Kényszerítő: összjáték a futballban két ember között, amikor a passzoló a passzt kapó egyetlen érintése után kapja vissza a labdát.
Az egyik legegyszerűbb játék, nagyon nehéz levédekezni, mert egyérintéses, a visszapasszoló csak egyszer érinti a labdát. Ha kétszer ér bele, attól még lehet nagyon szép akció, de már nem kényszerítő.
Általában relatíve kis területen játsszák meg, mert egyrészt könnyű elrontani, mivel egyből kell visszatenni, másrészt a passzadó kapja vissza, és általában sok időt nem tölt a labda nélkül, ez alatt nagy távolságot nem igen tehet meg.
Csakhogy a Xamax-Sion meccsen a svájci bajnokságban Emir Lenjani és Bastien Toma felülírta a kényszerítő általános ismérveit: csodálatos, kvázi
félpályás kényszerítőt hoztak össze.
Akkorát, hogy elsőre fel sem tűnik, hogy kényszerítő, hiszen azzal ekkora távolságot és területet ritkán játszanak be.
Lenjani ugyanis az oldalvonaltól, a térfél egyharmadánál, a felezővonalhoz közelebb állt, mikor visszagurította a labdát Tomának. Toma nem vette át a labdát, egy klasszik elengedős csellel befűzte a kirontó védőt, és időt nyert. Lenjani eközben megindult a tizenhatos felé, senki nem figyelt rá igazán a hátvédek közül, annyira messziről érkezett. Toma ezt használta ki, megtalált egy folyosót, amit kevesen láttak, és egyetlen zseniális érintéssel bepasszolta a labdát a tizenhatosra, a felérő Lenjaninak. Annyira tökéletes labda volt, hogy át sem kellett venni, Lenjani bal külsővel, kötényben a kapuba passzolta.
Gól két ember három érintéséből.
Varázslatosan egyszerű játék a futball, ha egyszerűen - és ésszel - játsszák.
(A vége 1-1 lett.)