Az Átlátszó jó ideje harcolt, hogy nyilvánosságra kerüljenek a tao-támogatásként sportegyesületekhez juttatott adóforintok, próbálkozásaikat pedig végre siker koronázta, megkapták ugyanis azokat a közérdekű adatokat, melyekből kiderül, pontosan mely cégeken keresztül megy a közpénz a Fidesz kedvenc focicsapataihoz – írja a lap.
Az egész huzavona még tavaly márciusban kezdődött, mikor a Transparency International pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, az ítélet értelmében pedig ki kellett volna adni, hogy
Az ügyben természetesen fellebbeztek az érintettek, de októberben a Kúria szintén kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít, a döntés szerint pedig 15 napon belül ki kellett volna adni a kért iratokat. A határidő lejárt, de a megoldáshoz megint nem került sokkal közelebb a TI, az EMMI például egy értelmezhetetlenül kevés adattal megpakolt CD-t küldött a szervezetnek.
Januárban az Átlátszó is benyújtott egy közérdekú adatigénylést, közvetlenül az MLSZ-hez, ahol a Kúria-döntések nyomán a változatosság kedvéért ezúttal nem arra hivatkoztak, hogy az adatok adótitoknak számítanak, hanem azt mondták, hogy
KÉSZSÉGGEL KIADNAK MINDEN 2011-17 KÖZÖTTi adatot, HA kiFIZETIK nekik AZ EHHEZ A MUNKÁHOZ FŰZŐDŐ 2,5 MILLIÓS KÖLTSÉGET.
A lap erre leszűkítette az adatmennyiséget csapatok és időtartam tekintetében, ám erre már választ sem kaptak, úgyhogy május 8-án beperelték az MLSZ-t: a szövetségnél erre felkapták a fejüket, múlt héten írtak egy levelet az Átlátszónak, melyben afelől érdeklődtek, hogy miért perelik őket, mikor már májusban elküldték az adatokat.
Végül most elküldték azokat megint, ezúttal pedig érdekes módon sikeresen meg is érkeztek, és bár a cégek címe és adószáma ki volt takarva a támogatási igazolásokon, a cégnév alapján ezek visszakereshetőek - azaz végre kiderült, honnan érkeznek a fociba a tao-milliárdok.
A kikért adatokból öt csapat támogatóira derült fény az elmúlt három évből, melyek mindegyike a NER erős embereinek kezében van, ezek
A Videotonnak csak a MOL nyújtott támogatást, a 15/16-os szezonban 216 millió forintot, 2016/17-ben pedig 215 millió forintot adott, így máris jóval érthetőbb, hogy a szurkolók tiltakozása ellenére miért érezte úgy Garancsi István, hogy feltétlenül bele kell foglalni a MOL-t a csapat nevébe. Persze hivatalosan szigorúan tilos bármilyen ellenszolgáltatást nyújtani a tao-pénzekért cserébe, szerencsére azonban a MOL rendesen is szponzorálja a csapatot, úgyhogy ez sem gördíthetett akadályt a csapat átnevezése elé.
A Felcsút esetében érdekesebb a dolog, ott nem meglepő módon Mészáros legismertebb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. a fő mecénás, de feltűnnek a magyar gazdasági csoda üzlettársai is, valamint a MOL egyik leányvállalata és az MKB bank is. Ez persze nem meglepő, kevesebb támogatóval ugyanis nem biztos, hogy sikerült volna elérnie a futballklubnak az egészen hajmeresztő hatmilliárdos rekordbevételt a tavalyi évben.
A Fradi esetében ekkora bőkezűségről nincs szó, nekik be kellett érniük a svájci tulajdonú GE Infrastructure Kft. 250 milliójával, az előző idényben pedig mások mellett a Telekomtól is kaptak 200 millió forintot.
Kisvárdán az Indexet nem látják szívesen, a tao-támogatást viszont annál inkább, az ő esetükben a Duna Aszfaltnak szaladt meg a keze a kettővel ezelőtti idényben, 557 millió forintot vágtak a klubhoz, de itt is feltűnik a MOL és az MKB Bank is.
A Mezőkövesd hasonló cipőben jár, igaz, hogy egy szezon után már ki is estek az NB I.-ből, a támogatás így is megjött, a buliba beszállt a MOL és az OTP is, illetve itt is megjelent a bőkezű Duna Aszfalt.
Az egész rendszer tehát alapvetően arról szól, hogy a pénz közbeszerzéseken keresztül állami megrendelésekkel, közpénzzel kitömött cégeken át megy a Fidesz-kedvenc focicsapatokhoz úgy, hogy
az adójának egy részét nem fizeti be az államkasszába, hanem inkább odaadja egy sportegyesületnek.