25-30 éve, amikor a magyar futball a megújulás helyett a süllyedést választotta, kisebb csapatok majdnem NB I.-esek lettek. Az Oroszlány (1989), a Kazincbarcika (1992) vagy éppen a Hatvan (1993) lecsúszott az NB II. aranyáról vagy ezüstjéről, az osztályozókon nagy csatában, vitatott bírói ítéletekkel fűszerezve, elvéreztek. Nem sikerült feljutniuk a 16 csapatos élvonalba.
2010 után a Felcsút, a Mezőkövesd és a Kisvárda sokkal könnyebben veszik az akadályokat, nekik a 12 csapatos első osztály is elérhető.
Utóbbi a 106. klubja a magyar élvonalnak, és nem szeretne epizódszerepet játszani, erre utal, hogy le is igazoltak gyorsan tíz külföldit a májusi feljutás óta.
Íme a Nemzeti Sport gyűjtése:
A fokozatosan épülgető Seszták-birodalom már sugallja, milyen áldozatokat hoznak a környékbeli tehetségekért, akik egyszer majd a felívelő magyar futball hasznára válhatnak.
A kedd este a BL-ben bemutatkozó Videoton legalább három magyart igazolt eddig, az Újpest senkit, a Honvéd három külföldit és három magyart, a Ferencváros hat külföldit és egy magyart.
Milyen jó hallani, hogy az MLSZ rendre elismétli, egyre többen, egyre jobb körülmények között futballozhatnak Magyarországon, épülnek a pályák. Aki focizni akar, tud is. A kampányjelentésbe is bekerült, mennyivel nőtt az igazolt futballisták száma. Az akadémiák 6-7 éve állami pénzt kapnak, és akkor ott van még nagyjából százmilliárd forintnyi tao-pénz, amiről boldogan lemondott a költségvetés a futball javára. Már van meleg víz, pofásan néz ki az öltöző, nem kell szűkölködniük a gyerekeknek, van cipő, van mez.
Már csak az a kérdés, hol vannak a játékosok, ha ilyen mértékben kell hozni külföldről?
A 90-es évek másodosztályú csapataiban természetesen nem volt egy külföldi sem, mert még neveltek, Lipcsei Péter és Deszatnik a Fradiban, Kondás Elemér a Debrecenben kötött ki.
Mondjuk az is igaz, hogy már osztályozó sincs.