Egy Semjén Zsolt által kedd este benyújtott törvénymódosítás megduplázná a kedvező adózás hatálya alá eső jövedelem felső határát a hivatásos, első osztályban versenyző sportolók számára. Ha elfogadják a miniszterelnök-helyettes javaslatát, másfél éven belül másodszor duplázódhat meg az EKHO-s adózás sportolókra vonatkozó limitje, amit 2017 nyarán emeltek évi 250 millió forintra, most pedig 500 millió forintra nőhet.
Mivel ilyen nagyságrendű fizetések csak a labdarúgásban képzelhetők el Magyarországon, azon belül is csak a két legnagyobb, leggazdagabb klubnál, a Vidinél és a Fradinál, így nyilvánvaló, hogy mi motiválta a tervezett módosítást.
Gyanúnkat az MLSZ szóvivője, Sipos Jenő is megerősítette, aki így lelkendezett az MTI szerint a hír hallatán: „Amennyiben a parlament meghozza a döntést, akkor az elsősorban a legsikeresebb magyar klubcsapatokat érintheti, hiszen ahhoz, hogy azok nemzetközi versenyképessége növekedjen, versenyképes, Magyarországon kiemelkedőnek számító fizetésekre van szükség".
Jegyezzük meg, a korábbi 250 milliós, sőt az azt megelőző 125 millió forintos éves fizetés is viszonylag kiemelkedőnek számított hazánkban, már ami a lakosság 99,9 százalékát illeti.
És miközben az átlagpolgár a labdarúgók kiemelkedő fizetésén csodálkozik, talán nem is tudja, hogy a versenyképesség feltételeinek megteremtése épp az ő kontójára történik, mivel a nála nagyságrendekkel kedvezőbb feltételekkel adózó profi labdarúgók adókedvezménye jelentős bevételkiesést jelent a központi költségvetésből.
Emellett akár úgy is magyarázhatnánk a javaslatot, mint annak ijesztő bizonyítékát, hogy labdarúgásunk két korábban is agyontámogatott zászlóshajójába sikerült annyi plusz pénzt nyomni az elmúlt évben – nagyrészt közpénzből, illetve állami vállalatokon keresztül –, hogy már nem kell beérniük havi 18-19 millió forintos fizetésű játékosokkal.
Ha átmegy a módosítás – és miért ne menne át – akkor onnantól fogva Kubatovék és Garancsiék Európában szinte példátlanul kedvező feltételekkel foglalkoztathatnak akár ennél kétszer jobban kereső játékosokat is.
A nemzetközi futballban használatos heti fizetésben meghatározva ez hetente megkeresett majd' 10 millió forintot jelent, avagy 30 000 eurót.
Ekkora jövedelemmel egy erős európai bajnokság középmezőnyéhez tartozó csapatnál már a legjobban fizetett játékok közé tartozhat valaki, de például az idén már a Chelsea-ben játszó olasz válogatott Jorginho a Napoliban, vagy a legnagyobb európai tehetségek között számon tartott Milinkovic-Savic a Lazióban keresett tavaly ebben a nagyságrendben.
A német bajnokságot jelenleg vezető Borussia Dortmund sztárja, Christan Pulisic 2018 januárjában aláírt új szerződése pedig a Forbes szerint számottevően alacsonyabb, heti 20 000 eurós fizetésről szól.
Mivel az EKHO a játékost terhelő 15%-os adóteher mellett a munkáltatónak mindössze 20%-os elvonást jelent (azaz 1 forint bruttó jövedelem 1,2 forintjába kerül), így a magyar futball tényeg paradicsomi feltételeket kínál a játékosok foglalkoztatásához.
Mondhatni közpénzből és a köz terhére már mindent megtettünk a magyar futball versenyképességének javításáért. Már csak a piaci alapok hiányoznak (teljesen), illetve nagyrészt a szakmaiak is, mind a klubok irányítását, mind a nemzetközi szinten is értelmezhető játékosok kinevelését tekintve.
Így hát a futballra költött sok száz milliárd forintnyi közpénzt igazoló eredmények eléréséhez még több pénzért még jobb és még drágább külföldi játékosokat kell igazolni.
Semjén Zsolt keddi módosító javaslata – ahogy már a tavaly nyári duplázás is csak – a sportolókat érinti. Az EKHO feltételeivel adózó zeneszerzők, újságírók vagy bábművészek továbbra sem kereshetnek többet évi 60 milliónál.
Borítókép: A MOL Vidi játékosai az OTP Bank Liga 5. fordulójában játszott Budapest Honvéd - MOL Vidi FC mérkőzésen az Új Hidegkúti Nándor Stadionban 2018. augusztus 18-án. MTI Fotó: Kovács Tamás