Amikor a szakértők meglehetős leegyszerűsítéssel a szláv mentalitásról magyaráznak, akkor lényegében Mario Mandzukicról beszélnek. A horvát válogatott és a Juventus csatára valamennyi tipikusan szlávnak tartott tulajdonsággal rendelkezik.
Heves a vérmérséklete, hatalmas a küzdőszelleme és legalább akkora a pofája. Emellett ravasz és erőszakos, opportunista és önfeláldozó, illetve állandóan megsértődik, mégis hihetetlenül profi.
Érdemes megnézni, mit csinált pár pillanattal a horvátok győztes gólja előtt.
Duzzogott.
Amikor Privaric balról érkező, nem túl pontos beadásába Walker beletette a lábát, középen Mandzukic reflexből duzzogni kezdett a minősíthetetlen kiszolgálás miatt. Lemondóan lehorgasztotta a fejét, és elindult sétálva visszafelé, mint aki legszívesebben már hagyná a francba ezt az egészet. A gesztusait figyelve semmi sem utalt rá, hogy egy másodperc múlva már megint minden idegszálával a meccsre koncentrál majd, azon belül is a labda lehetséges érkezési helyére, amit Perisic tovább fejelt.
De hát ezért Mandzukic a szlávok szlávja: az egyik pillanatban egy hisztis világszerencsétlenje, a következőben meg egy számító, hidegvérű profi.