Bármelyik angol portálra kattint az ember, biztosan szembe jön vele az It's coming home vagy a Football's coming home – A futball hazatér frázis. Ez a mondat egy 22 évvel ezelőtti dalból származik, és most, hogy sikeresen játszik a válogatott, újra előkaparták és boldog-boldogtalan hallgatja a leginkább az 1980-as évek pophagyományát idéző – a Madness is simán eszünkbe juthat – futballhimnuszt.

A hivatalosan Three Lions címet viselő dal 1996-ben íródott,  amikor az angolok rendezték az Európa-bajnokságot. Az angol válogatott akkor is a legjobb négybe jutott, de a döntőről már lemaradt, a mostani szövetségi kapitány, Gareth Southgate elhibázott büntetője miatt. A németek jutottak tovább, és aztán meg is nyerték a tornát.

Southgate-nek emiatt nem voltak túl jó élményei a dalról, nem is hallgatta szívesen, de most kénytelen elfogadni, hogy ez az angolok Az éjjel soha nem érhet véget-je.

Az It's coming home 1996-ban még arra utalt, hogy Anglia harminc év után, az 1966-os világbajnokság óta először rendezhetett nagy tornát. És nyilván abban reménykedtek, ahogy most is, hogy angol győzelemmel zárul, és a trófea is hazatér hozzájuk.

A refrén másik jelentése kicsit univerzálisabb, az angolok fenntartják maguknak a jogot, hogy a futballt ők találták ki, így egy nagy tornánál egyszerűen csak a szülőföldjére tér haza a sportág. Erről végül is igazolást is kaptak, a FIFA szerint is Angliában alakult ki a futball jelenleg ismert formája, igaz, a sportág kezdetleges verzióját Kínában találták ki eredetileg.

A Three Lions, a három oroszlán is igényel némi magyarázatot. A három oroszlános címer az angol mezeken szerepel. Ez a jelkép a középkorból öröklődött, a csatamezőn a harcosok bátorítására hordozták körbe azokat a zászlókat, amelyeken vörös mezőbe foglalt három aranyoroszlán volt. (Az oroszlánok ráadásul eredetileg pötty nélküli leopárdok voltak, de ez már messzire vezet.)

Míg Magyarországon Demjén Ferencet vagy Vikidál Gyulát szokás felkérni a világversenyek himnuszainak eléneklésére addig Angliában a kurrens popzenekarokat. Az 1996-os Eb hivatalos albumán így többek között szerepelt a Jamiroquai, a Massive Attack vagy a Blur. Erre a lemezre került rá a Three Lions is, ami némileg kakukktojás volt. A dalt két komikus, Frank Skinner és David Baddiel jegyezte a The Lightning Seeds zenekarral. Skinner nemrégiben a Goal.com-nak azt mondta, egyszer felhívták őket telefonon, hogy mi lenne, ha írnának egy dalt az Eb-re, ők meg gondolkodás nélkül elfogadták a felkérést. Azon azért ők is meglepődtek, hogy a rádiók újra orrba-szájba nyomják a szövegében régi futballhősöket, Bobby Moore-t, Bobby Charltont, Nobby Stilest és Gary Linekert megidéző dalukat. A Three Lions újra vezeti a slágerlistát.

A dal már 1996-ban, majd 1998-ban is tarolt, number one lett az angol listákon néhány hétig. Az 1998-as vb-re kicsit módosítottak a szövegen, az elejére került be néhány versszak, az új videóban pedig a büntetőt kihagyó Southgate is megjelent. 2010-ben aztán megint felvették az operabetétet is kapó dalt, az eredeti csapathoz Robbie Williams és Russel Brand komikus is csatlakozott.

Talán a legnagyobb fricskát is ezzel a dallal kapták az angolok, az 1996-os Eb-t megnyerő németek a fogadási ünnepségükön is ezt énekelték Jürgen Klinsmann vezetésével. Lehet, hogy idén francia akcentussal is meghallgathatjuk.

(Borítókép: Ed Sykes / Action Images, Reuters)