Magyarország 1986 óta nem jutott ki futball-világbajnokságra, komoly esélyünk nem is volt az elmúlt 32 évben. Épp ezért fájdalmas belegondolni, hány országban járultak hozzá a magyar edzők a sportág kultúrájának megteremtéséhez, kiteljesítéséhez. Az örökségük azóta is él, míg itthon végzetesen elveszett valami.
Végignéztük a most kijutó 32 országot, hol hagytak nyomot honfitársaink, akiket olykor jobban ismernek a világban, mint Magyarországon. Hirschl Imrének például olaszul van adatlapja a Wikipédián, míg magyarul nincs, noha a Ferencváros játékosa volt, és a gazdasági világválság idején (1930 körül) került Dél-Amerikába. Szerepvállalása stílusteremtő volt.
Mivel Olaszország nem jutott ki, a magyar trénerek egyik korábbi nagy bázisa kiesett, hiszen volt olyan évad (1933–34) az olasz ligában, amikor a 18 csapatból 12-nél magyar tanította a futballt.
Az olaszokat 2017 novemberében pótselejtezőn búcsúztató svédek pedig Nagy Józsefre büszkék, hiszen ő volt az a szakember, aki a skandináv csapatot a vb-elődöntőig juttatta 1938-ban. Az 1948-ban olimpiai bajnok svédek kezdőcsapatában mindegyik játékosnak volt legalább egy magyar nevelőedzője.
Azt hittük, Szenegálhoz nincs közünk, a cikkhez segítséget nyújtó, egykori NS-főszerkesztő Dénes Tamás azonban kiderítette, kapitányt is importáltak tőlünk. A felsoroltaknál sokkal többen tevékenykedtek egy-egy országban (Portugália, Svédország, Németország, Svájc), mi csak a jelentősebb szakemberekre koncentráltunk.
Haladjunk innen csoportokra bontva, ahogy a június 14-én kezdődő vb-n játszanak. Vastag betűkkel a kapitányokat emeltük ki.
Limbeck a 30-as évek közepén járult hozzá az orosz futball fejlődéséhez. A Lokomotiv Moszkva edzője volt, amikor kivégzőosztag előtt állt, mert Bilbaóban 5:1-re kikapott. Megkegyelmeztek neki, és mivel az építészben is jeleskedett, beadta pályázatát a Népstadionra is.
Az 1956-ban olimpiai bajnok szovjet csapat egyetlen magyar tagja a munkácsi Beca József volt, Jasinnal egy csapatban játszott. Ő készítette fel a Rosztov kupagyőztes csapatát, az 1966-os csapatból például Ponyegyelnyik volt a játékosa, összesen 16 válogatott fordult meg a keze alatt.
Juszt Ernő a Karpati Lvovval volt kupagyőztes 61-ben.
Komán Mihály a Dinamo Kijev mellett Lobanovszkij kiszolgálója volt. Ő fedezte fel a kárpátaljai magyar különítményt, Szabó József 42-szer bekerült a szovjet válogatottba is. A Dinamo vezetőedzője is volt.
Puskás 1975 és 1976 között vezette a szaúdiakat, a világban ez nagy hír volt, itthon kevésbé. Bár bemutatkozásakor legyőzte az afgánokat, sokszor nem volt sikerélménye, 16 meccséből tízet elbukott.
A kapitányságot a többiek közül senki sem érte el, az al-Ittihad volt többnyire a csapatuk.
Titkos Afrika-kupát nyert 1959-ben, Bundzsák már a 70-es évek végén került ki. Puskás öt évet húzott le 1979 és 1984 között az al-Maszrinál.
A bevezetőben említett Hirschl 49-ben lett a bajnok Penarol edzője, egy év múlva világbajnok lett az ország. Az ország egyik nagy csapatával kétszer is bajnoki aranyat nyert, a másikat 1951-ben. Kint azt mondta magáról, hogy a Fradiban futballozott, ám ennek nincs nyoma. Az edzősködéshez azonban kivételes érzéke volt.
Már most elárulhatjuk, hogy a legnagyobb hatással Portugáliára voltak a magyar edzők. Hét olyan év is volt, 1937 és 1944 között, amikor az arany- és ezüstérmes klub vezetője is magyar szakember volt. A kispesti Guttmann Béla örökségét már kezdjük felfedezni, könyv is jelent meg róla. Nincs olyan döntője a Benficának, amikor ne esne szó az átkáról. „Száz évig nem nyertek semmit” – mondta, miután nem akarták megemelni a bérét két BEK-siker után 1962-ben.
Guttmann fedezte fel Eusebiót, talán senki sem hatott olyan mértékben a portugál futballra, mint anno ő.
Schwartz Elek Temesvárról került az országba, Németországban is jelentős karriert futott be.
Jeny Rudolf a Sportingnál és a Coimbránál edzősködött, de ő hazatért, és legutolsó csapata a Diósgyőr volt 1963-ban.
Bölöni szintén a Sportingnál volt, nyert is egy aranyat, és ő indította el Cristiano Ronadót. Bár utóbbi nem hallgatott rá, amikor negyedannyit zselét kért a hajára.
Amikor a Barcelona a veretlenül megvívott bajnoki aranyért küzdött idén, sokszor előjött egy évszám. 1931-ben a Real Madridnak sikerült előtte ez a bravúr. Mit tesz isten, épp a budapesti születésű Hertzka Lipót ült akkor a kispadon. Kubala László szobra a jelenlegi stadion mellett áll, és az anekdota szerint a Nou Campot miatta építették ilyen nagyra, mert mindenki látni akarta a cseleit, a lövéseit. Van egy megdönthetetlen rekordja, 7 gólt süllyesztett el a Gijon hálójába. Kubala már a 60-as években edzősködött, de ő ült a kispadon, amikor a spanyolok megnyerték a barcelonai olimpia döntőjét. Nincs katalán vagy spanyol, aki ne mondaná el, mennyire tiszteli.
Szusza az Atléticót is megkapta 1978-ban, előtte a Betisnél volt.
A Ferencváros jelenlegi vezérigazgatójának édesapja kétszer is volt az el-Dzsedida edzője, egyszer pedig a Raja Casablanca padján ült. Mindez azért nem elhanyagolható, mert a marokkói futballválogatott először 1986-ban volt vb-szereplő, és mindjárt meg is nyerte a csoportját a portugálok előtt. Bouderbala és Khairi volt az akkori ász, Matthäus szabadrúgásával verték ki őket a németek.
A másik névből természetesen könnyű az Oscar-díjas operatőrre asszociálni. Neki az édesapja az országban edzősködött.
A vb-ezüstérmes Szűcs 1966–67-ben tanította a futballt a közel-keleti országban – négy győzelme és négy veresége volt –, és jutott a kontinens második helyezéséig. Az Erdélyben született Mészáros még korábban szegődött ki, ő onnan Közép-Amerikába tette át székhelyét.
A két világháború között sok magyar ment az országba futballozni, nehéz volt meghúzni a határt, ki ért el igazán maradandót. Eisenhoffer vb-ezüstérmes volt, a Marseille-jel pedig kupát nyert, ezért esett rá a választásunk.
Kovács István kapitány volt, miután az Ajaxszal már nyert egy BEK-et. A temesvári edző nem tudta a franciákat kijuttatni a 74-es vb-re, de a totális futball szemléletét egészen biztosan átadta követőinek.
Előbbi egy meccset kapott kapitányként. Utóbbi bajnok volt az országban, ő is vb-ezüstérmes 1938-ban. A neve még egyszer előkerül majd, hiszen Belgium kapitánya is volt valaha.
Orth félelmetes pályát futott be. Már 30 évesen játékosedző a debreceni Bocskaiban. Sok országban járt, fontos megemlíteni róla, hogy 1930-ban ő vezeti Chilét a világbajnokságon. 1956 és 60 között Peru kapitánya, őt követte Baróti egy évtized múltán (1971–72). Nagy bizalomra vall, hogy az 1970-es vb-n negyeddöntőt játszó válogatottat a magyar szakemberre bízták.
Az újvidéki Árokkal 1985-ben volt esélye az országnak, hogy kijussanak. Skócia azonban Fergusonnal legyőzte az újságíróból lett kapitányt.
Plattkó kapus volt, hatszor szerepelt a magyar válogatottban, 1934–35-ben már a Barcelona edzője. A River Plate és a Boca Juniors trénere volt, vagyis a két nagy klubnál, így elkerülhetetlenül hatással volt az egész argentin futballra. Hirschl a River Plate-tel nyert két bajnokságot (1936–37).
Védeni ment, kapusedző lett.
Bukovi 12 éven át volt Zágrábban, a második világháború után tért vissza Budapestre, ahol született. Az MTK-ban ő találta ki Hidegkutinak a hátravont center szerepkörét, amit először Palotással játszatott. Nagy hatással volt a magyar futballra, hiszen az Aranycsapatnál Sebes is átvette az ötletét.
Keveset tudunk a válogatottat irányító két szakemberről. Ember a Budai 33 játékosa volt, a háború után indult el a nagyvilágba. Van olyan forrás, amely szerint Hidas is volt nigériai kapitány.
Itt egy kicsit meg is állhatunk. A Mandel néven született Mándi a 38-as csapat tagja volt, de ennél fontosabb, hogy Sebest másodedzőként segítette az 1954-es vb-n. 1958-ban Brazíliába vezetett az útja, később Izrael szövetségi kapitánya lett.
Kürschner pályája lebilincselő. 1904-ben és 1908-ban az MTK bajnokcsapatának tagja. A svájci olimpiai csapat egyik szakvezetője volt 1924-ben, ezüstérmet szereztek. Még a háború előtt Dél-Amerikába települt, a Flamengo és a Botafogo edzője lett. Szobrot kapott Rióban, ami nem lenne meglepő, ha helyi futballistáról lenne szó, de egy külföldi edző esetében kivételes megtiszteltetés.
Még ennél is fontosabb, hogy óriási hatással volt Feola futballfejlődésére, amint azt Jonathan Wilson írja a Futballforradalmak című könyvben. Feoláról pedig elég annyit ideírni, ő volt az 1958-ban győztes, először győztes brazil válogatott kapitánya. Feola mentorának tekintette Kürschnert, vagyis elég komoly magyar szemlélettel épült az első világbajnok csapat.
Medgyessy a Botafogo, a Fluminense edzője a 20-as, 30-as évek fordulóján.
Guttmann még a Benfica előtt, 1957-ben került az országba, az ő játékrendszerekre gyakorolt hatása is igen fontos volt Wilson szerint. Nem valószínű, hogy véletlen egybeesés van szerepvállalása és a már említett első arany között. A Sao Paulóval bajnokságot nyert.
A felsorolt edzők kluboknál dolgoztak, Sárosi György a Juventus bajnoki címe után igazolt át. A svájci futball jelenkori felfutásából már sajnos senki sem vette ki a részét a magyarok közül.
A neve miatt külön kedvencünk. Keveset tudunk róla, brazil–magyar kettős állampolgárságú a Wikipédia-adatlapja szerint.
Róla sokkal többet tudunk. Az Újpest csatára hat válogatott meccsén háromszor volt eredményes, pályafutását egyébként a Nemzeti SC-ben kezdte. A háború után lett a Partizan edzője, kétszeres bajnok, háromszoros kupagyőztes. A jugoszlávok 1952-ben nagyon megszorongatták a Puskással felálló csapatot az olimpiai döntőben, vagyis nem egy rossz korszakban volt edző a déli szomszédnál. És mint Árok vallja, a délszláv stílust Pálfai könyvéből okulva kezdték el oktatni, de az valójában magyar.
A magyar és a német futball mindig más utakon járt, de azért mégis van kapcsolódási pont. Elég csak Dombit mondani, aki Kohn néven született Bécsben, de a Bayern vele szerezte első bajnoki címét 1931-ben. Később a Feyenoord edzője lett. Csernai BEK-döntős a bajorokkal (1982), az NSZK pedig 1982-ben vb-ezüstérmes. A Pal-System fennmaradt utána.
Dárdai Herthájából lett a jelenlegi válogatott keret tagja a balhátvéd Marvin Plattenhardt, Lőw Zsolt pedig az üstökösként induló Timo Werner edzéseit irányította.
A bevezetőben már volt szó az MTK-ból elszegődő Nagyról. Itthon négyszeres bajnok, 32 évesen pedig már Svédországban az olimpikonok kapitánya. 1924-ben olimpiai bronzérmes. A magyar foci épp akkor kapta az első súlyos pofonját, amikor Egyiptom legyőzte 3:0-ra a jó nevekből álló, de kevéssé küzdőképes magyar csapatot. Egy kisebb olasz kitérőt is tett, majd 1943 és 48 között a Göteborg edzője.
A Hevesen született Czeizler Olaszország érintésével került Svédországba, ahonnan öt bajnoki cím után visszatért Olaszországba, és ha ő nincs, vélhetően a Milan is szegényebb. Czeizler csábította ugyanis a városba a svédek nagy trióját, Grent, Nordahlt és Liedholmot 1949-ben. Ha már kinevezték, meg is nyerte a Milan első (körmérkőzéses) bajnoki címét 1951-ben.
Kétszer volt a Fiorentina edzője, a Benficánál fejezte be 1964-ben. Bajnoki és kupaarannyal, és egy rekorddal, mivel 103 gólt lőtt csapata 26 meccsen.
Wampetits a Malmö és a Kalmar edzője volt, utóbbi alkalmazta, amikor a svédek vb-döntőig meneteltek hazai pályán 1958-ban.
Dél-Korea a nyolcvanas években tárta ki kapuit, addig nem voltak külföldi edzők a bajnokságukban. A szöuli olimpia után lett még nyitottabb az ország, Bicskei az 1991-es bajnokcsapat irányítója volt.
Orth 1947-ben volt vezetőedző, mindkét meccsét megnyerte. A salgótarjáni születésű Fekete 1963-ban, három meccsre kapott megbízatást. 1990-ben még egyszer edzhette a Guadalajarát, ott is halt meg 2012-ben.
Előbbi felvidéki magyar, három meccset kapott, egyszer sem nyert. Utóbbi az 1958-as vb selejtezőinek futott neki a válogatottal, sikertelenül. Bölöni bajnok volt a Standard Liège-zsel, most pedig az Antwerpen edzője. A 92-szeres válogatott Fazekas az Aalstnál edzőködött, és lett a másodosztály bajnoka.
Egy név, amit alig ismerünk. 1939 és 45 között a Ferencvárosban futballozott, onnan a Bayern igazolta le. Franciaországban és Spanyolországban légióskodott, az edzősködést viszont az Egyesült Államokban kezdte. 1969-ben Tunéziában kapott állást, és onnantól ki sem mozdult. Sok csapat edzője volt, 1974 és 75 között pedig megkapta a válogatottat is. Az ország 1978-ban jutott ki először vb-re, akkor azonban még Chetali vezette a csapatot.
A Grimsby Town azt írja róla, hogy ő volt az első külföldi edző az angol bajnokságban, a londoni 6:3 után igazolták le 1953 végén. Olvastunk azonban olyan cikket, amelyik szerint nem kapott munkavállalási engedélyt, így alkotni valójában nem tudott a futball őshazájában.
Ha minden igaz, Pozsonyi volt az első lengyel futballkapitány, 1921-ben. Azt is tudjuk róla, hogy megnyerte a Spanyol Kupát 1924-ben a Barcelonával. Opata hatszoros magyar bajnok futballistaként, a Gornik Zabrze vele nyert 1958-ban. A lengyel futball első fénykorát a hetvenes évek elején élte, amikor vb-bronzig jutott Tomaszewkivel, Latóval, Gadochával.
Kalocsay szintén bajnok volt a Gornikkal, 1968-ban egyedüli csapatként megverte a későbbi BEK-győztes Manchester Unidet. A Gornik 1970-ben KEK-döntőt játszott.
Orthot már méltattuk, a 38-ban vb-második Zsengellér aktív pályafutását ott fejezte be, és ott kezdte edzői ténykedését a Deportivo Samariosnál. A futball Paganinijének nevezték. Olasz, görög és ciprusi csapatokat edzett, Nicosiában halt meg 1999-ben.
Kalocsay Aba 1974 és 76 között volt kapitány. Géza nevű bátyja szintén világjáró edző volt, a 2000-es évek elején ő volt a legidősebb magyar válogatott labdarúgó.
Japánban nem fedeztünk fel magyar szálat, aminek legfontosabb oka, hogy a távol-keleti országban a brazilokra bízták a futballkultúra megteremtését, és amikorra az ottani labdarúgás emelkedni kezdett, a magyar szakma már mély válságba került.
Borítókép: Di Stefano, Kubala László és Puskás Ferenc Fotó: Labdarúgás, 1993.május / Arcanum adatbázisa