A világbajnokságon helyrehozhatjuk azt a kárt, amit az Eb-n okoztunk a szurkolóinknak

- mondta Harry Kane még az elutazásuk előtt a FourFourTwo magazinban.

2016. június végén Anglián, a futball megteremtőjén röhögött a világ, mert a 365 ezres Izland 2-1-gyel kiejtette az Európa-bajnoki nyolcaddöntőben. A nevek és a játéktudás alapján nem lehetett kérdés az angolok fölénye, csapatszinten viszont nem működött valami.

Roy Hodgson belebukott ebbe a kudarcba – nem is lehetett más a sorsa -, aztán jött Sam Allardyce, akinek egy győztes meccs után köszönték meg a kapitánykodást, mert időközben előkerült egy felvétel, amelyiken csúszópénzekről beszélt, tiltott átigazolásokra adott rutinszerű tippeket, mint akinek jókora tapasztalata van az ilyesfajta dolgokban. Nem ő volt az első, akit megbuktatott az angol sajtó, Eriksson is így járt, noha intellektuálisan lényegesen magasabb szinten állt Big Samnél. 

Gareth Southgate-et nevezték ki utána, aki az U21-es válogatottal imponáló eredményekkel büszkélkedhetett: 33 győzelem mellett három döntetlene és 3 veresége volt mindössze.

A felnőtteknél már nem ennyire jó a mutatója (9 győzelem-6 döntetlen-2 vereség), de Anglia vb-részvétele és első helye a csoportban egy pillanatig sem forgott veszélyben. Az első négy tétmeccsén gólt sem kaptak, 7 győzelem mellett két döntetlennel érték el az első helyet. (Ebből a csoportból került ki a leggyengébb második, ezért Szlovákia nem játszhatott pótselejtezőt.)

Harry Kane a már említett interjúban arról is beszélt, ha olyan teljesítményre lesznek képesek, mint az angol bajnokságban, akkor sok gólt lőnek. A sok gól pedig nyilván a győzelem egyik lehetséges útja is.

„Nagyon jó játékosaink vannak, nem vehet félvállról senki sem bennünket. A vb-re nehéz úgy gondolni, hogy ne mi legyünk a végső győztesek. Elképesztő boldogságot kapna tőlünk a nemzet. Hihetetlen volna.”

Első látásra tényleg hihetetlen volna, jóllehet ha kizárólag a keretet alkotó játékosokon nézünk végig, kevés nemzet dicsekedhet hasonló állománnyal. (Még ha Wayne Rooney korábban le is mondta a válogatottságot.) Kivált, mert mindig hangsúlyozni szokták, hogy az angol a világ legerősebb bajnoksága, legalábbis ők így gondolják.

Ha a csatársorra, pontosabban a támadó szekcióra tekintünk, még inkább az az érzésünk, abszolút rendben vannak. Igen ám, csakhogy nagyjából ez a csapat sült fel két éve. Southgate-nek tehát sokkal gördülékenyebbé kell tenni a játékot, összhangot kell teremtenie, miközben fegyelmezetten kell védekeznie.

Angliában mindig kritikus volt a kapusposzt, a 25 éves Butland ugyan kiesett a Stoke-kal, de nem rajta múlt, és pár jó meccsel garantáltan könnyebb lesz elérnie egy nagyobb csapat szerződését, mint anélkül. A június eleji meccsen Jordan Pickford védett, igazából nincs releváns különbség közöttük, ő az Everton kapusa, top 10-ben végeztek.

Az új kapitány is, ahogy elődjei, a 4-2-3-1-es hadrendet preferálta a selejtezőkben.

És most induljunk ki a középcsatár pozíciójából, ha már az ő nyilatkozatát idéztük a cikk elején.

Kane korábban érte el a PL-ben a 100 gólt, mint Thierry Henry vagy Agüero. Az idei BL-ben 9 meccsen 9 gólt szerzett, ami elég jó mutató.

Raheem Sterling a csúcsokat döntögető ManCity alapembere volt, ő helyezkedhetne mögötte, vagy akár mellette. Dele Alli is bevethető a center mögött, akit nemcsak a Tottenhamből, hanem a korosztályos válogatottakból is jól ismer Kane.

A United két szélen használt csatára, Lingard és Rashford kell majd, hogy kiszolgálja Kane-t, de ők önmagukban is veszélyesek. És akkor ott van még Vardy, akihez bármikor lehet nyúlni, vagy épp Welbeck. Szóval, a megfelelő emberek megvannak, a harcmodort kellene hozzájuk igazítania a szakembernek.

Henderson és Dier kell a két szűrő pozíciójába a középpályán az eddigi meccsek alapján, és valójában nincs is sok más választás.

Igazából a védelem is adott, a négyes lánc várhatóan a Walker-Stones-Cahill-Bertrand összeállításban áll majd fel, mivel Smalling nincs a keretben. (Nigéria ellen 3-5-2-t választott Southgate.)

túl vagyunk már azon a korszakon, amikor az volt a beszédtéma, a Gerrard-Lampard-Beckham trió hogyan fér el egymás mellett a középpályán, és hogyan fogják megnyerni a világbajnokságot.

Mivel kicsi a külső nyomás, akár egy nagy dobás is benne van az angolokban, bár az első meccs, vagyis Tunézia után már jobban látszik majd, hogyan mozog együtt ez a csapat. Ha nyerik az első meccset, az megnyugtathatja őket, és az is kiderülhet, képesek-e a megterhelő szezon után még ráhangolódni a világbajnokságra is.

Ez is központi kérdés mindegyik torna előtt, mennyit vett ki a szezon belőlük, mennyire káros, hogy nincs téli szünet, nem tudnak karácsony környékén pihenni egy keveset. Ha sikertelenség van, mindig mutogatnak a bajnoki kiírásra, ott kell keresni a bajok forrását.

Mivel Anglia nem jutott el az előző vb-n a kieséses szakaszig sem, most ezt az alapcélt könnyen teljesíthetik. A belgáktól persze joggal tarthatnak, két védőjük épp a Tottenhamben van, vagyis jól ismerhetik az angol csatárokat.

Ha már eljutottak a 16 közé, a lengyel-kolumbiai párosból kaphatnak ellenfelet, és nekik nem is rossz, ha a riválisuk dominálni akar ellenük.

Az 1966-os hazai pályán megszerzett vb-arany után érmük sem volt az angoloknak, 1990-ben bejutottak a négy közé, azóta semmi. Mindegyik vb-ben közös volt ugyanakkor a jelmondat, nem meglepetés, ha Anglia ott van a négy között. Most sem az, csakhogy most saját sajtójuk és népük nem várja el tőlük, és ez óriási különbség.

17-szeres pénzt jelentene a végső győzelmük, a hetedik legesélyesebb csapatként tartják számon őket. (A belgákat eléjük sorolják.)

Aztán persze lehet, hogy várniuk kell még négy évet, amíg azok a korosztályok felnőnek és beérnek, amelyek az előző évben az összes nagy utánpótlástornán ott voltak legalább az elődöntőben. A mostani vb-keretből keveseknek volt ilyen sikerélményük, megesett, hogy - például a Kane-féle - csapat Irak, Egyiptom és Chile mögött végzett a csoportjában 2013-ban.

Az U17 és az U20 megnyerte a 2017-es vb-t, az U19 pedig Portugáliát legyőzve lett Európa-bajnok. Az U23 tizenegyesekkel bukta el az elődöntőt a későbbi győztes németekkel szemben.

Ja, igen a büntetőket most is jobb, ha elkerülik, nem az erősségük ugyanis. Vb-n eddig még nem jutottak tovább tizenegyesekkel, háromszor így véreztek el. Bár tudjuk, a sorozatok azért vannak, hogy egyszer megszakadjanak.