Lezárta a nyomozást a BRFK a Pénzügyminisztériumban eltűnt tao-iratok ügyében, miután a januárban indult eljárás során megállapították, hogy ugyan a minisztérium tényleg nem adta ki az iratokat a Transparency International részére, ez nem róható fel nekik, mert ők maguk sem kapták meg azokat – annak ellenére, hogy a sportszövetségeket jogszabály kötelezi ezek megküldésére – írja a G7.
Az egész huzavona még tavaly márciusban kezdődött, mikor a Transparency International pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, az ítélet értelmében pedig ki kellett volna adni a taós iratokat.
Az ügyben természetesen fellebbeztek az érintettek, de októberben a Kúria szintén kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít, a döntés értelmében pedig a szervezetnek 15 napon belül meg kellett volna kapnia a kért iratokat. A határidő lejárt, de a megoldáshoz megint nem került sokkal közelebb a TI, az EMMI például egy értelmezhetetlenül kevés adattal megpakolt CD-t küldött a szervezetnek.
A Pénzügyminisztérium – illetve akkor még Nemzetgazdasági Minisztérium – ugyanakkor rövidre zárta a problémát: az égvilágon semmit nem adott ki a szervezetnek, akik erre válaszul feljelentést tettek, az ennek nyomán kezdődő nyomozás zárult le most.
Érdemes egyébként kiemelni, hogy az Átlátszó szintén januárban nyújtott be közérdekű adatigénylést, ahol némi machinálás, és perrel való fenyegetés után végül sikerült is kicsikarni egy csomó adatot az MLSZ-ből, így kiderült, honnan érkeznek a fociba a tao-milliárdok. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
A Transparency ugyanakkor nem volt ilyen szerencsés, a nyomozás egészen döbbenetes indoklással zárult le. Mint ismeretes, a szervezet eleve azért kérhette ki a Pénzügyminisztériumtól a tao-dokumentumokat, mert egy 2012-es kormányrendelet értelmében a szövetségeknek minden hónapban meg kell küldeni ezeket az államháztartásért és az adópolitikáért felelős miniszternek, azaz a Pénzügyminisztériumnak.
A per során a minisztérium nem is védekezett azzal, hogy azért nem adják oda a dokumentumokat, mert nincsenek is náluk, hiszen ezzel gyakorlatilag beismerték volna, hogy az egész rendszer működése jogszabályba ütközik. A Kúria októberi ítélete előtt aztán hirtelen mégis előhúzták ezt az érvet, végül pedig
egészen konkrétan erre hivatkozva szűnt meg a nyomozás.
A minisztériumnak papíron az ún. teljesítési igazolásokat kellett volna havonta behajtania, amikből kiderül, hogy melyik cég milyen egyesületeket támogat, az NGM azonban nem szerezte be ezeket az iratokat, a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat indoklása szerint azért, mert
2013 januárjától kialakult egy olyan gyakorlat, amely szerint […] a havi adatszolgáltatást kiváltotta egy negyedévente teljesített számokra szorítkozó adatküldés.
Ez azt jelenti, hogy a minisztérium valóban nem kapta meg az adatokat, de csak azért, mert jogszabályellenes a gyakorlat. Ez ráadásul azóta sem változott, azaz
a pénzügyminisztérium azért nem sért törvényt, mert nem tart be egy jogszabályt.
A minisztérium tehát hiába nem tesz eleget a Kúria ítéletének – ezzel egyúttal megsértve az információszabadság törvényt is –, azért nem vonható felelősségre, mert önhibájából nem is jut hozzá azokhoz az adatokhoz, amiket ki kéne adnia.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, bár a törvény tiltja, hogy bárki a saját felróható, jogellenes magatartására alapozva szerezzen előnyöket, vagy mentesüljön valamely kötelezettség alól, a PM esetében most mégis erről van szó. Hozzátette azt is, a nyomozás felfüggesztésének két üzenete van:
A Transparency International tao-iratokért folytatott harcáról korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.