Két visszavágóval folytatódtak kedd este a Bajnokok Ligája nyolcaddöntői. Rómában a sorsolás után valamivel esélyesebbnek tartott hazaiak egy nagyon szoros és igen feszült meccsen elért 1-0-s győzelemmel harcolták ki a továbbjutást a Sahtar Doneck ellen, míg a Sevilla hatalmas meglepetésre Manchesterben verte meg 2-1-re a Unitedet, és jutott a legjobb nyolc közé.
Jose Mourinho az első mérkőzésen egyértelműen a döntetlenre játszott, és egy kifejezetten védekező csapatot küldött pályára. A Sevillában megszerzett 0-0-s döntetlen ismeretében a legtöbb manchesteri szurkoló egy lényegesen támadóbb felfogásban játszó csapatot remélt az edzőtől, ám ehelyett Mourinho a már-már védjegyének számító antifutballal indult neki a párharcnak hazai pályán is. Amit viszont senki nem gondolt volna, hogy a nála lényegesen tapasztalatlanabb és edzőként szinte semmilyen komolyabb eredménnyel nem bíró Vincenzo Montella valósággal leiskolázza a meccsen a portugált. Pedig pontosan ez történt.
A Sevilla lényegében az egész első félidőben dominálta a mérkőzést, ami nem kis szó az Old Traffordon. Az pedig különösen szembeötlő volt, hogy Montella csapatának mintha sikerült volna teljesen a maga javára fordítania azt a lélektani alaphelyzetet, amit az első meccs eredménye kínált. Nevezetesen, hogy egyetlen szerzett góllal bármikor a tönk szélére tudták lökni a Unitedet. Nem támadtak különösebben veszélyesen, nagy helyzetük sem nagyon volt, viszont jól tartották a labdát és remekül zártak védekezésben. Pontosan olyan "rossz" meccset csináltak a találkozóból, amire szükségük volt, és amilyet José Mourinho szokott csinálni az ilyen mérkőzésekből. A Manchester szinte egyáltalán nem tudott kibontakozni, nemhogy elsöprő hazai rohamokról nem beszélhettünk, de szinte helyzet is alig volt az első 45 percben.
A szünetben egyik edző sem cserélt, ami Mourinho esetében volt inkább meglepő, egyrészt csapata mutatott játéka miatt, másrészt, mert mégiscsak olyan játékosokat jegelt a padon, mint Pogba vagy Mata, akik talán hozzá tudtak volna tenni valamit a United támadójátékához. Az már lényegesen kisebb meglepetés volt, hogy Montella sem variált, bár az sem látszott igazán, hogy gól nélküli döntetlennél miként képzelt jobb eredményt elérni az olasz edző.
Aztán második félidő közepén kiderült, de addig még feljegyezhettek pár helyzetet mindkét oldalon, főleg a Sevilla járt közel a gólhoz. Miből is jól érzékelhető, hogy a szünetet követően lényegesen nagyobb intenzitással támadtak a csapatok, illetve a 60. percben Pogba is bejött, bár túl sokat nem tett hozzá a játékhoz.
A szupercsere címet egy másik francia vitte el, a Sevilla mezében. A Montella által csak a padra jelölt Ben Yedder elég különleges játékos, általában egy jó átlagos csatár szintjét hozza, viszont időről-időre elkapja a fonalat, és olyankor hihetetlen hatásfokkal szórja a gólokat.
Kedd este pontosan 87 másodperce volt a pályán, amikor lényegében az első érintéséből megszerezte a vezetést a Sevillának, ezzel végtelenül mély gödörbe taszítva a Manchestert.
Aztán a második labdaérintéséből ismét gólt szerzett, és ezzel lényegében el is döntötte a meccset.
Bár a hosszabbítással együtt egy bő negyedóra még hátra volt, nem igazán volt benne a levegőben, hogy a United hirtelen elkezd parádézni, és berámol három gólt.
Mourinho gyorsan behozta Matát és Martialt, a nézőkben meg felmerült, hogy a csapatuk helyzetében talán jobb lett volna egy kicsit korábban – mondjuk az első perctől – felvállalni a támadójátékot, és nyíltan rámenni a győzelemre a taktikázgatás helyett.
Innentől kezdve aztán már ment a United az eredmény után, ahogy bírt, és amikor a 84. percben Lukaku begyötörte a szépítést (1-2) még talán az is felmerült valakiben, hogy most jön egy újabb legendás manchesteri fordítás. De nem jött.
A döntetlenhez a legközelebb egy Kjaer kezezést reklamálva jutottak, amiért büntetőt szerettek volna, ám ezután Ben Yedder lőhette volna meg a harmadik gólját egy óriási ziccerből, majd jöttek az időhúzó cserék és pár taktikai sárga lap és vége is volt a meccsnek. A Manchester United kiesett, Mourinho pedig kénytelen volt gratulálni legyőzőjének. A Sevilla egyébként még sosem nyert Angliában nemzetközi kupameccset.
Miután az első mérkőzésen Ukrajnában 2-1 volt az eredmény a Sahtar javára, kedd este a legfontosabb kérdés az volt, hogy a győzelem ér-e majd többet a visszavágó után vagy az idegenben szerzett gól. Az első félidőt követően nem sokkal jutottunk közelebb a megoldáshoz, mert bár a Roma játszott talán jobban, igazán nagy helyzete nem volt, a bírói felfogás pedig kifejezetten a keménykedő ukránok stílusát segítette, így az összkép teljesen kiegyenlítettnek volt mondható.
A második félidő 7. percében aztán a korábban csak helyzetecskékig jutó Edin Dzeko megszerezte a Romának a vezetést, és ezzel alaposan megváltozott a meccs képe.
A Roma a szerzett gólt követően magabiztos lett, és Gerson révén tovább növelhette volna előnyét, ám a Cengiz Under helyére nem sokkal korábban beálló szélső túl sokáig várt, és végül beleléptek a lövésébe.
A 79. percben aztán egy újabb hatalmas lépést tett a siker felé a hazai csapat, illetve inkább az ellenfele az ellenkező irányba, ugyanis Ivan Ordecet a Sahtarból kiállították.
Ezt követően elszabadultak az indulatok a pályán, amiből egy egész komoly lökdösődés kerekedett. Mint kiderült, a rómaiak azon kapták fel a vizet, hogy a sahtaros Ferreyra kilökött a reklámtáblán túlra egy labdaszedőt. Feszültség tehát jutott a végére bőven, gól viszont már nem, így a Roma lépett tovább a negyeddöntőbe.
Bajnokok Ligája, nyolcaddöntők, visszavágó mérkőzések:
Borítókép: Jason Cairnduff / Getty Images Hungary.