Spanyolország viszonylag kedvező helyzetben várhatta a Marokkó elleni mérkőzést a csoportkör utolsó fordulójában. A világbajnokság előtti napokban edzőcserén áteső válogatott számára nem annyira a továbbjutás, mint inkább a csoportelsőség megszerzése volt a tét a meccsen. Egyedül akkor eshettek volna ki, ha jobban kikapnak Marokkótól, mint a B csoport másik meccsén Portugália Irántól, vagy legalább kettővel verik őket, miközben odaát döntetlen születik. Nincsenek már kis csapatok, de ezeket a forgatókönyveket azért már a meccs előtt eldobhattuk.
Aztán majdnem mehetünk is keresni, mert pár kisebb spanyol helyzetet követően a 8. percben könnyen döntő fordulatot vehetett volna a mérkőzés. Pique tankönyvbe illően szabálytalanul, méterekről berepülve, talppal és páros lábbal csúszott be ellenfelének, szerencsére Boutaib megúszta súlyosabb sérülés nélkül a védő akcióját. Az ilyen megmozdulásokért automatikusan piros lap járna, kivéve Irmatov játékvezetőnél, aki érthetetlen módon még sárgát sem adott az esetért.
Ezt tehát megúszták a spanyolok, de Boutaib bosszúját már nem, aki alig 5 perc múlva gólt szerzett. A marokkói vezetéshez egy burleszkbe illő bénázás vezetett Iniesta és Ramos valószínűtlen főszereplésével, akik egymásra várva otthagyták a labdát Boutaibnak, aki elől Ramos aztán még el is lépett. Így aztán szabadon futhatott a kapuig, majd elgurította De Gea alatt a labdát.
Miközben a támadójátékkal elégedettek lehettek a spanyolok, – bár a helyzetek kimaradtak –, a védekezésük már közel sem nézett ki olyan jól. Szerencséjükre ezt Marokkó – a gólt leszámítva – nem tudta különösebben. kihasználni.
A támadások helyett inkább a rúgdosódással voltak elfoglalva, gólszerzőjük pedig a félidő végén könnyen a kiállítás sorsára juthatott volna, ám Isco felrúgásáért nem kapta meg a második sárgáját. Ez persze a bírót ismerve már nem okozott akkora meglepetést.
A második félidő egy gyorsan megúszott Piqué sárgával kezdődött a változatosság kedvéért. Ezúttal szándékosan kezezett a tizenhatos előtt, de Irmatov ezúttal sem bajlódott figyelmeztetéssel. A spanyol válogatott elég pontatlanul és dekoncentráltan játszott, ami több marokkói helyzethez vezetett a félidő elején, Amrabat pedig egy hatalmas kapufát is lőtt.
Az idő múlásával aztán fáradni kezdtek Benatiáék, ami a spanyol helyzetek szaporodásában is meglátszott, de egy-egy hibás megoldás mindig közbejött a végén, különösen Thiago és Costa fogott ki rossz napot, de Silva is csúnyán elhibázta az átvételt egy ígéretes helyzetben.Thiago és Costa helyett aztán a 72. percben jött Aspas és Asensio, akiknek pályára küldésétől nyilván gólt várt Hierro.
Meg is jött, de a túloldalon. A fáradtan is becsülettel hajtó, és bátor játékával a meccset élvezetessé tevő marokkói válogatott a 81. percben egy szögletet követően talált be a csereként beálló el-Nesziri fejesével.
A gólra válaszul Hierro ellőtte harmadik cseréjét is, David Silva helyett Rodrigo jött be. Az állás ellenére nem fenyegette a spanyolokat a kiesés réme, mivel a másik meccsen Portugália vezetett, a csoportelsőség viszont távolodni látszott.
Hogy végül mégis meglett, ahhoz valószínűtlen események vezettek. Egyrészt Irán kiegyenlített Portugália ellen, másrészt Aspas utolsó pillanatokban lőtt álomszép gólját hosszas videózást követően megadták, a marokkói játékosok legnagyobb felháborodására. Lesnek tűnt tényleg, de pár centi híján nem volt az.
Borítókép: Christian Hartmann / Reuters.