Az esélytelenek nyugalmával lépett pályára Panama és Tunézia, miután az előző körben eldőlt, hogy egyiküknek sincs esélye a továbbjutásra Belgium és Anglia mellett. Mindkét csapatnak annyi maradt a vb utolsó csoportmeccsére, hogy melyikük megy haza szebb emlékkel. A panamaiaknál kezdőben játszott Anibal Godoy, aki korábban megjárta a Budapest Honvédot is. Panama még azért is küzdhetett, hogy ne jusson Togo és Szerbia sorsára, akik az első vb-szereplésük során mindhárom meccsükön kikaptak.
Mindkét csapat nagyon lendületesen kezdett, az első 10 perc kiegyenlített mérkőzést hozott. Ezután valamennyivel jobban dominált Tunézia, sikerült is több helyzetet kialakítaniuk, de egyik sem volt feltétlenül veszélyes. A 30. perc környékére aztán elkezdte felszívni magát Panama, Tunézia védekezésre kényszerült, és végül José Luis Rodriguez megpattanó lövésével meg is szerezték a vezetést. Utólag egyébként Jasszin Meriah öngóljának ítélték meg a találatot. A félidő végén még volt egy óriási akciója Tunéziának, de mindkétszer óriási bravúrral védett a panamai kapus.
A második félidőre Tunézia cserével és kettőzött erővel érkezett, miközben Panama láthatóan visszahúzódott. Ennek a hozzáállásnak meg is volt az eredménye, miután egy gyors akciónak köszönhetően Tunézia kiegyenlített Ben Júszef találatával. Egyébként ez volt a vébék történetének 2500. gólja. Egy perccel később még egy óriási helyzetet alakított ki Tunézia, de Ben Júszef telibe találta a panamai kapust.
Az első panamai helyzetre a 62. percig kellett várni, és sikerült arcon lőni az afrikaiak kapusát. Ami azért probléma, mert Tunéziának három kapusából kettő megsérült, így félő volt, hogy mezőnyjátékost, vagyis vészkapust kell becserélni. A tunéziai kapus alig tért magához, Whabi Khazri az első góljukhoz hasonló gyors akció után, egy rövid baloldali beadásból egészen közelről betalált, és megfordította a meccset.
A meccset végül Tunézia nyerte 2-1-re, ezzel Panama utolsóként, pont nélkül végzett történelme első világbajnokságán.