszanak.
A Madrid nehézkességének oka összetett, annyi biztosanak tűnik, hogy
Utóbbira ott van Zidane helyében az adu, a Real Madrid bármikor igazolhat, de most végképp, január van, megnyitott a transzferkapu. Az edző viszont kapásból kizárta az egyszerű utat, kijelentette, neki nem kell új futballista, megoldja erőből a dolgokat.
Ha pedig így lesz, ahhoz meg kell talánia a szupercseréjét, legalább a csatársorba. A vicc, hogy ott ül, úgy hívják, Marco Asensio, ő Spanyolország legnagyobb tehetsége. Miután augusztusban oda-vissza gólt lőtt a Barcelonának a két Spanyol Szuperkupa-döntőn, majd a második bajnoki fordulóban kettőt lőtt a Valenciának, a padon találta magát, és azóta csak kétszer talált be újra a ligában. 15 meccséből hatszor csereként jött be.
A korai bizalom után mintha kételkedni kezdett volna benne Zidane, de legalábbis nem jött tőle ősszel az a lépés, amire számítani lehetett - nem csoda, ehhez nem is játszott eleget.
Hogy az egyre kevésbé szupertriónak tűnő Modric-Kroos-Casemiro hármasba hogy nyúl bele Zidane, vagy belenyúl-e egyáltalán, nem tudni, de nagyon úgy tűnik, hogy kellene. Legjobb idei bajnokijukon, amikor 5-0-ra verték a top4-es Sevillát, és már a szünetben 5-0 volt, Casemiro helyett Asensio és Lucas Vazquez is kezdett a két szélén, a hármas középpályát négyesre cserélte Zidane - a módosítás több mint bejött.
A héten a két bajnoki között a Real a másodosztályú Numanciát fogadta 3-0-ás előnyről Spanyol Kupa-visszavágón, Zidane az összes sztárját pihentette, abszolút B csapatot küldött ki: 1-0-ra, 2-1-re is vezettek, a vége 2-2 lett. A Marca másnap azzal a címmel jött ki, "Még a cserék is", utalva rá, ugyanazt az elgyengülést mutatták, mint a nagycsapat.
Sérülést halmozott sérülésre ősszel a szélső, vasárnap játszott először kezdőként bajnokin szeptember 20-a óta. Két gólt szerzett, látszik, hogy ugyan kényszerből, de kipihente magát az ősszel. Decemberben csereként lőtt gólt a Klub-vb-n, két gólt készített elő, szintén csereként, a Spanyol Kupában. Ha egyben marad, tőle indulhat a Madrid talpraállása.
Szombaton a Bernabeuba a Villarreal megy, jó kis csapat, rögtön a közvetlen élmezőny mögött áll, Zidane-nak ellenük kell megkezdenie 2017-es szupercsapata újraélesztését.
A 16 vagy 13 pont lemaradás a Barcához képest nagyon sok, de minden rosszban van valami jó: így figyelhet csak a BL-re, elég egy hónap múlva, február közepén újra topformában lenniük az embereinek. A teszt kemény lesz, a Paris Saint-Germain megy Madridba. Ott és a majdnem egy hónappal későbbi visszavágón derül ki, Zidane mentőakciója sikerrel járt-e.