Mire való a szünnap a világbajnokságon, ha nem egy kis elmélkedésre. Nyolcéves távlatot képtelenség előre látni, azt ellenben meg lehet állapítani, hogy a legjobban szereplő földrész alig profitál a létszámemelésből.
Túl vagyunk a futball-világbajnokság első szakaszán, 48 meccset lejátszottak a csapatok a 64-ből. Most már langyos meccs nem lehet - de legalábbis egyre kevesebb -, valakinek búcsúznia kell a folytatásban.
Hogy melyik volt eddig a legrosszabb meccs, arra azonnal rávágja mindenki, hogy az egyetlen 0-0 (francia-dán) volt nézhetetlen, bár nehéz feledni, hogyan csalta Japán is a focit a kieső lengyelekkel szemben, akiknek meg azért nem volt különösebben fontos, mert vezettek, és mivel kiestek, a győzelem aránya másodlagos volt.
A legjobb meccs viszonyítási pontja a spanyol-portugál (3-3), sok gól, ráadásul emlékezetesek, és alig unatkoztunk a 90 perc alatt.
Attól, hogy az idei vb-n az 1-0 a slágereredmény, a gólátlag 2,54-es,
ami egyelőre gyengébb a négy évvel ezelőttinél (2,67), de jobb a 2010-esnél (2,27). Kilenc öngólnál járunk, ami rekord, mert hat volt eddig a legtöbb.
Az egész vb-t körüllengte a kérdés, ha a 32 csapatnál vannak gyengébb meccsek - sőt gyengébb meccsnapok -, mert van néhány nem túlzottan jó képességű válogatott, akkor mi lesz a 48 csapatos vb-n?
Első körben vizsgáljuk meg azt, kik estek ki.
Európából négy nemzet búcsúzott, a címvédő Németország távozása óriási meglepetés. Elsősorban azért, mert a selejtezőben pontot sem veszítettek, tízből tízet nyertek, +39-es gólkülönbséggel zártak.
A másik három európai kieső is csoportelső volt, vagyis egy évvel korábban érezhetően jobban teljesített, mint amit a vb-n mutatott. Vagy szerencsésebb volt a sorsolása azoknál, akik végül pótselejtezőre kényszerültek, de most szárnyalnak, mint például a horvátok, svédek.
AFRIKA 1982-BEN TAPASZTALT HASONLÓT, VALAMENNYI CSAPATA BENTRAGADT A CSOPORTBAN.
Pelé mellett még jó páran beszéltek arról, hogy Afrika ideje is eljön majd egyszer, most erre visszagondolni komikus. Az a Ghána például, amelyik a korosztályos vb-ken remekül teljesített, nyert is, most ki sem jutott. A 2010-es vb-n volt óriási esélye, hogy az elődöntőbe menjen első csapatként a kontinensről, de Suárez kezezése és Gyan kihagyott büntetője megakadályozta ezt.
Most Nigérián kívül egyik csapat sem mutatott emlékezeteset, Szenegál mindeddig - rendes játékidőben - veretlen volt a korábbi vb-ken, Kolumbia ellen viszont kikapott, ami a kiesését jelentette. Noha először a vb-történelemben a sárga lapok okozták a vesztüket. (Japán kettővel kevesebbet gyűjtött ugyanis.)
Nigéria ellenben közel állt ahhoz, hogy félretegye az útból Argentínát, de Rojo bombájára nem tudtak kellően felkészülni.
Ázsiát Japán képviseli a továbbiakban, volt egy történelmi győzelmük Kolumbia ellen, ennek köszönhetik, hogy nem rostálódtak ki.
Íme egy gyorsleltár a már elköszönt csapatokról.
Zárójelben a még versenyben lévő csapatok számát tüntettük fel. Jól látszik, a földrészek közül Dél-Amerika szerepelt a legjobban, náluk csak a balszerencsés Peru morzsolódott le, vagyis 20 százalékos veszteséget szenvedtek mindössze. Európát a négy kieső miatt 28,5 százalékos veszteség érte.
A búcsúzók közül mindenki lőtt gólt.
Egyiptom és Panama esett ki pont nélkül. 2010-ben három ilyen nemzet volt, 2006-ban csak két ország, 2002-ben ugyancsak három.
Öten vannak, akik nyertek legalább egy meccset, amikor már kiestek: Szaúd-Arábia, Marokkó, Peru, Lengyelország, Dél-Korea (ez utóbbi kakukktojás, mert ők a meccset a továbbjutásért kezdték, de mikor a góljaikat lőtték, és nyertek, már gyakorlatilag kiestek.)
Négyen voltak, akik az első két fordulóban nyertek meccset: Irán, Nigéria, Németország, Szerbia.
Izland külön kaszt, mert meccset nem nyert, de 20 ezer igazolt futballistából még senki sem csinált ilyen minőségű csapatot, és hát volt, aki szabadságot vett ki, hogy mehessen a vb-re.
Vessünk egy pillantást arra is, honnan folytatják.
Jól látható, a jobb oldali nyolcasban hét európai nemzet áll még, ami azt is előrevetíti, hogy arról az ágról lesz egy európai döntős. Az pedig, a francia-belga-portugál trión múlik, hogy lesz-e európai döntő, ahogy 2006-ban, 2010-ben volt.
Épp ezért érdekes a létszámemelés, és annak minősége. Az alábbi táblázatban ezt foglaltuk össze.
| Földrészek | Jelenlegi vb-helyek | 2026-os vb-helyek | Növekedés |
| Európa | 13 | 16 | 3 |
| Ázsia | 4+1 | 8 | 4 |
| Afrika | 5 | 9 | 4 |
| Dél-Amerika | 5 | 6 | 1 |
| Közép- és Észak-Amerika | 3 | 6 | 3 |
| Ausztrália | 0 | 1 | 1 |
A most 5 helyet birtokló Afrika a bővítés után még négyet kap.
Nyilván fontosak a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek (FIFA) az afrikai szavazatok, de a földrész előretörésével nem törvényszerű, hogy ők nagyobb befolyással is lehetnek a futballra.
A most távollévő Kamerun, Elefántcsontpart, Ghána, Togó vagy Burkina Faso biztosan képes egy-egy jó meccsre, de hogy a vb alakulására hosszú távon komoly hatással lennének, az kérdéses.
A négy ázsiai csapathoz jön még négy.
Ott még inkább kérdéses, melyik válogatott lehet az, amelyik érdemben pozitív hatást vált ki, akár csak egy-egy pontszerzéssel.
Azt láthattuk, milyen jól bekkel Irán, de ha jönne Irak vagy Szíria, nem látszik, milyen egetrengető előrelépést hoznak. Nyilván a közelmúlt háborús eseményei miatt különös színfoltot jelentenének, mondván, nem ideális körülmények között is mindent túlél a futball.
Kínában rengeteget áldoznak a sportágra, különösen a bajnokság megerősítésére neves játékosokkal, de 2026-ig már csak nyolc év van, már most olyan korosztályos válogatottakra lenne szükségük, amelyek versenyben vannak legalább Koreával, Japánnal - ezeket nem látni.
Katar négy év múlva rendező lesz, a helyi népesség számából adódóan - 250 ezren laknak ott -, szinte képtelenség ütőképes csapatot formálni
Dél-Amerikában az a furcsa helyzet áll elő, hogy többen jutnak ki, mint amennyien tévéről nézik. (Az országok számára gondolunk.)
Afrikánál és Ázsiánál is pusztítóbb ugyanakkor a Concacaf-zóna, amelyik a mostani hárommal szemben megduplázza a helyeit.
Az Egyesült Államok óriási piac, Kanada is, a szándék egyértelmű. Most Panama volt az egyik leggyengébb csapat, a másik pedig Costa Rica.
A közelmúltban hat ország is eljutott a vb-re a térségből, nyeretlenül mentek haza, Salvador például rekordvereséggel, mi ne emlékeznénk arra a 10-1-re 1982-ből? A hetedik nemzet, Jamaica egy tét nélküli meccset megnyert Japánnal szemben, az az egy pozitívum.
Lehet, hogy jön majd egy hondurasi generáció, vagy netán Belize a futball felé fordul, akkor érthető a döntés, mert miért is ne segítene elmaradt régiókat a FIFA. (Ahogy tette Blatter elnök idején folyamatosan.)
Ha viszont ehhez azt tesszük mellé, hogy a létszámemelésből pontosan annyi hely jár Európának, mint amit ez a térség kap pluszban, akkor érthetetlen, miért nem hallatta a hangját sokkal hangosabban az UEFA.
Magyarországra vélhetően nem lesz hatással az emelés, sem a bajnokság színvonala, sem a korosztályos válogatottak teljesítménye nem sugallja azt, hogy
a plusz 3 hely valamelyikéért reálisan versenyben lehetnénk.
A 48 csapattal olyan lebonyolítási problémák nem lesznek, mint most, hogy már két meccs után két továbbjutott csapat játszik egymással.
Tizenhat háromfős csoport lesz jelen állás szerint, és az utolsó meccsnek mindenképpen lesz tétje, hiszen ketten mennek tovább a csoportból.
2022-ben nem lesznek ilyen gondok, mert még 32 csapat lesz, és bevezethetjük majd a forralt boros meccsnézéseket, hiszen akkor november közepétől december közepéig tart majd a világbajnokság Katarban. A karácsonyi vásárban vb-kivetítők lesznek. Akkor viszont senki se mondhatja, hogy leszívta volna a szezon a játékosokat, mert a szezon kellős közepén rendezik a meccseket.
Most viszont még lehet a vereség indoka, hogy túl sok meccset játszottak szezon közben. Mintha a győztes kevesebbet játszana.